“Talán nem túlzás azt mondani, hogy ez az évtized a magyar gazdaság legsikeresebb évtizedének tekinthető, a gazdasági növekedést illetően
az EU élmezőnyében vagyunk” - mondta Varga Mihály a parlament költségvetési bizottsági meghallgatásán.

A pénzügyminiszteri poszt várományosa az eredmények között sorolta, hogy 4,7 millióan dolgoznak, a munkanélküliségi mutató 4 százalék alatti. A magyar államadósság 30 százalék alatt van csak külföldiek kezében. A családok megtakarításai pedig megháromszorozódtak.

Azt örömtelinek nevezte, hogy a munkát terhelő adók 33,5 százalékról 13 százalékos mérséklődtek. A cégek ma sokkal kisebb arányban adóznak - mondta Varga Mihály, de hangsúlyozta az államadósság mértékének a csökkenését is.

A pénzügyminiszter-jelölt arról is beszélt, hogy “a pandémia sok mindent megváltoztatott”, de tavaly 7,1 százalékos volt a magyar gazdasági növekedés, az elmúlt negyedéves adat pedig 8,2 százalékos. “Emiatt nem kell szégyenkezni” - fogalmazott. A háború és a brüsszeli szankciós politika azonban veszélyeztetik a magyar gazdaság teljesítményét - tette hozzá.

A három legfontosabb célt Varga Mihály abban jelölte meg, hogy a stabilitás megőrizzék, biztonságos növekedési pályán tartsák Magyarországot és hogy megvédjék az elért eredményeket, ide értve a családtámogatásokat, az önkormányzati támogatásokat is.

Emlékeztetett, hogy tavaly kiadási plafont vezettek be az állami intézményeknél - 350 milliárddal csökkentették a kiadásokat - összességében már 1000 milliárdnyi megtakarítást értek el - összegzett.

Bizonytalan időszak előtt állunk - fogalmazott. A héten publikált EB-jelentésben jelentés általában ront az európai kilátásokon.

Június elején benyújtják a ‘23-as költségvetést a parlamentnek

A parlamentnek június elején nyújtják be a 2023-as költségvetést. “Tárgyilagos, szakszerű” vitára számít - mondta Varga Mihály, megerősítve:
3-4 százalék közötti növekedéssel kalkulálnak, 3,5 százalékosra tervezik a hiányt 2023-ra, az államadósságot 73,8 százalékosra szeretnék mérsékelni. Vissza szeretnének kerülni az egyensúlyi pályára - jelentette ki, hozzátéve: az idei költségvetést is korrigálni kell, az infláció Európában 40 éves csúcson van. Azt külön hangsúlyozta, hogy az idei 4,9 százalékos hiánycélt tartani fogja a kormány.

Kérdések, válaszok

Kérdésekre válaszolva a költségvetés tekintetében Varga Mihály rögzítette: a megszorítás szó nem szerepel ennek a kormánynak sem a szótárában, sem a filozófiájában.

A pedagógus béremelésre vonatkozó kérdésre válaszolva idézte Gulyás Gergely korábbi nyilatkozatát, melyben a Miniszterelnökséget irányító miniszter háromszor 10 százalékos emelést helyezett kilátásba, de Varga Mihály utalt Pintér Sándor tegnapi miniszter-jelölti meghallgatására is.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Bakos Bernadett ( LMP) azt kérdezte, hogy a magas infláció miatt több költségvetési bevételre számítanak-e, kapnak-e pluszemelést a közszférában, a szociális szférában dolgozók, illetve a tanárok. Sajnos, nem nyertes az államkassza, háromszoros, de van, ahol ötszörös a növekedés a korábbiakhoz képest az energiaárakban válaszolt Varga Mihály. “Az a rossz hírem van, hogy az infláció nemcsak a piacon, de az államkassza tekintetében is kedvezőtlen” - mondta Varga Mihály. Arra is visszautalt, hogy kulturális szférában 20 százalékos a béremelés, a tanárok esetében 10 százalékos, az orvosi fizetés megduplazodott, így ebben az évben is realbér-növekedés várható - jelentette ki.

Legalább 40-50 olyan önkormányzat van, amelyik hitelt vett föl és a részleteket is tudja törleszteni - mondta az önkormányzati adósságok kapcsán.

Sem megszorítás, sem kiigazítás nem lesz - jelentette ki egy másik kérdésre.

Azt a felvetést Varga Mihály megalapozottnak nevezte, hogy Magyarország sem az uniós helyreállítási alap EU-s forrásainól, sem a fejlesztési forrásokból nem kap támogatást, de “a magyar költségvetés helyt áll” - jelentette ki. “Úgy érzi, közel van”, hogy sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal - fogalmazott Varga Mihály.

Eddig 600 milliárdba került a határ védelme, ehhez jön hozzá a menekültekre fordított költség - mondta egy másik kérdésre. Az EU eddig 2 százalékát állta a költségeknek, az ukrán menekültek esetében pedig várják a brüsszeli forrásokat, de az EBRD-vel is tárgyalásokat folytatnak, hogy az orosz-ukrán háború, a menekültek miatt nehezebb helyzetben lévő régiók kaphassanak plusz forrásokat.

Az új kormány a megalakulása után vizsgálni fogja a falusi CSOK kibővítésének a lehetőségét - árulta el Varga Mihály egy másik kérdésre válaszolva.

A bizottság elnökének, Vajda Zoltánnak a kérdéseire - melyekben az MSZP-s politikus hosszan kitért a költségvetésre, az inflációra és az uniós forrásokra is - Varga Mihály azzal válaszolt: a 2023-as büdzsé tervezése esetében a Bizottság valóban pesszimistább, mint a kormány, de a 10 legfontosabb banki előrejelzések, illetve elemző intézetek 4,3 százalékos növekedést prognosztizálnak 2022-re, jövőre pedig 3,6 százalékosat. “Mindig nehéz tudomány megjósolni a jövőt” - fogalmazott végül Varga Mihály, de mint mondta, “óvatos és konzervatív“ a kormány tervezése. De abban biztos, hogy “lesz növekedés”. A mostanihoz hasonló forintárfolyammal számolják a 2023-as büdzsét, és 5,2 százalékos inflációval terveznek - hangzott el.

Varga Mihály újra és újra megerősítette a meghallgatásán: tartani fogja a kormány az idei hiánycélt, de hozzá kell nyúlni a költségvetéshez.

Milyen intézkedések várhatóak?

Annak kapcsán, hogy milyen kormányzati intézkedések várhatók, “kis türelmet kért”, de azt ígérte: tartani fogja a kormány a 4,9 százalékos hiánycélt. “Nézzük a nagyvilágot, az európai országokat, és jól látható, hogy a viták egy része különböző ágazatokban kialakuló extraprofitról szól, extra bevétellel keletkeznek ezekben a rendkívüli időkben”. Ezért felmerül a “Windfall tax” kérdése - jelentette ki. Ezt mérlegelni kell a magyar kormánynak is, mert vannak olyan ágazatok, melyek nyertesei voltak a válságnak. “Vizsgálni kell, milyen lépéseket tesz a kormány ezen a területen” - fogalmazott. Csehországot is felhozta, ahol a kormány a hivatalba lépése után 5 százalékos kiadáscsökkentést hajtott végre az állami intézményeknél.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

GDP 6 százalékát költik állami beruházási kiadásra, ezt meglátják, hogy kell-e változtatni, mert “a helyzet drasztikusan megváltozott”.

Egyetértett Matolcsyval, mi az a négy terület, amire figyelni kell - mondta Varga Mihály, aki korábban több kérdésben sem volt azonos állásponton az MNB-elnökkel, ali kritikus megállapításokat tett a kormány gazdaságpolitikájára.

Euró?

“Misztifikált az euró kérdése. Kicsit gondolkozzunk el azon, mi történt Szlovákia és Magyarország viszonylatában” - Varga Mihály az eurót már korábban bevezető Szlovákia lemaradásával példázta, hogy az euró bevezetése fontos cél, de önmagában nem jelent megoldást a gazdasági bajokra.

“Tervezhetőség, kiszámíthatóság" - ezért fogadja el a parlament még a nyáron várhatóan júliusban, minél hamarabb a 2023-as költségvetést - ez ugyanis eddig is “hozzá tudott tenni a kiszámíthatósághoz”. A június-július meleg időszak, de nem kívánnak változtatni a kialakult gyakorlaton - jelentette ki arra az ellenzéki felvetésre, hogy inkább szeptemberben kellene elfogadni a jövő évi költségvetést ebben a kiszámíthatatlan helyzetben.

A versenyképességi listán a legnagyobb versenyelőny pont a magyar adópolitika - mondta Varga Mihály. “Csípösnek” nevezte azt az ellenzéki kérdést, ami az ellenzéki önkormányzati adóbevételekre vonatkozott. Átmeneti időszakra fenn kell tartani azt a lehetőséget, hogy a kis-és középvállalkozásoknak vállalkozások csak az 50 százalékát kell az iparűzési adónak megfizetni - mondta a meghallgatásán.
Rázós időszak jön, de biztonságos a magyar államadósság finanszírozása - jelentette ki Varga Mihály.

Egy kávé vagy tea mellett …

Arra, hogy számos tárcánál lesz gazdasági/fejlesztési hatáskör az új kormányban a kormányban - a kérdező a Pénzügyminisztériumot, Nagy Mártont és az MNB elnököt említette -, Varga Mihály azzal reagált: ő nem háromszögben, hanem inkább “egy körben” gondolkozna, minden tárcának van ugyanis köze a gazdaságpolitika alakításához. A kabinetrendszer marad a kormányban, gazdasági kabinet is lesz, ennek a vezetését ő
látja el, így lesz szerepe a döntésekben - mondta. A miniszter kollegáival jó kapcsolatban vannak, Nagy Mártonnal is beszéltek az elmúlt hónapokban. Egy kávé, egy tea mellett mindig kész az egyeztetésekre - jelezte nyitottságát Varga Mihály, akit a költségvetési bizottság

Egyébként egy korábbi kormányinfón az ATV kérdésére Gulyás Gergely sem zárta ki a különadó kivetésének a lehetőségét.

Felülvizsgálhatják a katát

Varga Mihály pénzügyminiszter-jelölt a költségvetési bizottságában arról is beszélt a mai meghallgatásán, hogy adóemeléseket nem tervez a kormány. A kata bevezetése nagy siker volt, de meg kell vizsgálni, hogy a kedvezményes adózási lehetőség változatlan formában fennmaradhat-e.

Üzenet az önkormányzatoknak

Arra a kérdésre, hogy a kormány a jövőben engedi-e a hitelfelvételt az önkormányzatoknak, amelyeknek rossz az anyagi helyzete, Varga Mihály azt is elmondta: nem tervezik, hogy enyhítenek azon, hogy ha egy önkormányzat hitelt akar felvenni, ahhoz állami jóváhagyás lesz szükséges.

A Sberbank kapcsán - ahol tucatnyi önkormányzat helyezte el megtakarításait, és 2 milliárd forintja volt Pilisvörösvárnak - Varga Mihály a meghallgatásán jelezte: érdemes megfontolni, hogy az önkormányzati forrásokat a Magyar Államkincstárnál kelljen az önkormányzatoknak tartani azok felhasználásáig.

Akiknek a pénze a Sberbankban ragadt, a pénzügyminiszter megerősítette, valamilyen formában igyekszik megsegíteni nekik az állam.

A bizottságban a képviselők 11 igen, 5 tartózkodás mellett támogatták Varga Mihály pénzügyminiszteri jelöltségét.

Itthon

“Se megszorítás, se kiigazítás” - de Varga Mihály szerint mérlegelni kell a kormánynak extrapofit-adó kivetését

kapcsolódó cikkeink