A lakáspiac képzeletbeli lépcsője lefelé vette az irányt az elmúlt hónapokban, a magas hitelek miatt ugyanis elfogytak a fizetőképes vevők a piacról.

Hétfőtől a bankok önkéntes kamatplafont alkalmazhatnak a lakáscélú jelzáloghiteleknél, és az új ügyfeleknek legfeljebb 8,5 százalékos teljes hiteldíj mutatóval kínálják a kölcsönöket. A vállalati kamat új ügyfeleknek legfeljebb 12 százalék.

A Bankmonitor elemzője szerint veszteségnek mindezt azért nem mondaná, mert összességében nyilván kevesebb nyereséget fognak elérni a bankok, ugyanakkor a lakáshitelpiacnak lökést adhat a változás. Mint az ATV Híradó stábkának elmondta, a kereslet mindenképpen meg fog növekedni, hiszen érdemi kamatcsökkenéseket láthatunk. "A prémium szegmensben egy 0,6 kamatcsökkenést láthatunk, ugyanakkor az átlagkeresetűek esetében ez még jelentősebb, ott azért bőven 1 százalék fölötti mértékben is csökkenhetnek az új hiteleknek a kamatai" - tette hozzá.

Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. pedig úgy véli, hogy az állami beavatkozás nem hoz megoldást, szerinte ugyanis inflációs spirál alakult ki.

"A Nemzeti Bank felemeli a kamatot azért, hogy kisebb legyen a kereslet, majd az állam kényszeríti a bankokat, hogy olcsón adjanak hitelt, tehát növeljék a keresletet. Viszonylat könnyen belátható, hogy ez a politika nem vezet jóra, tehát vagy az infláció pörög tovább, vagy semmilyen hatása nem lesz ezeknek az állami intézkedéseknek" - emelte ki Molnár László.

Két éve még a lakások még gyorsan elkeltek. Akkor ugyanis még 5 százalék alatti THM-mel is vehettünk fel kölcsönt. Az elemzők úgy vélik, kamatplafonnal is 10 millió forinttal drágább egy 25 milliós lakáshitel.

A kamatplafon hatásait egy hónap múlva vizsgálja meg a kormány.

Itthon

Nem segít a kamatplafon a lakásvásárlás előtt álló magyaroknak, még ezzel is milliókkal drágább egy lakás, mint két éve

kapcsolódó cikkeink