Az interjúban többek között az interkontinentális ballisztikus rakéták használatáról, a háború eszkalációjának esélyeiről, valamint a diplomáciai törekvések kilátásairól is szó esett.

Az ukrán légvédelem állítása szerint Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétát vetett be Ukrajna ellen, ami példa nélküli lépés a háború során. Tálas elmagyarázta, hogy ezek a rakéták rendkívül nagy hatótávolsággal (5500–18 000 km), nagy magasságban (1000 km fölött), és elképesztő sebességgel (7,5 km/s) képesek célba érni. Ez a Rubes nevű rakéta három-négy robbanófejet tud szállítani, de most nem vitt nukleáris töltetet.

A rakétát kommunikációs eszköznek nevezte, melynek célja az erődemonstráció és a nemzetközi közösség figyelmének felkeltése.

„Nem gondolom, hogy Kijevet célozná meg Oroszország egy ilyen rakétával, még kevésbé, hogy a nagykövetséget (...) Ez egy kimondottan kommunikációs lépés volt”

– tette hozzá.

Közelednek a tárgyalások?

Az események az amerikai elnökválasztás után felgyorsultak, ami Zelenszkij ukrán elnök szerint a közelgő tárgyalások előjelei lehetnek. Mindkét fél megpróbálja javítani pozícióját.

Oroszország területeket akar elfoglalni, míg Ukrajna megpróbálja megállítani az előretörést – magyarázta Tálas. Az amerikai fegyverszállítmányok, például a nagy hatótávolságú rakéták és gyalogsági aknák, ezen célok elérésében segíthetik az ukránokat, de nem változtatják meg gyökeresen a konfliktus menetét.

Közben a brit Mirror értesülései szerint Putyin elrendelte a 150 személyes mobil atombunkerek gyártását, ami aggodalmat keltett Európában. Tálas azonban hangsúlyozta: az orosz elnök többször használta már a nukleáris fenyegetést stratégiai kommunikációs eszközként. Ez egy régi taktika, amely az eszkaláció veszélyére épít.

Bár a fenyegetés komolynak tűnhet, a valós nukleáris támadás esélye rendkívül alacsony, monda el Tálas.

Magyarország és a háború

A műsorban szóba került az is, hogy a magyar miniszterelnök a héten összehívta a védelmi tanácsot, és figyelmeztetett, hogy a konfliktus legveszélyesebb időszaka következik. Tálas szerint azonban nincs realitása annak, hogy Magyarország belesodródna a háborúba. Hangsúlyozta: a háborúk sosem véletlenül törnek ki, mindig politikai döntés eredményeként.

„A háborúkról mindig emberek döntöttek. De természetesen, ha én úgy gondolom, hogy egy társadalom attól fél, hogy belesodródhat, akkor én azt fogom mondani, hogy igen, majd én vagyok az egyedüli, aki azt tudja mondani, hogy nem sodródtok bele, majd én megoldom a dolgot. Abban teljesen egyetértek a magyar politikai vezetéssel, hogy igen, az elkövetkezendő két hónap intenzívebb háborút fog hozni, mert mindenki megpróbálja a saját helyzetét úgy alakítani, hogy neki jó lapjai legyenek”

– fogalmazott.

Tálas úgy látja, hogy egy hosszú távú béke jelenleg nem reális, de egy tűzszünet elképzelhető, bár ez is jelentős diplomáciai erőfeszítéseket igényel. A tárgyalások szükségességét mindkét fél felismerte, de a katonai helyzet stabilizálása és a pozíciók megerősítése még prioritást élve – összegezte a szakértő.

Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)

Itthon

Mennyi az esélye, hogy Magyarország belesodródik a bedurvuló háborúba? Megkérdeztük a szakértőt

kapcsolódó cikkeink