Ugyan évek óta ellenzi Vlagyimir Putyin a NATO térnyerését, úgy tűnik, az Ukrajna ellen indított háborújával épp ellenkező hatást ér el az orosz államfő.

A finn parlament a következő hetekben vitatja meg az ország NATO-tagságát, Svédország pedig felülvizsgálja biztonságpolitikáját – hangzott el a skandináv kormányfők közös stockholmi sajtótájékoztatóján.

A NATO-val eddig is komoly együttműködésben állt a régóta semleges Svédország és Finnország is – közölte Híradónkkal a szakértő. Demkó Attila szerint mindkét ország, de különösen a svédek hadiipara fejlett, így erős hadsereggel bővülne a NATO.

„Szerintem ez a NATO-nak nagy nyereség, Oroszországnak nagy veszteség, de ellene nem tud semmit csinálni. Az oroszok ebből a szempontból az ukrán invázióval saját maguknak a geopolitikai helyzetét jelentősen meggyengítették”

– fejtette ki Demkó.

Svédország és Finnország elveszítené semlegességét, de csatlakozásukkal a NATO határszakasza több ezer kilométer hosszan bővülne: Norvégiától Törökországig egy összefüggő védelmi övezet jönne létre. Kiss-Benedek József, biztonságpolitikai szakértő úgy látja: ezzel Kelet-Európa biztonsága is erősödne.

„Ez azt jelenti, lesz egy összefüggő védelmi vonal és ha belép ez a két ország, abban hiány nem lesz. Tehát azt lehet mondani, hogy a NATO Oroszország vonatkozásban ezen a területen bezárt”

– mondta Híradónknak Kiss-Benedek.

A Kreml szóvívője úgy fogalmazott: a skandináv országok NATO-csatlakozása megbontaná Európa stabilitását, amennyiben ez megtörténik Oroszország saját eszközeivel „egyensúlyozza ki a helyzetet”.

„Oroszország ugyanúgy túl fogja élni a nyugati gazdasági szankciókat, mint ahogy annak idején a Szovjetunió. Egy ekkora országot nem lehet elszigetelni” – közölte az ország elnöke, Vlagyimir Putyin.

A Híradónknak nyilatkozó szakértő szerint, noha az orosz GDP visszaesése kétszámjegyű lesz, az államháztartás rendben van, a külső adósság alacsony, a rubel árfolyamát stabilizálták.

„Azt nem tudhatjuk, hogy ez azért van, mert készültek a háborúra, de a nemzetközi elszigetelődére biztosan. 2014-ben, amikor elfoglalták Krímet, akkor már tapasztalható volt egy Nyugat-Oroszország szembenállás. Nekik ez elkerülhetetlen volt, hogy a gazdaságukat ellenállóbbá tegyék, nagyon nagy devizatartalékot halmoztak fel” – hangzott el Zsoldos Attilától.

A Portfolio elemzője úgy gondolja, a fennálló állapot évekig eltarthat, hacsak az Európai Unió nem tiltja meg az orosz olaj importját.

atv.hu

Nagyvilág

Mit hozhat Finnország és Svédország csatlakozása a NATO-hoz?

kapcsolódó cikkeink