A kormány 2010 óta 70 milliárd forintot különített el a várólisták csökkentésére, azonban például csípő- és térdműtétekre ma többen várnak, mint 2019-ben. Az idei ötmilliárd forintos keretből hárommilliárd forintot nem használtak fel, miközben a magánellátásban 4000 nagyízületi műtétet végeztek, családonként 2-2,5 millió forintos költséggel – írta meg a Népszava. A NEAK elemzése szerint a műtétek 80%-át az orvosok 20%-a végzi, és ha az alacsony teljesítményű orvosok több műtétet vállalnának, akár 18 ezerrel több beteget láthatnának el. Az egészségbiztosító szerint újra kellene gondolni az állami orvosok magánszektorban való munkavállalásának szabályait. Jelenleg dolgoznak egy egységes várólista-protokoll kialakításán, amely a bejutás és a sorrendiség szabályozását célozza.
Mi a várólista?
A várólista a magyar egészségügyben olyan nyilvántartás, amely a betegek sorrendjét határozza meg bizonyos tervezett, nem sürgősségi ellátásokhoz, például műtétekhez. Azért vezették be, hogy átláthatóbbá és igazságosabbá tegyék a hozzáférést az egészségügyi szolgáltatásokhoz, amikor a rendelkezésre álló erőforrások (pl. műtőkapacitás, orvosok) nem elegendők a kereslet kielégítésére.
A várólisták többek között az alábbi beavatkozásokra vonatkoznak:
Csípő- és térdprotézis-műtétek
Szürkehályog-műtétek
Gerincműtétek
Szív- és érsebészeti beavatkozások
A várólisták formális rendszerét a 2000-es évek közepén vezették be, hogy szabályozzák a tervezett ellátások sorrendjét és megakadályozzák a „háttéralkuk” és a befolyásos „orvosbárók” miatti torzításokat és igazságtalanságokat, sőt, az egészségügyis korrupciót. A jelenlegi várólista-rendszert 2013-ban kezdte el működtetni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), hogy az ország minden pontján azonos szempontok alapján történjen a betegek rangsorolása.
A rendszer így működik: a betegek felkerülnek a várólistára az orvosuk javaslata alapján, ha az ellátás nem sürgősségi jellegű. A sorrendet az egészségi állapot, az ellátás sürgőssége, illetve a várakozási idő határozza meg. Az adatokat központilag kezeli a NEAK, és a várólisták állapota nyilvánosan elérhető az interneten, hogy a betegek követni tudják, hpogy ők éppen hol tartanak a sorban. A legnagyobb gond az, hogy az elmúlt években a várakozási idők egyes területeken megnőttek, például a csípő- és térdműtétek esetében. Aki az ilyen műtétet igénylő betegséggel küzd, óriási fájdalmakat élhet át, az életminősége nagyon lecsökken.
Miért a csipő és térprotézis esetében van hosszú várólista?
A csípő- és térdprotézis-műtétek esetében több tényező miatt alakul ki hosszú várólista a magyar egészségügyben:
1. Nagy kereslet: Idősödő társadalom hatása, hiszen az idősebb korosztályban gyakoriak az ízületi kopások és degeneratív betegségek, amelyek protézisműtéteket igényelnek. Mozgásszervi betegségek növekedése is ezt a trendet erősíti, mert a helytelen életmód, a túlsúly, vagy a fizikai munkával járó kopások mind növelik az ilyen beavatkozások iránti keresletet.
2. Erőforráshiány : Sok kórházban nincs elegendő műtő, orvos, illetve (nagyon sokszor éppen az alulfizetettség miatt ) szakasszisztens az ilyen műtétek elvégzéséhez. Emellett kevés az ortopéd sebész és profi szakszemélyzet, ezért úgy tűnik/tűnhet, hogy a meglévő műtéti kapacitás nem tudja kiszolgálni ( vagy elégséges ösztönzés miatt nem akarja kiszolgálni) az igényeket.
3. Finanszírozási problémák: Bár a várólista-csökkentésre szánt források rendelkezésre állnak, azokat nem használják ki teljes mértékben, és a finanszírozási modellek ugyanis nem ösztönzik a magasabb műtéti számokat. Az orvosok fizetése nem vagy nem kellő mértékben függ a teljesetményüktől. Mindehhez jjön még a magánszektor elvonó hatása, mivel az állami rendszerben dolgozó orvosok egy része a magánszektorban is vállal munkát, ahol gyakran gyorsabb ellátás érhető el, de ez tovább csökkenti az állami kapacitásokat.
4. Ezek elképesztően időigényes, bonyolult műtétek
A csípő- és térdprotézis-műtétek komplex beavatkozások, amelyek jelentős időt és szakértelmet igényelnek. Egy műtét időtartama, valamint a beteg utókezelése is hosszú, emiatt a kapacitás még jobban szűkül. Nem mellesleg a Covid-19, azaz a pandémia alatt sok (nem sürgősségi)műtétet elhalasztottak, ami tovább növelte a várakozók számát. .
Így lehet megérteni, hogy miért aggasztó a NEAK adatai, miszerint szerint a műtétek 80%-át az orvosok 20%-a végzi el, ami azt jelzi, hogy a műtéti kapacitások elosztása és az orvosok munkaterhelése nem optimális. ATehát összegzéként elmondható: a csípő- és térdprotézis-műtétek hosszú várólistája az idősödő társadalom, a kapacitáshiány, az állami és magánszektor egyensúlytalansága, valamint a finanszírozási és szervezési problémák együttes eredménye. Ezek megoldásához nagyobb műtéti kapacitás, jobb finanszírozási modellek és az egészségügyi rendszer átfogó reformja (lenne) szükséges.
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés, közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024. első negyedév alapján, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)