Mint írja: „A NER-nek kedvező körülmények mellett számos konkrét közvetlen ok is hozzájárult az újabb kétharmados győzelemhez. Magának a választásnak a sorsát elsősorban a február 24-én kitört orosz-ukrán háború döntötte el, hiszen a veszélyhelyzetek szinte mindig a hatalmon levő politikai erőknek kedveznek. Ugyanakkor a Fidesz kétharmados sikeréhez a demokratikus ellenzék és Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt súlyos hibái is hozzájárultak.”

Szerinte „a kommunikáció ugyanis alapvetően nem az ellenzék békepárti és szociális biztonságra irányuló álláspontját fejezte ki, hanem Orbán Putyin-barát politikájának éles bírálatára irányult.”

Úgy látja: „Jelentős mértékben gyengítette az ellenzék pozícióit az is, hogy szociális programját számos liberális közgazdász a kezdetektől fogva élesen bírálta.”

Azt írja:

„végezetül a hatpárti szövetség pozícióját az is gyengítette, hogy Márki-Zay Péter az előválasztási sikere után az ellenzék leváltásáról beszélt, s emellett konzervatív-liberális beállítottságú politikusként nehezen tudott azonosulni a program baloldali, szociális elemeivel.”

Kunhalmi Ágnes megjegyzi, hogy az újabb kétharmados győzelemjelentős kihívások elé állítja a demokratikus ellenzéket és ezen belül a baloldalt. Véleménye szerint „mind szervezeti, mind tartalmi politikai változtatásokra akkor is szükség lenne, ha a hat párti szövetség szerezte volna meg a kormányzati hatalmat, a mostani körülmények között azonban ez még inkább meghatározó jelentőségű feladatnak látszik.”

Mégis a legközvetlenebb feladatnak most azt tartja, hogy „fennmaradjon a demokratikus ellenzék egysége, miközben a széttagolt pártstruktúra átalakulásával is számolnunk kell.”

Itthon

Kunhalmi: „A NER-nek kedvező körülmények mellett számos konkrét közvetlen ok is hozzájárult az újabb kétharmados győzelemhez”

kapcsolódó cikkeink