Az IE 2019 és 2021 után idén június-júliusban harmadszor végezte el nyugdíjtakarékossági felmérését, amelyben ezúttal tizenöt tagállama vett részt, köztük Magyarország.

Az összefoglaló szerint kilenc ország vett részt mindhárom felmérésben, és úgy tűnik, hogy ezek többségében a koronavírus-járvány több embert terelt az öngondoskodás felé. Az IE szerint sokan, akik a járvány idején felhagytak a megtakarításokkal, most újra elkezdtek idős korukra félretenni - jelezte a Mabisz.

Akiknek nincs nyugdíjcélú megtakarítása, azoknak az 58 százaléka érdeklődne az ajánlatok iránt. Ezen belül 32 százalék nem engedheti meg magának, 14 százaléknak nincs elég információja a lehetőségekről, és csak 12 százalék tervezi, hogy a közeljövőben belevág valamelyik öngondoskodási módozatba.

Magyarországon is 32 százalék nyilatkozott úgy, hogy szeretné, de nem engedheti meg magának, ez 4 százalékkal volt több, mint két éve.

Arra a kérdésre, mennyire gondolják a válaszadók, hogy az állami nyugdíjból és a kiegészítő nyugdíjcélú megtakarításokból kényelmesen tudnak majd megélni idős korukban, az 1-től 5-ig terjedő skálán 2,6-os átlag jött ki. A magyarok bizonyultak a finnekkel együtt a legpesszimistábbaknak, 2,3-as átlaggal.

A nyugdíjmegtakarításokkal szembeni elvárások terén messze a legfőbb prioritásnak számít a befektetett összeg biztonsága. A megkérdezettek 82 százaléka a magasabb, de kockázatosabb hozam helyett szeretne bizonyos lenni abban, hogy legalább a befizetett összeget visszakapja egy hosszabb befektetési időszak végén.

A közlemény szerint az IE felmérései azoknak az előrejelzéseknek kapcsán indultak el, amelyek szerint az Európai Unió 80 év feletti népessége 2017 és 2080 között több mint kétszeresére nő. Ez a nyugdíjrendszereket egész Európában jelentős nyomás alá helyezi. Becslések szerint évente mintegy 2 ezer milliárd euró kiegészítő nyugdíjmegtakarításra lenne szükség Európában.

A Mabisz felidézte: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint Magyarországon az idei harmadik negyedév végén a rendszeres díjú nyugdíjbiztosítási szerződések száma megközelítette a 480 ezret, míg az egyszeri díjasoké az ötezret. A szokásos év végi hajrát követően a folyamatos díjas szerződések száma várhatóan átlépi az 500 ezres küszöböt.

A nyugdíjbiztosítások díjai után 2014 óta vehető igénybe adókedvezmény, ami a befizetések 20 százaléka, maximum 130 ezer forint. A visszajáró összeget az adóhivatal a biztosítónál vezetett számlára utalja, ezzel is növelve az időskori megtakarítás összegét. Mivel a törvény csak a tárgyévben történő befizetésekre teszi lehetővé a visszatérítést, év végén jellemzően sok ügyfél igyekszik eseti befizetésekkel maximalizálni az adókedvezmény összegét, illetve az új biztosítások kötése is látványosan megugrik ilyenkor. A maximális adókedvezmény eléréséhez az kell, hogy a tárgyévben történő díjbefizetések összege legalább 650 ezer forint legyen - hívta fel a figyelmet a Mabisz.

Itthon

Katasztrofális a helyzet itthon, bajba fognak kerülni a magyarok nyugdíjas korukban

kapcsolódó cikkeink