"Azt sem szeretném eltitkolni, hogy a frakció nagyon megosztott a kérdésben"

- mondta még februárban Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a finn és a svéd NATO-csatlakozás támogatásáról. Azóta az Országgyűlés a finnek tagságát már megszavazta, azonban a svédekét leghamarabb csak az ősszel fogadhatja el, mivel az nem szerepel a júliusi rendkívüli ülés napirendjében.

Az ATV Híradó stábja meg szerette volna szólaltatni a frakcióvezetőt, hogy pontosan milyen viták zajlanak a Fideszben és várhatóan mikor lesz szavazás a témában, ám a frakció sajtóosztálya csak a korábbi álláspontjukat ismételte meg válaszában. Eszerint a svéd kormányzati szereplők rendszeresen sértegették a magyar választókat és az országot, ezért azt várják, az érintettek minél gyorsabban oszlassák el az aggályokat a ratifikáció érdekében.

"Ha megvan a politikai akarat, akár 24 órán belül is azonnal a parlament napirendjére tűznek bármit is"

- ezt már Brenner Koloman, a Jobbik-Konzervatívok parlamenti képviselője mondta. Hozzátette, szerinte a Fidesz csak húzza az időt és úgy véli, hogy a háború közelsége miatt most még fontosabb lenne jó szövetségesnek lenni.

"Ha valami problémája van a Fidesznek svéd politikusokkal, azt velük rendezze el, de ennek semmi köze nem lehet hazánk biztonságához, és a magyar polgárok biztonságához, amit a NATO tud jelenleg számunkra biztosítani" - tette hozzá a politikus.

A svéd csatlakozást Magyarország és Törökország blokkolja. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint Isztambul blokkoló magatartása érthető a svédeknél zajló muszlim-ellenes provokációk, vagy korábban a Kurd Munkáspárt tagjának befogadása miatt.

"Törökország tekintetében érti Svédország és érti a NATO is azt, hogy miért van ez a fajta hezitálás. Nem szabad elfelejtenünk Törökország rendelkezik a NATO második legnagyobb szárazföldi haderejével, tehát innentől kezdve egyszerűen a katonai potenciálja más, mint Magyarországnak"

- nyilatkozta Tarjányi Péter az ATV Híradó stábjának.

"A svéd kormány és a sajtó inkább Törökországra figyel" - mondta a jelenleg Magyarországon élő korábbi svéd parlamenti képviselő. Erik Almqvist hozzátette, Magyarország többször is azt kommunikálta, hogy nem az utolsó tagállam lesz, amely megszavazza a svéd NATO-csatlakozást.

"A szavazás halasztása Magyarország részéről, decemberről márciusra és így tovább, egybeesnek az EU magyar pénzek befagyasztásának fenntartásával járó döntéseivel, emiatt azt gondolom, hogy a magyaroknak vélhetően ez egy fontos nézőpont" - hangsúlyozta Almqvist.

Svédország és Finnország 2022 tavaszán döntött úgy, hogy több évtizedes függetlenségét feladva csatlakozik a NATO-hoz. A 30-ból 28 tagország parlamentje ezt még az év szeptemberéig elfogadta.

Itthon

Magyarországon élő korábbi svéd képviselő: A svéd kormány és a sajtó inkább Törökországra figyel

kapcsolódó cikkeink