Ma már beszámoltunk arról, hogy a nemzetgazdasági miniszter az ATV kérdésére megerősítette: 2028-ra reális lehet az 1000 eurós minimálbér és az 1 milliós bruttó átlagkereset is. De az utóbbihoz legalább 4 százalékos gazdasági növekedésre lesz szükség.

Az NGM kora délután közleményben tudatta: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ma egyeztetett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tagjaival, mindazon munkáltatói és munkaadói szervezetek képviselőivel, amelyek részt vesznek a minimálbér meghatározásában.

A találkozón a tárcavezető ismertette a kormány 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervét, amely hozzájárul ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3-6 százalék közötti növekedést érhessen el. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: a kormányzat célja, hogy a gazdasági növekedés eredményeit a társadalom lehető legnagyobb részéhez eljuttassa, különös
tekintettel a családokra, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozásokra.

Ezzel összhangban az Akcióterv második pillére a jövedelmek vásárlóerejének növelését célozza. Ennek részeként a kormány arra törekszik, hogy hároméves bérmegállapodás jöjjön létre a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek között, így a közeljövőben a minimálbér elérheti az 1.000 eurót, a bruttó átlagkereset pedig az 1 millió forintot.

Nagy Márton leszögezte ugyanakkor, hogy figyelembe véve a gazdaság és a vállalkozások teljesítőképességét, a gyors bérkonvergenciának a dinamikus gazdasági növekedésen és vállalati hatékonyság és termelékenység javuláson kell alapulnia.

2025-ben a magyar gazdaság 3-4 százalékkal bővülhet, 2026-ban pedig áttérhetünk a 4-5 százalékos GDP növekedési sávba. - közölte a miniszter az NGM-közlemény szerint.

A munkaadói terhek a jövőben csökkenhetnek

A gazdaság fokozott bővülésének köszönhetően a költségvetés helyzete a következő években tovább fog javulni. Ez a folyamat megnyitja a lehetőségét: a munkaadói adóterhek a következő években tovább csökkenjenek, ezáltal az adóék is alacsonyabb
szintre csökkenhessen - tudatta a miniszter, aki ennek kapcsán külön hangsúlyozta:

a korábbi bérmegállapodásnak köszönhetően a munkaadók számára óriási előnyt jelentett a munkaadói járulékok 28,5 százalékról 13 százalékra csökkentése.

Az egyeztetésen a tárcavezető meghallgatta az érdekképviseletek véleményét, észrevételeiket és meglátásait az Új Gazdaságpolitikai Akciótervvel, valamint a kormányzati célokkal kapcsolatosan.

A felek megállapították, hogy a magas bérdinamikának és az alacsony szintre szorított inflációnak köszönhetően már egy éve nő a reálbér, a fizetések vásárlóereje. Ez nemcsak a családok szempontjából pozitív, hanem a kereslet élénkülése okán a gazdasági szereplők számára is előnyös.

Egyetértettek: elérhető az 1000 eurós minimálbér

Abban minden fél egyetértett, hogy az 1.000 eurós minimálbér elérhető célkitűzés.

A munkaadói szervezetek ugyanakkor osztották azt a kormányzati álláspontot, hogy az átlagkereset 1 millió forintra növelésének feltétele a gazdaságban végbemenő magasabb növekedési ütem, valamint az infláció kiszámítható szinten tartása - hangsúlyozzák a közleményben.

Ártó szándékú megnyilvánulások

Nagy Márton felhívta a figyelmet arra is, hogy a minimálbérrel kapcsolatosan rengeteg az ártó szándékú vagy tájékozatlan megnyilvánulás, amelyek félreértelmezik vagy félre akarják értelmezni a kormányzat céljait, a gazdasági folyamatokat. A helyzet tisztázása érdekében a nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta a pontos fogalmak használatának fontosságát.

Így a miniszter kiemelte: a kormány a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletekkel egyetértésben a legkisebb bérkategória, vagyis a minimálbér tekintetében a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát tűzte ki elérendő célként. A rendszeres bruttó átlagkereset egyenlő a bruttó és az úgynevezett nem rendszeres kereseti elemek - ide tartozik a prémium, jutalom, 13. és további
havi fizetés - különbsége. Összege tehát alacsonyabb, mint a bruttó átlagkereseté.

Az 50 százalékhoz 8 százalékos bérnövekedés kell évente

Annak érdekében, hogy a minimálbér a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát elérje, évi 8 százalékos átlagos bérnövekedés szükséges, amely 3 százalékos inflációval kalkulálva a kormány álláspontja szerint teljesíthető, az évi 4-5 százalékos reálbér-emelkedés pedig szintén reális célkitűzésnek minősül - írják a minimálbéremelés kapcsán.

Az 1 milliós átlagkeresetről

Ami az 1 millió forintos átlagkeresetet illeti, azzal kapcsolatban Nagy Márton leszögezte: a bruttó átlagkereset az alapbér és az egyéb jogcímeken fizetett kereseti elemek (bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés) összegét jelenti. Ez a legmagasabb statisztikai bérkategória tehát, ami egy munkavállaló havi javadalmazásakor realizálódik.

Ez az összeg a jelenlegi 650 ezer forintról négy év alatt emelkedne 1 millió forintra - mondta Nagy Márton, aki végezetül ismét kiemelte: a béremelés nem valósulhat meg egészséges és fenntartható gazdasági folyamatok nélkül.

Ezt szolgálja az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv harmadik pillére, amely a Demján Sándor Programon keresztül több száz milliárd forintos új kkv-támogatási programmal igyekszik elősegíteni a magyar kkv-szektor megerősödését, versenyképességének növekedését és e vállalkozások méretének megduplázódását - tudatja közleményében az NGM.

Itthon

A miniszter levezeti: így érhető el az 1000 eurós minimálbér és az 1 milliós átlagbér

kapcsolódó cikkeink