Pár perccel éjfél után közölte az Igazságügyi Minisztérium a következőt: “A magyar Kormány elküldte válaszlevelét a Bizottságnak a költségvetési kondicionalitási eljárásban”.
Azt, hogy mit tartalmaz a válaszlevél, mi lehet Orbán Viktorék és Ursula von den Leyenék közötti alkufolyamatban magyar oldalról a megállapodás érdekében tett vállalások sora – hogy jöjjenek végre az ezer milliárdos nagyságrendű uniós források – egyelőre nem tudni.
Varga Judit igazságügyminiszter az éjszakai Facebook bejegyzésében a magyar kormány válaszleveléről amit Brüsszelnek küldtek, annyit árult el: “A választ intenzív egyeztetés előzte meg. Egy hónap alatt 10 videókonferenciát és számos megbeszélést tartottunk a Bizottsággal, a százat is meghaladja a köröztetett és egyeztetett intézkedési tervezetek száma.
A magyar Kormány átfogó intézkedéscsomagot tett le az asztalra azzal a céllal, hogy a Bizottság valamennyi aggályát orvosolja. A magyar Kormány a továbbiakban is nyitott a konstruktív párbeszédre a Bizottsággal” – írta a miniszter.
Az utolsó napon válaszoltak
A tét óriási, összességében a tíz ezer milliárdot is meghaladó uniós forrás érkezése forog kockán. Ráadásul – bár Lengyelországnak sem utalta még a Bizottság az EU-forrásokat – Magyarország az egyetlen olyan tagország, akinek az esetében Ursula von der Leyenék még nem hagyták jóvá a Next Generation EU helyreállítási forrásait, első körben a 2511 milliárdos vissza nem térítendő támogatást, aminek az előlege meghaladja a 300 milliárdot.
Az augusztus 20-ai Székesfehérváron elmondott beszédében a köztársasági elnök, Novák Katalin is beszélt a uniós pénzekről, az Európai Uniós tagországok együttműködéséről azt mondta: “együttműködésünk és megértésünk előfeltétele, hogy ne zsaroljanak bennünket, se a minket megillető pénzzel, se a magyarok által elutasított ideológiákkal”.
A helyreállítási uniós források több ezer milliárdjáról az alkufolyamat nincs formálisan összekötve a jogállamisági mechanizmus-eljárással – aminek az elindítását az áprilisi parlamenti választások urán pár nappal jelentette be Ursula von der Leyen bizottsági elnök és az már folyik Magyarországgal szemben – de a két folyamat összetalálkozik: Brüsszel a legnagyobb jogi garanciákat szeretné az uniós pénzek felhasználásakor látni.
Johannes Hahn uniós költségvetési biztos még július 22-én írt egy levelet az Európai Parlament szakbizottsági elnökeinek arról, hogy „a magyar kormány által javasolt korrekciós intézkedések nem küszöbölik ki átfogóan a Bizottság által jelzett aggályokat”. Erre várják egy hónapon belül a válaszokat – derült ki akkor. A határidő augusztus 22-én, azaz éjfélkor járt le, erre küldte el most a válaszlevelet a kormány, Varga Judit igazságügyminiszter.
Navracsics Tibort még július 20-án kérdeztük egy MCC-s előadása után arról, hogy mi a legkomolyabb feltétele az Európai Bizottságnak, hogy alá lehessen írni a megállapodást, “és valóban egy átfogó és általános, minden, a Bizottság szerint jogállamisági deficitet jelentő kérdést felülíró elvárásuk van” a magyar kormány felé? A kérdésünkre akkor az EU-s forrásokért is felelős miniszter azt válaszolta: “Hát igen, de ezt nem lehet lefordítani jogszabályokra. Én a legnagyobb problémának éppen azt tartom, hogy az Európai Bizottság nem mondja meg, hogy konkrétan mit kell tennünk ahhoz, hogy megállapodjunk. Mi készek vagyunk megállapodni, politikailag már többször kijelentettük, tárgyalunk, készek vagyunk a kompromisszumokra” – mondta, hozzátéve: a Bizottság részéről lát egyfajta politikai tanácstalanságot. Attól félek, hogy ők politikailag kényelmesen ott tartják “a nem megállapodást”, de ezt nem tudják alátámasztani kellőképpen érvekkel.
Júliusban a villáminterjúnkban Navracsics Tibor az Európai Ügyészséggel kapcsolatban – hogy ezt feltételül szabta-e a Bizottság, azt mondta: nem szabta feltételül a Bizottság az Európai Ügyészséghez a csatlakozást.
Amit eddig megígért a kormány…
A Reuters a hozzá kiszivárgott információk alapján még júliusban azt írta: ha nincs kellő felajánlás a magyar kormány részéről, akkor a felzárkóztatási pénzek jelentős részének felfüggesztésére és a helyreállítási program elfogadásának megakasztására tenne javaslatot az Európai Bizottság az Európai Tanács felé.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget irányító miniszter ugyanakkor már július 7-én bejelentette a Kormányinfón a kormány vállalásaként, hogy az egyszereplős közbeszerzések számát 15 százalékra csökkentik; korrupciós ügyekben lehetőséget biztosítanak bírósági jogorvoslatra, és a kormány szűkíti a rendkívüli jogalkotást és teret hagy a társadalmi konzultációra az egyes törvények elfogadása előtt.
A kormány vállalta azt is, hogy a helyreállítási RFF-pénzek jelentős részét az energiafüggőségének enyhítésére fordítja.
Varga Judit igazságügyi miniszter is megtette július 19-én a bejelentését, a kormány benyújtotta a parlamentnek a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény, valamint a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról szóló indítványokat, de a Bizottság – úgy tűnt legábbis Hanh biztos július 22-i leveléből, hogy ezeket a “felajánlásokat” nem találta ezeket elégségesnek.
Gulyás Gergely a pedagógus béremelésről
A Miniszterelnökséget vezető miniszter több nyilatkozatában is összekötötte a pedagógusok által követelt béremelést az uniós források érkezésével. Gulyás Gergely már május végén úgy nyilatkozott: “ha a magyar baloldal képviselői nem azon dolgoznának az Európai Parlamentben havi 5 millió forintért, hogy Magyarországtól elvegyenek pénzeket, hanem azért, hogy hozzájussunk a nekünk jogszabályok szerint járó pénzekhez, akkor lényegesen előbbre lennénk”. A hírek szerint az Európai Bizottság a pedagógusok béremelésével kapcsolatban elvárja – legalábbis a 2022-es országjelentésében azt fogalmazta meg – hogy a diplomás átlagbér szintjét érje el.
Orbán Viktor Tusnádon optimista volt
Azt a kormány is tudja, hogyha nem sikerül aláírni a megállapodást az Ursula von der Leyen vezette Bizottsággal, akkor a helyreállítási RFF-ezer milliárdokat teljesen elveszíthetjük, míg az Európai Uniós hétéves költségvetési pénzek, az MFF forrásai „járnak” minden tagállamnak, de a pénzek 14-15 százalékától e téren is eleshetünk.
Orbán Viktor Tusnádon beszélt arról, hogy új megállapodást kell kötni az Európai Unióval is. Ezek a pénzügyi tárgyalások zajlanak, meg fogunk egyezni. Most szépen, kézen fogva, együtt elmegyünk a falig, megállunk, egymás felé fordulunk, megöleljük egymást, megegyezünk” – jelentette ki a miniszterelnök.
A Portfolio most a Market News-ra hivatkozva azt írta: ha év végéig nem születne meg az említett alku, akkor azzal Magyarország lényegében búcsút mondhatna a teljes 5,8 milliárd eurónyi helyreállítási támogatási keretnek, de ez a döntés később az egész EU szintjén károkat okozna. Ennek az lenne a gyökere, hogy a koronavírus miatti helyreállítási alapot közös kötvénykibocsátásokkal finanszírozza az EU, és ahhoz, hogy a bevont forrásokat 2027-től kezdve 2058-ig terjedően vissza tudja fizetni a befektetőknek az EU (és mögötte a tagállamok), meg kell emelni az EU saját forrásait, a közös uniós kasszába befizetendő tételek növelését rögzítő ún. saját forrás rendeletnek az elfogadása viszont egyhangúságot igényel.