Van itt egy elit, amelyik eldönti, hogy ki a párbajképes – vagy vitaképes -, de ők azért nem vitatkoznak, mert ha leülnének vitatkozni, elismernék, hogy “a másiknak is van teljesítménye”. Azok az elitpoziciók ugyanakkor már nem az övék, amiről azt képzelték, hogy az övék – jelentette ki Schmidt Mária Világrendetlenség címmel megjelent kötetének a bemutatóján. A Terror Háza Múzeum történészprofesszor főigazgatója a rendezvényen azt mondta: ő nagyon szeretné, ha elolvasnák olyanok is a Világrendetlenség cimmel most megjelent könyvét, “akik a kötetben vitafelületet látnak”.
Az, hogy nincs vita, a másik semmibevételéről szól
“A világon a legfontosabb a bátorság, mert sunnyogásból nem lehet várat építeni”
– fogalmazott Schmidt Mária, aki szerint “az, hogy nincs vita, a másik semmibevételéről szól”.
Ma alegnagyobb problémák egyike szerinte, hogy megszűnt a vita. “Anyugati világban megbélyegzik azokat, akik a fősodor számára kellemetlen kérdéseket fogalmaznak meg” – tette hozzá, hangsúlyozva: nem az a szándéka, hogy provokáljon, de az igen, hogy kérdéseket tegyen fel, “másokat kétkedésre késztessen”, ne fogadjuk el azt, amit le akarnak nyomni a torkunkon.
A nyugati mainstream világban “megpróbálják már eleve elvenni tőlünk azt is, hogy kérdezni merjünk. Mert azonnal jön a ledorongolás, a megbélyegzés”. Ez az emberek jó részét eleve visszatartja attól, hogy meg merjék kérdezni “a nyilvánvalót” – hangoztatta. De – mint Schmidt Mária megfogalmazta -, ahol kérdéseket sem merünk feltenni, “ott nincs szabadság”.
“A nyelv perverziója” zajlik a szemünk előtt és árulkodó arról a szándékról, amit velünk szemben el akarnak fogadtatni – jelentette ki.
Az orosz-ukrán háború kapcsán Schmidt Mária arról beszélt, hogy például a németeknél már “az egyik legnagyobb vád”, amire azt a szót használják, hogy
“Putyin-megértés”.
A kereszténységről
Leltárkészítési szándék van benne – mondta Schmidt Mária a kötet, az esszégyűjtemény kapcsán. Mint fogalmazott, az látszik, hogy a kereszténységről milyen “könnyedén mondunk le a nyugati világban”. Nagy felelőtlenségnek nevezte, “ha lebontunk egy olyan kerítést, amiről azt sem tudjuk, milyen célt szolgál és mit állítunk a helyére”. Nagyon úgy néz ki, hogy a Nyugat a helyébe semmit sem tud állítani. A hitetlenség nihilizmusba torkollik, a nihilista emberek pedig nem gondoskodnak a jövőről, ezért veszélyes ha a nihilizmus eluralkodik a Nyugaton – magyarázta.
Békés Márton: “Schmidt Mária merész és ihletet ad”
A kötetről folytatott kerekasztal-beszélgetésen Schmidt Mária elmondta: egy idézetkönyve, és ha megragadja valami, kézzel beírja azt az idézetkönyvébe, filmekből, de a beatzenéből is választ idézeteket – hangzott el.
Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója azt mondta, tudott “a füzetről”, az idézetek kizökkenthetnek, de aztán aztán azok kontextusba kerülnek. A kötet esszétanulmányok ciklusokba szervezett gyűjteménye. Ha az előző volt a Korszakhatáron, a mostani a Világelegedetlenség, el lehet képzelni milyen lesz a következő – mondta, megfogalmazva: “nem tudjuk, hogy vetésen vagy romokon járunk-e”.
“A jelenben élő, de a saját korunkat távlatosan megérteni kívánó kisérlet” – mondta Békés Márton Schmidt Mária kötetéről, hozzátéve: az látszik, hogy “már nemcsak romokon járunk, hanem új vetésen is”.
Békés Márton szerint Schmidt Mária könyve nem provokáció, a nyugati elit szemszögéből legfeljebb annak tűnhet, mert “már rákérdezni sem szabad semmire”. Ott már a kérdésfeltevéseket is botránynak tekintik, kialakult ugyanis egy olyan elit meggyőződés, miszerint “mi vagyunk a hülyék, ha a szemünknek hiszünk”.
Az igazgató szerint a könyv elején egy hitvalló keresztény nyilvánul meg, amikor azt mondja, hogy mégis a kereszténység győzelmére fogad. Van egy keresztény, európai és magyar gondolkodó, aki végigvette annak a leltárát, hogy mit nem adunk oda, amikor nyugaton mindent kidobnak. Gazdagok vagyunk, hiszen olyan szerzőnk van, mint Schmidt Mária, aki merész és ihletet ad – jelentette ki Békés Márton a könyvbemutatón.
Békés a “gonzo-újságírás „körúti maradékait” ostorozta, akik a „fikakultúrát” képviselik, mondván, hogy „semmi nem jó, minden sz*r, de az is nagyon”, igy ők semmilyen művészeti és intellektuális nagyság megértésére nem képesek. Szerinte sajnálatos, hogy a sajtó “globalista-kozmopolita része” a hangadó a magyar online felületen.
Meg kell becsülnünk, hogy van egy Schmidt Máriánk, Terror Háza Múzeumunk és XXI. Század Intézetünk, és készülnek ilyen könyvek. “Meg kell egymás vállát veregetni és közös falanxban kell fellépni a szellem és a kultúra útján is” – hangpztatta.
G. Fodor: “Ez a könyv a Nyugat végéről szól”
G. Fodor Gábor szerint “ez a könyv a Nyugat végéről szól”, és a kihívásról. Arról beszélt – egy Andersen mese kapcsán -, hogy “csak a gyerekek, a részegek, és a magyarok mondhatják ki az igazságot: a király meztelen”. Ezeket az állításokat vitapontként kell elfogadni szerinte, nehéz olvasmány, megviseli az olvasót.
“Schmidt Mária kötete nehéz olvasmány, egy nagyon mély könyv”.
A kötet címére utalva felvetette: mi az hogy rendetlenség? A Nyugat “gyereksorban” tart minket, de ez egy rendteremtési kísérlet – tette hozzá, s mint mondta, a lényeget úgy emeli ki, hogy “mi is egy civilizáció vagyunk, de csak egyike a civilizációknak. Egy ázsiai ember nem úgy gondolkodik mint egy európai, és ez a világ rendje. A kötet legszebb mondata szerinte az: “a nacionalizmus jog a partikularizmushoz”. Az egész küzdelem egy intellektuális szuverenitásharc. Ez a könyv egy fegyver, ebben a küzdelemben méltóságot adó könyv – hangoztatta.
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)