A kormány a napokban újabb kamatstopot vezetett be, ezúttal a nagybetétek kamataira, amelyek március végéig nem lehetnek magasabbak, mint a 3 hónapos diszkont kincstárjegy kamata (jelenleg 11,92 százalék).

Bodnár Zoltán az ATV Start című műsorában azt mondta, ezzel nem értenek egyet, hiszen ez egy kontraproduktív intézkedés lesz, mivel azok a pénzek, amelyeket ki akarnak szorítani a bankbetétekből, nem fognak az állampapírra visszavándorolni, és a hitelezésbe sem. A háztartások idén 400 milliárddal kevesebb állampapírt vettek, és a keresletet kívánják megnövelni annak érdekében, hogy csökkenjen az állampapírok hozama, és az államnak olcsóbb legyen a hiány finanszírozása - mondta, hozzátéve: ez nem fog megtörténni, hiszen az intézményi befektetők számára nincs alternatív befektetés.

A közgazdász szerint ha a pénz egy jelentős része átvándorolna állampapírokba, és csökkenne ezáltal az MNB év végi vesztesége, ennek a hatása nagyjából 8-9 milliárd forint körülre tehető.

Bodnár Zoltán úgy látja: itt egy egyszerű hatáskörelvonás történt, a monetáris politika alakítása a jegybank hatáskörébe tartozik, és amikor a kormány egy rendelettel kamatplafont állapít meg, ezt a hatáskört vonja el. Mint fogalmazott, a háború és a kamatplafon között "az égvilágon semmiféle összefüggés nincs".

Az árnyék-pénzügyminiszter szerint amíg 18 százalékon van az irányadó jegybanki alapkamat, addig minden vállalkozói és természetes személynek nyújtott hitel ennél magasabb lesz, mivel a jegybank nulla kockázatot jelent egy kereskedelmi bank számára, viszont minden más gazdasági szereplő kockázata magasabb, tehát magasabb kockázati felárat fognak alkalmazni.

Az MNB reakciója

Virág Barnabás, az MNB alelnöke kedden reagált arra, hogy a kormány az előző nap újabb kamatstopot vezetett be. Hangsúlyozta, hogy az infláció letöréséhez a monetáris transzmisszió minden csatornájára szükség van, és hogy a jegybanki célok eléréshez azokra a kamatkondíciókra van szükség, amelyeket a jegybank kialakított. Virág szerint az intézkedés hatásait nehéz megjósolni, szerinte időre van szükség, míg kiderül, milyen hatása lesz a részpiacokon.

Bodnár Zoltán szerint nagy baj, hogy a jegybank nem veszi komolyan a saját függetlenségét. Úgy látja, már akkor tiltakozni kellett volna, amikor a kormány bevezette a jelzáloghitelek esetében a kamatsapkát. Ott ugyanakkor még lehetett azzal érvelni, hogy az egy szociális feszültséget okozó helyzet volt - jegyezte meg.

A szakember szerint 2013-ban, amikor Matolcsy Györgyöt kinevezték jegybankelnöknek, akkor az MNB szinte mindenről véleményt nyilvánított. Ez azonban nem az ő dolga, most pedig egy fordított helyzetet látunk, Nagy Márton miniszterként úgy gondolja, hogy ő jegybankelnök is egy személyben, és a monetáris politikába is beleszólása van - fogalmazott.

Infláció

Bodnár Zoltán szerint az infláció 2017-ben már elindult, tehát nem igaz, amikor a miniszterelnök a háborúra hivatkozik. Azt mondta, a januárban bevezetett ársapkák ugyanakkor jelentős hatást gyakoroltak az inflációra, ezt pedig "megfejelte" a különadók megemelése.

A DK-nak alapelvárása a kormány felé, hogy állítsa meg az infláció emelkedését, ezzel kapcsolatban az árnyék-pénzügyminiszter azt mondta: az államkassza üres, mert a kormány még mindig "két kézzel szórja a pénzt", 1000 milliárdos nagyságrendben van nem tervezett adóbevétel, de ezeket nem arra használja a kormány, hogy az inflációs folyamatot megtörje vagy lassítsa. Hozzátette: vannak országok, ahol már megfordult az inflációs rend - például Horvátországban, Dániában -, a világgazdasági hatások ugyanis mérséklődnek, vagyis a külső hatások kezdenek kicsit kisimulni, és csökkentik az inflációt, ha nincs a belső gazdaságban jelentős probléma.

Bodnár Zoltán szerint azonban az az infláció, ami itt van, döntően magyar termék, ezt a maginfláció mutatja, itt nincs külső hatás. Szerinte a költségvetésben van extrapénz, ami nagyjából 2000 milliárd forint, ezeket megfelelően kellene elkölteni.

Itthon

Bodnár Zoltán: van extrapénz a költségvetésben, csak jól kellene elkölteni

kapcsolódó cikkeink