Szét kell választani az Európai Parlament retorikai túlzásait és az Európai Bizottság szerepét, azaz a retorikai túlzásokat és a jogállamisági szakmai feltételeken alapuló megközelítést. A keddi Kormányinfón elhangzottak alapján elmondható, hogy miután a Bizottság megfogalmazta a konkrét elvárásait, ajánlásait, annak a teljesítésében a magyar kormány érdekelt, de a Bizottság is, azaz mindkét fél.

Így szeptember közepén már megszülethet az első megállapodás

– nyilatkozta Mráz Ágoston Sámuel, amikor arról kérdeztük, hogy az uniós pénzekről, a helyreállítási alapról, illetve a jogállamisági mechanizmus eljárásról folytatott elhúzódó tárgyalások után most valóban reális esély van-e rá, hogy Orbán Viktorék megegyeznek Brüsszellel, az Európai Bizottsággal és még idén érkeznek az uniós száz vagy ezer milliárdok.

A Nézőpont Intézet igazgatója arra, hogy mi történt, hiszen az Európai Bizottság, illetve a magyar kormány álláspontjai eddig úgy tűnt, hogy távol esnek egymástól, most pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón már a kompromisszumokról beszélt, azt mondta: eddig a Bizottság és az Európai Parlament egyes ideológiai kritikák alapján igyekeztek tárgyalni a magyar kormánnyal, és inkább a „jogállamiság ideológiáját” kérték számon a kormányon, mintsem a konkrét joghelyek módosítását. Abban történt változás ‒ legalábbis a Varga Judit igazságügyminiszter által küldött válaszlevélből ez derült ki ‒, hogy a Bizottság részéről most felsorolták a magyar kormány felé az elvárásokat és a bizottsági ajánlásokat a jogállamisági mechanizmus eljárásban.

Ideológiai vita helyett, amelyben az eltérő világnézetek miatt nehéz lenne kompromisszumra jutni, szakkérdésekről szólt az egyeztetés. Szakmai síkon pedig korábban is, 2010 óta mindig sikerült megállapodást kötni.

A luxemburgi bírósági határozatból kiderült…

Mráz Ágoston Sámuel úgy látja, hogy ebben a magyar-lengyel keresetre adott európai bírósági döntés is szerepet játszott.

A luxemburgi bíróság határozatából ugyanis kiderült, az EU-s pénzek szabályszerű elköltésével lehetnek konkrét elvárásai a Bizottságnak

- tette hozzá.

“Nincs olyan szigorítás, ami nekünk fájdalmas lenne”

Varga Judit igazságügyminiszter hétfőn a kormány nevében, az utolsó napon küldte el a válaszlevelet az Európai Bizottságnak a Magyarországgal szemben indított jogállamisági mechanizmus-eljárásban. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig másnap, kedden rendkívüli Kormányinfón a válaszlevél - illetve a Brüsszellel az EU-s helyreállítási pénzekről folytatott tárgyalások kapcsán - bejelentette: a Bizottság összes javaslatában kompromisszumra jutottak. Az ATV kérdésére azt mondta, nincs olyan szigorítás, “ami nekünk fájdalmas lenne”, mert „nincs semmi titkolnivalónk” az EU előtt. Olyan intézményi garanciákat is hajlandóak vagyunk megadni a Bizottságnak, ami más országokra nem jellemző. Konkrétumokat, részleteket azonban nem árult el a Varga Judit által elküldött levélről.

Navracsics Tibor, az EU-s forrásokért és területfejlesztésért felelős miniszter még aznap, az atv.hu-nak adott villáminterjúban azt nyilatkozta: a jogállamisági mechanizmus eljárásban abban bízik, hogy szeptember eleje körül “már akár maga a megegyezés is megjelenhet”. A partnerségi megállapodás “valamikor az ősz első felében akár megvalósulhat”, a helyreállítási EU-s forrásokról pedig a megegyezés “az ősz második felében, de még ebben az évben megtörténhet”.

“Bátor állítás” - széttartó álláspontok, van-e szándéka von der Leyennek a 2024-es újrázásra?

A magyar álláspont nem nyilvános ‒ jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel is, aki a kérdésünkre, hogy mégis, mennyire közeli a megállapodás, azzal válaszolt: mivel a kormány az elvárásokat teljesíti, „az a realitás, hogy ebben az Európai Bizottság is érdekelt”. A felek eljutottak arra a pontra, hogy le akarják zárni ezt a kérdést. Másrészt, a háborús szankciós egyeztetések is erre késztetik a Bizottságot, mely úgy látszik, tudomásul vette, hogy az EU-s pénzek jogszerű felhasználásának a feltételeit kellett felsorolnia, azaz egy szakmai szempontú megállapodás jöhet létre, mely a politikai részt leválasztja.

Mráz Ágoston Sámuel egy olyan meglátást is tett „bátor állításként”, miszerint a Bizottság és az Európai Parlament álláspontja még inkább széttartó lesz, és ez összefügghet azzal, hogy 2024-ben kerül napirendre az uniós intézmények, így az Európai Bizottság esetében is az új választás az EP-választás után.

Kérdés, hogy Ursula von der Leyennek milyen szándéka van az újrázásra - úgy tűnik, van szándéka erre -, “viszont akkor neki is pontosan tudnia kell”, hogy a Bizottság új elnökét az EU-s tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsban jelölik.

Ezzel szemben az Európai Parlament balliberális képviselői az Orbán elleni támadástól remélnek politikai hasznot, azaz ezek intenzitása és sűrűsége növekedni fog - tette hozzá.

“Orbán Viktor meg akar állapodni”, B-tervről nem tudni

Mindennek fényében az elemző felelős logikus és következetes forgatókönyvre számít a jogállamisági mechanizmus, illetve a helyreállítási pénzek kérdéseinek az ügyében.

A Nézőpont Intézet igazgatója “B“- tervről nem tud, minden nyilvános nyilatkozat és jel arra mutat, hogy Orbán Viktor miniszterelnök meg akar állapodni. „B”-megoldás mindig van, de egy „B”-forgatókönyv emlegetése csak a magyar kormány szándékának a megkérdőjelezését segítené a jelenlegi helyzetben - jegyezte meg.

Mráz Ágoston Sámuel Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéből azt emelte ki, hogy a miniszterelnök megdicsérte Varga Judit igazságügyminisztert azzal, “neki köszönhető”, hogy a gender-kérdést sikerült leválasztani az uniós pénzekről szóló kérdésről.

A Fidesz-tábor kritikusan szereti az EU-t

Ha létrejön a megállapodás, azt félreértés lenne az ellenzék részéről úgy kommunikálni, hogy Orbán Viktor milyen nagy engedményeket tett Brüsszelnek - mondta a kérdésünkre Mráz Ágoston Sámuel.

A megállapodás nem lesz kockázat Orbán Viktor számára, a Fidesz-tábor is Európa-párti, de „kritikusan szereti az EU-t”, ahogyan a közvéleménykutatások szerint az országban a megkérdezettek több mint 75 százaléka is is EU-párti.

Arra a kérdésünkre, hogy ha lesz megállapodás a kormány és a Bizottság között, azt valamifajta “igazolásként” kommunikálhatja-e Orbán Viktor azzal, hogy lám, mégsem sérült rendszerszinten Magyarországon a jogállamiság - és hogy Angela Merkel is azt mondta 3 évvel ezelőtt Sopronban az uniós kohéziós és strukturális alapokról, hogy “ezt a pénzt az ország jól fektette be, hogy ez az emberek javát szolgálja” - az elemző azt válaszolta: a túlzott Orbán-barátsággal sosem vádolt Merkel elhíresült mondata már régóta kihúzta a szőnyeget a magyar kormányt korrupcióval vádolók lába alól. Érthető, hogy Orbán többször nyilvánosan is fájlalta Merkel távozását, az ilyen erős és megkérdőjelezhetetlen mondatokhoz szükséges tekintély-hiányt Európából - tette hozzá.

Ellenzék, Gyurcsány…

Ami az ellenzéket illeti, arra a kérdésünkre, hogy Gyurcsány Ferenc azt posztolta a Facebook oldalán “Oldás és kötés” mottóval, hogy újra egymásra kell találnia a progresszív európai magyar értelmiségnek és politikusainak, Mráz Ágoston Sámuel annyit mondott: a DK elnöke lépésről lépésre terjeszti ki hatalmát. “Most a liberális értelmiségnek udvarol, de az ügyben a liberális értelmiségnek meg kell kérdeznie magától, vajon Gyurcsány Ferenc megváltozott-e az őszödi beszéde óta, amelyben, zárt körben, kinevette a liberális értelmiség prominenseit”. Közbevetésünkre, hogy a DK elnöke a közvéleménykutatások szerint a legerősebb ellenzéki pártot vezeti, a Nézőpont Intézet vezetője azzal reagált, “a választópolgárok véleménye nem változott: Gyurcsány Ferencet nem szeretik továbbra sem”.

Závecz: Orbán pontosan tudja, a végtelenségig nem lehet szembemenni az Unióval

Az EU testületei és Magyarország is megegyezési kényszerben vannak, de csak a szükséges minimum-elv szerint. A Bizottságnak ez a megállapodás a magyar kormánnyal azért fontos, mert gyengíti az EU-t, ha van olyan tagja, amelyikkel sok a konfrontáció - reagált Závecz Tibor arra, miért történt most érzékelhető fordulat a Bizottság és a magyar kormánynak az EU-s pénzekről folytatott elhúzódó, konfliktusos tárgyalássorozatában.

A Bizottság számára az a legnehezebb, hogy kordában tartsák a renitensebb tagországot is,

“hiszen kényszer, hogy egységben tudják tartani a tagállamokat, és fenntartsák az egység látszatát”

- mondta a Závecz Research közvéleménykutató vezetője. Különösen egy olyan világpolitikai helyzetben, amikor az Egyesült Államok és Kína pozíciója is erősödött, és mint Závecz Tibor mondta, Oroszország is “aktív pozícióban” van, az EU súlya ugyanakkor meggyengült és minden olyan esemény, ami a konfrontációt mutatja, gyengíti az egységét és az erősségét az Európai Uniónak.

A magyar kormány esetében egyszerűbb a kérdés, fontosabb a pénzügyi okok miatt a megállapodás, Orbán Viktornak szüksége van az uniós ezermilliárdokra - jelentette ki Závecz Tibor. A helyreállítási pénzek vissza nem térítendő 2500 milliárdos része azért is fontos, mert bár eltérő számokat mondanak - volt, aki 2000 milliárdot, volt, aki 1500 milliárdot - de a választások előtti osztogatásnál körülbelül ilyen nagyságrendű kiáramlás volt a központi költségvetésből.

“Minden mindennel összefügg”

Závecz Tibor a magyar kormány és a Brüsszel, illetve a Bizottság között folyó tárgyalások kapcsán azt külön hangsúlyozta:

„mindig azt mondják, hogy ezek a dolgok a jogállamiságról szólnak, de a jogállamisági mechanizmus, az uniós helyreállítási források és a hétéves EU költségvetés politikai szinten mind-mind összefügg”. „Összefügg minden mindennel”

- fogalmazott, hangsúlyozva a befektetői bizalom és a forintárfolyam fontosságát.

Závecz Tibor szerint Orbán Viktor számára, mivel szüksége van az uniós pénzre, akkor is fontos a megállapodás Brüsszellel, “ha a magyar szuverenitás felkent képviselőjeként” mutatja magát olyannak, aki nem engedi, hogy “Brüsszel vagy az Európai Unió befolyásolja a magyar törvényalkotást és aki azt demonstrálja, hogy mi, magyarok nem szeretnénk a kötelezőn túl az uniós feltételrendszerben mozogni”.

A “fal” az illiberális demokrácia köré húzott vonal?

“Ezt a falat építette föl Orbán Viktor, és a tárgyalásokon a másik fél ezt igyekszik arrébb tolni vagy akár lerombolni”, “de aztán újraépítik a falakat, és ahogy Orbán Viktor Tusnádfürdőn fogalmazott, elmennek a falig, egymás felé fordulnak, kezet fognak, és aztán meglesz a megegyezés” - mondta Závecz Tibor, aki az Orbán Viktor által épített “falat” az illiberális demokrácia köré húzott “vonallal” írta le.

Ő, mint mondta, úgy látja, hogyha megszületik a megállapodás az Európai Bizottság és a magyar kormány között, akkor “ezen az illiberális demokrácia általi világon belül” az ideológiai, a törvényalkotási “meghatározottság” nem fog változni és az együttélési viszonyok sem, amelyekről Orbán Viktor szokott beszélni.

A miniszterelnök „pechjének” nevezte ugyanakkor Závecz Tibor, hogy jelenleg nincsenek az általa megrajzolt körbe behúzható erős, befolyásos politikai szövetségesei. „Ezt a területet Orbán Viktor megpróbálta mindig kijjebb rajzolni, de nem jöttek be potenciálisan erős, nagy szövetségesek” ‒ jegyezte meg arra a közbevetésünkre, hogy ősszel olasz választások lesznek, és a miniszterelnök szövetségesi köréhez tartozó Meloni, Salvini a felmérések szerint erősek, illetve a miniszterelnök a transzatlanti, amerikai irányba tágítja a kört. Závecz Tibor szerint a miniszterelnök elmondhatja, hogy „álmodtam egy illiberális világot”, de most az együttműködő szövetségesek hiányában egyelőre nem látni az illiberális ideológiai rendszer kiszélesedésének a lehetőségét, amivel alakítani tudná belülről az EU-t.

“Ezért most a miniszterelnök azt mondhatja, megpróbálok a másik irányba is mozdulni, és ezért elment a falig, de hogy jöjjenek a források, megállapodik a Bizottsággal” - jelentette ki.

Orbán azt mondhatja, “harcoltam a végsőkig, hogy komoly pénzek jöjjenek”

Závecz Tibor úgy érzi, hogy a Brüsszellel kötendő megállapodás nem okoz majd adott esetben saját táborán belül népszerűségvesztést, Orbán Viktor, illetve a Fidesz számára. A miniszterelnök - ha megköttetik a megállapodás -, azt tudja majd mondani, hogy “harcoltam a végsőkig”, hogy komoly forrás jöjjön Magyarországra. Ezt a hatalmas összeget a költségvetés rendszerében úgy fogják használni, hogy előtte azt is meghatározzák, mire fog jutni, mire nem - prognosztizálta.

Nyilván lesznek olyan társadalmi csoportok, például a nyugdíjasok, akik esetében - mivel az infláció “felzabálja” a nyugdíjemelést - csak az államtól remélhetnek plusz pénzeket, szemben például a munkavállalókkal, akik évenként kiharcolhatják a béremelést.

Závecz Tibor hangsúlyozta a befektetői bizalom fenntartását és erősítését is. “Orbán Viktor számára fontos, hogy a külföldi cégek itt legyenek, azért is, mert extraprofit adót vethet ki rájuk, de a befektetői bizalomra enélkül is szükség van, hogy elmondhassa: “az Európai Unióban van érdeklődés és késztetés a befektetők részéről Magyarország irányába”.

Arra, hogy mekkora a realitása most, hogy valóban ősszel vagy idén meglesz a megállapodás Brüsszellel, illetve a Bizottsággal, Závecz Tibor némi iróniával úgy fogalmazott:

“bár mostanság veszélyesek az ilyen prognózisok”, de ő most nagyobb valószínűséget ad annak, hogy meglesz a megállapodás.

A részleteket, azt, hogy mit tartalmazott Varga Judit válaszlevele, természetesen ő sem ismeri, ezért nem is szeretne találgatásokba bocsátkozni a konkrétumokról - mondta. Az viszont látszik, hogy a kompromisszum, a közbeszerzések, a korrupció elleni szabályok, az igazságszolgáltatás szabályozása körül forog.

“Orbán Viktor rutinos, régi harcos…”

Azzal kapcsolatban, hogy miután Orbán Viktor folyamatosan Brüsszellel harcol, egy ilyen megegyezés okozhat-e bármilyen népszerűségvesztést a Fidesznek, illetve a kormánypártok esetében, Závecz Tibor azzal reagált:

„Orbán Viktor nem fogja feltenni a kezét”, hanem inkább azt mondja, hogy „kérem szépen, mi megkötöttük a kompromisszumot, érkeznek az uniós források és biztosítjuk a költségvetési egyensúlyt”.

Egy ilyen megegyezés vagy megállapodás a Bizottsággal ugyanakkor szerinte nem jelenti azt, hogy Orbán Viktor illiberális rendszere megváltozna. Ez annyit jelent, hogy Orbán Viktor rutinos régi harcos, aki tudja, hogy mikor kell elmenni a falig, de aztán megállapodni - jelentette ki.

Závecz Tibor fontosnak tartotta kitérni arra is, hogy Navracsics Tibor felkérése és kinevezése a miniszteri posztra már eleve abba az irányba nyitott, hogy az EU-val megfelelő kapcsolata legyen a kormánynak. Most a folyamatok és szükségletek valóban azt jelzik, hogy a Bizottság és a magyar kormány is hajlanak a kompromisszumra, de a megállapodás Magyarországnak a fontosabb. “Nem fognak egymás nyakába borulni, ez az első lépés a bizalom fenntartása érdekében” - jegyezte meg.

“A megegyezés sem húzza ki majd az ellenzék lába alól a talajt”

A megegyezéssel sem húzza ki Orbán Viktor az ellenzék lába alól a talajt - reagált Závecz Tibor arra a kérdésünkre, hogyha meglesz a megállapodás Brüsszellel és jönnek az uniós ezermilliárdok, akkor a miniszterelnök, illetve a kormány kommunikálhatja azt, hogy nem sérül rendszer szinten a jogállamiság Magyarországon és nincsenek jogállamisági problémák.

Szerinte az ellenzéknek az lesz a feladata, hogy figyelje, azon feltételek elfogadása mellett, melyek mentén megköttetik Brüsszellel a megállapodás, az itthoni működés során érvényesülnek-e az uniós pénzek szabályszerű felhasználásának a garanciái, a nagy jogalkotási döntéseket társadalmi párbeszéd előzi-e, illetve a korrupcióellenes küzdelem és a közbeszerzés terén a megállapodás pontjait betartják-e.

Erre „a pénzre szüksége van Magyarországnak”, ezt az ellenzéki táborban is tudják - jelentette ki Zavecz Tibor, de az ellenzéki politikusok a saját szimpatizánsaik fülének kedvesen csengő mondatokat is mondhatnak. “Ez a tábor ugyanis a rendkívül erős kontrollt fogja elvárni az ellenzéki pártoktól. A kormánypárti hívek minden bizonnyal el fogják hinni, hogyha megjönnek az uniós pénzek, amit Brüsszelben jóváhagytak, akkor minden rendben van a jogállamisággal, de mindez nem fogja gyengíteni az ellenzéket, akkor sem, ha Orbánnál a politikai rafinériát érzékelik, azt, hogy egy regnáló kormányfő el tudott intézni egy rendkívül fontos dolgot Brüsszelben, az Európai Unióval” - ismételte meg újra.

“Orbán Viktor háborúzik Brüsszellel, de a fideszes táborban is inkább túlnyomórészt az az alaphang, hogy az EU-hoz tartozunk. A miniszterelnök nyilván pontosan tudja, hogy a végtelenségig nem lehet szembemenni az Unióval

- jelentette ki Závecz Tibor, aki felmérésekre is utalt, milyen magas Magyarországon az EU-tagság támogatottsága.

Magyarországon a közvéleménykutatások szerint évekkel ezelőtt a fideszesek körében is 77 százalék fölött volt az EU-tagságunkat támogatók aránya, az ellenzék él elsöprő, 94 százalékos - de a Medián 2020 novemberében a szavazókorú népességnek körében rekordtámogatottságot mért, mintegy 85 százalék támogatta Magyarország uniós tagságát. Idén júliusban pedig a Medián felmérése szerint a válaszadók közel 90 százaléka az uniós tagság mellett tette le a voksát.

Itthon

Orbán meg akar állapodni, szüksége van az EU-s pénzre, “B”-tervről nem tudni - Závecz Tibort és Mráz Ágoston Sámuelt kérdeztük

kapcsolódó cikkeink