Ma reggel írtuk meg az atv.hu-n, hogy a parlament honlapján “Az Országgyűlés 2023. évi június-július havi ülésterve” címszó alatt – amit a Törvényhozási Igazgatóság tett közzé – a második rubrikában szerepel “A svéd Királyságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásától szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat”.
A pontos napot nem tünteti fel a parlamenti táblázat, de mivel a parlament június 16-án, holnap megkezdi a rendkívüli ülésszakot, utána pedig két hétig nem ülésezik a hírek szerint, júliusban lehetséges a svéd NATO-csatlakozás ratifikációja.
Orbán Balázs: “Svédország jelenleg még hezitál…”
Orbán Balázs nemrégiben Stockholmban járt, és útja során Henrik Landerholm svéd nemzetbiztonsági tanácsadóval is találkozott. Erről Orbán Viktor politikai igazgatója a Facebook-oldalán számolt be. Az Indexnek adott interjújában a politikus azt mondta: a magyar–svéd bilaterális kapcsolatokról, politikai, kulturális és biztonsági kérdésekről beszélgettek, valamint a NATO is szóba került.
Arra a kérdésre, hogy milyenek most a magyar–svéd kapcsolatok, és mikor kerülhet napirendre a magyar parlamentben a svéd NATO-csatlakozás ratifikációja, Orbán Balázs azt válaszolta: továbbra is Orbán Viktor Katari Gazdasági Fórumon elhangzott mondatai az irányadóak. A miniszterelnök akkor kijelentette:
“A Magyarország és Svédország közötti politikai kapcsolatok borzasztóan rosszak. Nem akarunk konfliktusokat importálni a NATO-ba”.
A politikai igazgató szerint a rossz kapcsolatok elsősorban annak tudhatók be, hogy a svéd kormányok “sportot űznek abból, hogy morálisan felsőbbrendű alapállásból leckéztessenek más országokat”. Ezért jogosan tehető fel a kérdés, ha ez a helyzet, és ilyen rossz a politikai kapcsolatrendszer, akkor ez hogyan fog működni majd egy közös biztonsági struktúrában – mondta.
A kormány támogatja Svédország NATO-tagságának ratifikációját, de szerintük a magyar–svéd kapcsolatrendszeren még dolgozni kellene. Magyarország mindent megtett ezért, ám a kormány azt tapasztalja, Svédország jelenleg még hezitál azon, hogy javítson-e a kapcsolatokon – fogalmazott Orbán Balázs az Index-interjúban, melyet teljes egészében itt olvashat.
Korábban a miniszterelnök politikai igazgatója egy buszos és menetjegyes-kalauzos hasonlattal írta le, mi a magyar kormánypárti képviselőknek a problémája, ami miatt még nem ratifikálták a svéd NATO-csatlakozást.
Az Index ugyanakkor megjegyezte: a miniszterelnök politikai igazgatójával még azelőtt beszélgettek, hogy a Washington Postban megjelent egy cikk, miszerint a magyar fegyverbeszerzést blokkolta az amerikai szenátus Külügyi Bizottságának vezető republikánus tagja, James E. Risch, aki közölte: addig nem hagyják jóvá az ügyletet, amíg Magyarország nem hagyja jóvá Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálását. A Honvédelmi Minisztérium ugyanakkor “kamunak”, “politikai lufinak” nevezte, hogy meg akarná vásárolni a cikkben említett amerikai fegyvereket.