Az ICC székhelye Hágában, Hollandiában található, és az 1998-ban elfogadott Római Statútum alapján jött létre 2002-ben. Célja, hogy az igazságot szolgáltassa a legkomolyabb nemzetközi bűntettek áldozatainak, valamint hogy elrettentse a potenciális elkövetőket a jövőbeni bűncselekményektől. Az ICC nem helyettesíti az országok saját igazságszolgáltatási rendszerét, hanem kiegészíti azt. Csak akkor lép közbe, ha egy adott állam nem hajlandó vagy nem képes igazságot szolgáltatni.
Az ICC hatásköre négy fő típusú bűncselekményre terjed ki:
1. Népirtás: Az a szándékos cselekvés, amely egy adott nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport részleges vagy teljes elpusztítására irányul. Ez magában foglalja a csoport tagjainak megölését, súlyos testi vagy lelki károsodás okozását, valamint olyan körülmények létrehozását, amelyek célja a csoport elpusztítása.
2. Emberiesség elleni bűncselekmények: Széles körben vagy szisztematikusan elkövetett cselekmények, mint például gyilkosság, deportálás, kínzás, nemi erőszak, üldöztetés vagy rabszolgaság.
3. Háborús bűncselekmények: Az olyan súlyos nemzetközi humanitárius jogsértések, mint például a civilek szándékos megtámadása, a foglyok kínzása, vagy az illegális fegyverek használata fegyveres konfliktusok során.
4. Agresszió bűntette: Egy állam katonai erő alkalmazása, amely sérti egy másik állam szuverenitását, területi integritását vagy politikai függetlenségét.
Mely országok tartoznak az ICC alá?
Az ICC tagállamai azok az országok, amelyek ratifikálták vagy elfogadták a Római Statútumot. Jelenleg 123 ország tartozik az ICC tagállamai közé, beleértve számos afrikai, európai, latin-amerikai, valamint néhány ázsiai és csendes-óceáni országot. Az Európai Unió összes tagállama ratifikálta a Római Statútumot, és aktívan támogatja a bíróság működését.
Néhány jelentős állam azonban nem tagja az ICC-nek, például:
– Egyesült Államok: Bár aláírta a Római Statútumot, soha nem ratifikálta azt, és gyakran kritikával illeti a bíróság működését.
– Kína: Nem csatlakozott a Római Statútumhoz, és szkeptikus az ICC hatáskörével kapcsolatban.
– India: Szintén nem tagja a bíróságnak, főként a szuverenitás megőrzésére hivatkozva.
Magyarország tagja?
Igen, Magyarország 1998. július 17-én aláírta a Római Statútumot, majd 2001. november 30-án ratifikálta azt. Ezáltal Magyarország az ICC tagállamai közé tartozik, és köteles együttműködni a bírósággal, beleértve az elfogatóparancsok végrehajtását és más igazságszolgáltatási feladatokat.
Miért ad ki az ICC elfogatóparancsot?
Az ICC elfogatóparancsot ad ki, amikor elegendő bizonyíték áll rendelkezésére ahhoz, hogy megalapozottan feltételezhető, hogy egy személy súlyos bűncselekményeket követett el, és az illető szökésben van, vagy fennáll a veszélye annak, hogy akadályozza az igazságszolgáltatást. Az elfogatóparancs célja:
– Az érintett személy letartóztatása és a bíróság elé állítása.
– Az áldozatok és tanúk védelme, mivel az elkövető szabadlábon veszélyeztetheti őket.
– Annak megakadályozása, hogy az illető további bűncselekményeket kövessen el.
Az ICC-nek nincs saját rendőrsége, így az elfogatóparancsok végrehajtása a tagállamok együttműködésétől függ. A gyakorlatban azonban sokszor nehézségekbe ütközik az érintett személyek letartóztatása, különösen akkor, ha az adott ország kormánya nem hajlandó együttműködni.
Elfognák Netanjahut
Az ICC csütörtökön elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant nemrégiben leváltott védelmi miniszter, valamint Mohamed ed-Deif, a Hamász iszlamista terrorszervezet katonai szárnyának főparancsnoka ellen emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt.
Orbán Viktor pénteki Kossuth rádiós interjúban élesen bírálta a döntést: ez fölháborítóan pimasz, mondhatnám cinikus döntés, […] jogi köntösbe öltözve, de valójában politikai célokból” – fogalmazott. A miniszterelnök szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság helytelenül járt el, amikor egy folyamatban lévő konfliktusba avatkozott bele, ami szerinte „olaj is lehet a tűzre.”
Orbán Viktor kifejtette, hogy a magyar kormány szembehelyezkedik az ICC döntésével. „Én még a mai nap során meg is fogom hívni az izraeliek miniszterelnökét, Netanjahu urat egy magyarországi látogatásra, ahol […] garantálni fogom a számára, hogyha eljön, akkor a Nemzetközi Büntetőbíróság ítéletének semmilyen hatálya nem lesz Magyarországon.”
A miniszterelnök szerint Magyarország a meghívás során kizárólag az izraeli-magyar kapcsolatok minőségét és állapotát veszi figyelembe. Orbán biztosította Netanjahut arról, hogy Magyarországon „kellő biztonságban és érdemi tárgyalásokat tud folytatni.”
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)