A parlament honlapján “Az Országgyűlés 2023. évi június-július havi ülésterve” címszó alatt – amit a Törvényhozási Igazgatóság tett közzé – a második rubrikában szerepel “A svéd Királyságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásától szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat”.
A rendkívüli politikai turbulenciát kiváltott svéd NATO-csatlakozásról szóló javaslat már csak a zárószavazásra vár, az általános és a részletes vitája is lezárult ugyanis tavasszal, de akkor csak a finn NATO-csatlakozást szavazta meg a parlament, a svéd csatlakozásról a voksolást elhalasztották.
Mivel a parlament június 16-án, holnap megkezdi a rendkívüli ülésszakot, utána pedig két hétig nem ülésezik a hírek szerint, júliusban lehetséges a svéd NATO-csatlakozás ratifikációja.
Ezt diplomáciai források alapján már megszellőztette a Szabad Európa. S noha azt írták, hogy kormányzati forrásaik biztosra veszik, hogy a július 11-én kezdődő vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt a magyar és a török parlament is ratifikálni fogja a svéd NATO-csatlakozást, ennek – legalábbis részben – ellentmond, hogy Erdogan török elnök szerdán kijelentette:
Svédország nem számíthat arra, hogy Törökország jóváhagyja NATO-csatlakozását a jövő havi csúcstalálkozó előtt.
Recep Tayyip Erdoğan, miközben Azerbajdzsánból repült hazafelé, török híradások szerint közölte: Ankara „nem tudja pozitívan megközelíteni” Svédország NATO-tagságát, miközben „terroristák” tüntetnek Stockholm utcáin”. A svéd félnek azt kell mondanunk, hogy ne számítson változásra Ankara álláspontjában a vilniusi csúcson. Az NTV török hírtelevízió szerdai beszámolója szerint a török államfő az interjúban rámutatott, hogy miközben június 4-én Isztambulban Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tárgyalt, a svéd utcákon „terroristák” demonstráltak.
Visszatérve a magyar vonatkozásra: óriási a nyomás a magyar kormányon is, hogy ratifikálja a svéd NATO-csatlakozást. A legutóbbi nagyobb visszhangot kiváltó információ a Washington Postban jelent meg arról, hogy az Egyesült Államok – pontosabban James E. Risch republikánus szenátor, az amerikai szenátus Külügyi Bizottságának tagja – blokkolja HIMARS rakétarendszerek eladását Magyarországnak.
Ezt a magyar kormány részéről „kamunak”, „politikai lufinak” nevezték, mert bár a kormány valóban érdeklődött a HIMARS-ok iránt, de nem most, hanem két évvel ezelőtt. Az amerikai féltől akkor nem érkezett válasz, most pedig a semmiből elővették az ügyet, holott az már nincs is napirenden – írta az Index.
A svédek “gesztust” tettek már: az EU soros elnökeként nem kezdeményezték, hogy tűzzék napirendre a magyar soros EU-elnökség alkalmasságának a kérdését a Tanács ülésén.
Orbán: Nem akarunk konfliktusokat importálni a NATO-ba
Előtte Orbán Viktor miniszterelnök a Katari Gazdasági Fórumon kijelentette:
javulnia kell Magyarország és Svédország kapcsolatának, mielőtt jóváhagyják az északi állam NATO-tagsági pályázatát.
„Magyarország és Svédország politikai kapcsolatai borzasztóan rosszak” – mondta Orbán Viktor Katarban, hozzátéve: „Nem akarunk konfliktusokat importálni a NATO-ba.”
Beszámoltunk róla, hogy kormánytagok, így Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is arról nyilatkoztak – nyilván Törökországra utalva – , hogy nem mi leszünk az utolsók, akik megszavazzák a svédek NATO-csatlakozását.
Novák Katalin köztársasági elnök a 24.hu-nak adott interjújában elmondta, van, amikor eltér a véleménye a kormányétól, örült volna, ha a svéd NATO-csatlakozást már elfogadta volna a kormánytöbbség.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ATV kérdésére legutóbb úgy fogalmazott: ,,A parlamenti képviselőkön múlik”.
Ugyanakkor a kérdésünkre azt is elmondta a ratifikálás kapcsán: ,,Jó lett volna, ha ezt meg tudtuk volna tenni. Az ugyanis azt jelentette volna, hogy az elmúlt években svéd politikusok nem nyilatkoztak volna tiszteletlenül, és nem hordtak volna össze mindenfajta alaptalan vádakat Magyarországgal szemben”.
Ha ezek a ,,tisztességtelen svéd politikusi nyilatkozatok nem lettek volna, a parlament is könnyebben jutott volna át a szavazáson”. ,,Ezért a parlamenti képviselők majd mérlegelik, mikor jutnak el oda, hogy a kormány által javasolt ratifikációs szavazást napirendre tűzik” – jelentette ki. Szijjártó Péter azt is elárulta, hogy az új török külügyminiszter kollégájával mindezt vasárnap este megbeszélték. De azt, hogy mire jutottak, a konkrétumokat nem mondta el.