A legnagyobb veszteségeket a Jobbik szenvedte el. A párt négy évvel ezelőtt, önállóan indulva 26 mandátumot szerzett, most a hatpárti összefogás részeként 9 listás helyett tudhat a magáénak.

Jakab Péter 2020 januárjában vette át a Jobbikot, a korábbi elnöktől, Sneider Tamástól. A párt akkor is egy kudarcosnak mondható választás után volt, a Jobbik ugyanis a 2019-es európai parlamenti választáson mindössze 6,34 százalékot szerzett. Innen tornázta vissza személyes és pártja népszerűségét is az új elnök, Jakab Péter, aki ráadásul az őszi önkormányzati választáson elért ellenzéki sikereken felbuzdulva lelkes támogatója lett az ellenzék közös indulásának.

Pártja azonban most súlyos vereséget szenvedett a hatpárti koalíció részeként. Ráadásul a Jobbik amiatt sem lehet túl boldog, hogy a pártból 2018-ban távozó politikusok által alapított Mi Hazánk Mozgalom közel 6 százalékos támogatottságával bejutott az Országgyűlésbe.

Jakab Péter és két éve felálló új pártvezetés mérlege tehát vegyes képet mutat. Míg a két parlamenti voksolás között képesek voltak stabilizálni a párt szavazótáborát, most mégis hallani elégedetlenkedő hangokat. Stummer János, aki a ciklus végéig a parlament nemzetbiztonsági bizottságát is vezette és most veresége miatt kiesett az Országgyűlésből, Facebook-oldalán szólt be Jakab Péternek, egy interjúban pedig arra szólította fel a párt vezetőjét, hogy másra mutogatás helyett inkább tartson önvizsgálatot (utalva ezzel arra, hogy Jakab Péter a kudarcos szereplés okát az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjében, Márki-Zay Péterben látja).

Jakab Péter elnöki pozíciója azonban egyelőre nincs veszélyben, a Jobbik elnökségének mandátuma 2022 június 30-ig tart, a párt sajtóosztály megkeresésünkre pedig azt válaszolta, hogy nem terveznek előrehozott tisztújítást tartani.

Az LMP szintén nem tervez hasonlót, a párt országos vezetésének mandátuma augusztus végéit tart, ők így a nyár végén választanak majd új vezetőket maguknak. A zöldpárt társelnökei közül azonban a következő ciklusban csak Kanász-Nagy Máté lesz parlamenti képviselő (először került be listáról az Országgyűlésbe), Schmuck Erzsébet ugyanis Nagykátán vereséget szenvedett, az ellenzéki összefogás listáján pedig nem szerepelt.

A Párbeszédben azért némi személyi konzekvenciát levontak a rossz szereplés után. Karácsony Gergely ugyanis bejelentette, nem indul újra a párt tavasz végi, nyár eleji tisztújításán a férfi társelnöki posztért. Karácsony a jövőben inkább a főpolgármesteri feladatokra igyekszik majd koncentrálni, 2024-ben ugyanis önkormányzati választások jönnek. Maga helyett Tordai Bencét ajánlotta a pozícióra.

A Momentumban szintén volt következménye az eredménynek, azonban itt még nem az április 3-i szereplésre kell gondolni. Fekete-Győr András ugyanis a miniszterelnök-jelölti előválasztáson elért utolsó helyezése miatt kényszerült lemondásra. Helyét Donáth Anna, a párt EP-képviselője vette át. Az ő mandátuma a párt elnökségi tagjaival együtt szintén a nyár elején jár le.

Mint a Momentum sajtóosztályától megtudtuk, jelenleg a frissen alakuló parlamenti frakció működésének megalapozása a feladatuk, ezért erre a néhány hétre, hónapra már nem terveznek előrehozott tisztújítást.

A Demokratikus Koalíció szintén válaszolt az atv.hu megkeresésére, ők az eredeti elképzeléseknek megfelelően jövő év elején választanak új vezetőket. A DK-nak nincs is különösebb oka az elégedetlenségre, az ellenzéki összefogás kudarca ellenére ugyanis a párt magához képest sokat erősödött az elmúlt négy évben, mára a legerősebb formációvá vált a baloldalon.

Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan társelnökök, valamint a Magyar Szocialista Párt elnökségének mandátuma szeptemberig szól. Ők az elkövetkező hetekben döntenek majd arról, pontosan mikor tartják a tisztújítást.

Itthon

Legkorábban a nyáron lehetnek személyi következményei az ellenzék rossz szereplésének

kapcsolódó cikkeink