A kormány gőzerővel készül arra, hogy a jövő év második felében Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét - mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az Országházban a Varga Judittal közösen tartott sajtótájékoztatón.

Budapesten tartották a "Next Generation is Female" kétnapos konferenciát, melynek
a volt igazságügyminiszter a házigazdája, és a meghívására európai női politikai vezetők együtt keresik a tanácskozáson a megoldási lehetőségeket az Európa előtt álló kihívásokra. A “Next Generation is Female” kezdeményezést 2022-ben Karoline Edtstadler osztrák Európa-ügyi miniszter hívta életre.

“Európai nemcsak Brüsszelből áll…”

Varga Judit - aki a Fidesz listavezetője és kampányarca lesz az EP-választásokon - ma az Országházban tartott sajtótájékoztatón kiemelte: 2024 egy “európai év” lesz Magyarország számára, hiszen egy nagy téttel bíró EP-választás után, jövő július elsejével Magyarország veszi át az EU soros elnökségét.

Mint mondta, az új pozíciójában, az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának az elnökeként kiemelt fontosságúnak tartja, hogy minden olyan témát napirenden tartson, mely hatással van a magyar emberek életére, és a szakpolitikai kérdésekről is folyamatosan tájékoztassák a közvéleményt.

“Fontos azt is látni, hogy Európa nemcsak Brüsszelből, az intézményekből, hanem tagállamokból, és a nemzeti parlamentekből is áll” - mondta, hozzátéve: a tagállamok közti párbeszéd legtöbb formáját kell megtalálni, hogy az álláspontjaikat tudják egyeztetni. Mint mondta, az külön öröm, hogy az őszi szezont a “Next Generation is Female" konferenciával tudják megkezdeni. Emlékeztetett, hogy a tanácskozás 2022-ben Salzburgban indult útjára, célja, hogy rendszeresen találkozzanak női vezetők, hogy női aspektusból vitassák meg az aktuális kérdéseket. Úgy vélekedett, Magyarország a családok támogatásával adott választ a demográfiai kihívásokra. A mostani téma a demográfia, ami a magyar uniós elnökség kiemelt prioritása is lesz - mondta Varga Judit.

Bóka a soros EU-elnökségről: őszinte, semleges “közvetítők” leszünk

Bóka János, aki a “Next Generation is Female" konferencia főelőadója, a sajtótájékoztatón azt mondta: a jövő évi elnökségre történő felkészülés része az elnökségi program előkészítése, egyeztetése. A trió elnökségi programnak - ami az Európai Unió konszenzusos termékének is tekinthető - meghatározó eleme az európai uniós gazdaság fejlesztése, hogy az EU globális versenyképességét meg tudják erősíteni, és ebbe illeszkedik a demográfiai kihívások kezelése, ez magyar kérésre került az elnökségi programba - mondta Bóka János.

A demográfiai kihívás speciálisan érinti a régiót, ez a régió történelménél, kulturájánál fogva saját válaszait keresi a kihivásokra, amire minden joga megvan, ez tagállami kompetencia - hangoztatta a miniszter, hozzátéve: megoróbálják azonosítani azokat a területeket, ahol európai szinten is vsn értelme a koordinációnak. Azt is megvizsgálják, hogy az európai politikák hogyan állíthatóak a demográfiai kihivások szolgálatába. Az Európai Bozottságt még az évvége előtt egy eszköztár köztétételét várják a demográfiai kihívásokra, és reményeik szerint az erről szóló vita a magyar EU-elnökség alatt ér abba a fázisba, hogy meg tudnak fogalmazni olyan célkitűzéseket, olyan projekteket, amik az elkövetkező öt éves ciklus munkáját tudják szolgálni.

Bóka János a versenyképesség és a demográfiai kihívások mellett a migrációt és a bővítési folyamatokat, a biztonsági politika megerősítését és a kohéziós politikát sorolta fel az elnökségi programok prioritásaiként.

Magyarország őszinte, semleges közvetítőként vesz részt ezekben a diskurzusokban - mutatott rá a “honest broker“ soros EU-elnöki szerepre.

“Teoretikus jellegű kérdés”

Munkatársunk kérdésére, hogy sokan olyan véleményt fogalmaznak meg Európai Parlamentben - de mások is -, hogy meg kellene akadályozni, hogy Magyarország lássa el az EU soros elnöki tisztét jövő júliustól, a kormányhoz akár informálisan eljutottak-e Brüsszelből, bármilyen uniós intézményből olyan jelzés, hogy nem láthatjuk el a soros elnökséget, Bóka János hangsúlyozta: az Európai Unió Tanácsa júniusban elfogadta a a trió elnökségi programját, ez az elkövetkező másfél évben együttkűködő három elnökség Spanyolország, Belgium és Magyarország közös programja.

Ezek után az a kérdés, hogy Magyarország ellátja, vagy nem látja el az EU Tanácsának soros elnökségét ‘24 második félében, az egy “teoretikus jellegű“ kérdés - jelentette ki a miniszter.

Soha nem kaptunk ilyen jelzést az uniós intézményektől - jelentette ki Varga Judit, hangsúlyozva: sok minisztertársa is elmondta már azt a véleményét, hogy a soros elnökség ellátása “nem egy jog, hanem kötelesség, amit el kell látni”, és Magyarország képes lesz ellátni - hangoztatta.

Vétópolitika?

”A magyar kormánynak nincs vétópolitikája, a kormány az Európai Unió egységében hisz” - ezt válaszolta a miniszter munkatársunk kérdésére, miszerint a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozata - lehettünk volna bajkeverők, de az Európai Uniós egységben vagyunk érdekeltek - azt jelenti-e, hogy feladja a kormány a “vétópolitikáját” és akkor tudja-e támogatni a 7 éves EU-s büdzsé módosítását, hogy például Ukrajna is kapjon plusz 50 milliárdot.

Bóka János hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzet interjújában általa elmondottak épp az ellenkezőjét jelenti, mint ami a kérdésben elhangzott. Ez Európai Unióban “nincsen olyan egyhangúságot igénylő kérdés, ahol a magyar kormány valaha is a megállapodás akadálya lett volna. Az a folyamat, melynek során a döntéshozatalban Magyarország a nemzeti érdekeit érvényesíti, egy olyan tevékenység, amit Magyarországon kívül a másik 26 tagállam is végez” - jelentette ki munkatársunk kérdésére az Európai Uniós ügyekért felelős miniszter.

Arról, hogy Bóka János a Varga Judittal közös sajtótájékoztatón mit mondott arról, hogy Ursula von der Leyen újraválasztását bizottsági elnöknek támogatná-e a magyar kormány, itt írtunk.

A miniszterelnök a vétópolitikájáról: “pillangó” hasonlat

Orbán Viktor a vétópolitikáját pillangó hasonlattal írta le. „Vétó. Magyarországnak óvatosnak kell lennie - talán nem értik félre, amit mondok - mint a hernyónak, mielőtt kiderülne, hogy pillangó lesz” - mondta júliusban Tusnádon.

A miniszterelnök kifejtette: „óvatosan kell Brüsszelben haladni, és a vétóval is csínján kell bánni. Nem szabad nyakra-főre alkalmazni, de vannak ügyek, ahol nincs mese, akkor elő kell állni a farbával” - mondta akkor.

A miniszterelnök Tusnádon nem az Oroszország elleni EU-s szankciókat említette, amikor arról beszélt, hogy az EU-s költségvetésen túl van egy másik kérdés is, ami számunkra nem elfogadható, hanem a német felvetésről beszélt: arról, hogy az EU-ban a külpolitikai kérdésekben ne legyen kötelező az egyhangúság a döntéseknél.

Uniós szankciókat nem “vétózott” meg a kormány

Uniós szankciókat - ezek esetében teljes egyhangúság kell az Európai Tanácsban - nem vétózott meg a magyar kormány, illetve a miniszterelnök. Orbán Viktor ugyanakkor többször is mentességet harcolt ki - ilyen volt az orosz kőolajat sújtó szankció -, például idén februárban, amikor a miniszterelnök elérte: Magyarország mentességet kapott a szankció alól, és a környező országokba is exportálhat kőolajtermékeket.

A talán legtöbbször idézett Kirill pátriárka ügye: az Európai Unió engedett Kirill pátriárka orosz ortodox egyházi vezető ügyében, mert miután a magyar kormány tiltakozott, lekerült a Oroszország elleni EU-s szankciós listáról.

“Nem áll szándékunkban végrehajtani”

Ami a migrációt illeti: az EU-s szabályozás nem követel meg egyhangú döntéshozatalt az uniós Tanácsban. A tagországok belügyminiszterei által elfogadott új migrációs szolidaritási mechanizmus kapcsán - amire Magyarország és Lengyelország nemmel szavazott -, Orbán Viktor miniszterelnök júniusban a Kossuth Rádióban már jelezte: a migránskvótát nem áll szándékunkban végrehajtani, egyeztetek más országokkal is, hogyan tudnánk megoldani, hogy nekünk ne kelljen ezt a szabályt végrehajtani.

A kormányfő szerint “puccsszerűen és gyorsan” kijelentették, hogy amelyik ország nem engedi be a migránsokat, azokra az országokra erőnek erejével rá fogják kényszeríteni, és azt is ők döntik el, hogy mennyit.

Brüsszelben az uniós belügyminiszterek által elfogadott mechanizmus szerint egy tagállam vagy befogad egy meghatározott számú menekültet, vagy e helyett fizethet szolidaritási hozzájárulást, menekültenként 20 000 eurót (valamivel több, mint 8 millió forint) - de személyzeti, intézményi segítségnyújtást is lehetne adott esetben választani. Az EU ilyen módszerrel évi 30 000 menekültet osztana szét az EU tagállamok között. Míg a legtöbb politikus a múlt héten azt hangsúlyozta, hogy az anyagi hozzájárulás és a menekültek fizikális befogadása teljesen egyenértékűek, a lengyel kormány a megfizetendő pénzösszeget inkább „büntetésnek” tartotta, amit azon tagországokra vetnek ki, akik nem fogadnak be menekülteket.

Az Uniós büdzsé módosításához egyhangúság kell

Arra már utaltunk a cikkünkben hogy Tusnádfürdőn júliusban a miniszterelnök beszélt az EU 7 éves költségvetési kerettervének a módosítási javaslatára adott lehetséges válaszról is. “Ezt úgy kell csinálni, hogy az Európai Unió költségvetése a csőd szélén áll. Ezt maga az unió is bevallja, hiszen azt kéri a tagállamoktól, hogy fizessünk be mintegy 100 milliárd eurót, és módosítsuk a hétéves költségvetést, amiből talán két és fél év telt el eddig. De ahhoz egyhangúság kell. És akkor tartani kell a zsákot, és kész” - fogalmazott a miniszterelnök, aki ugyanakkor egy Kossuth Rádiós interjújában utána felhívta a figyelmet az unióban a kötelező lojalitásra és együttműködésre, annak ellenére, hogy lehetnek ügyek közt időbeli egybeesések.

Az Európai Bizottság 66 milliárd eurós keretemelést javasolt a 7 éves EU-büdzsében. Ezt még egy Ukrajnának szánt, 33 milliárd euró összegű kölcsönnel egészítenék ki - ezért beszélt a miniszterelnök 100 milliárd euróról.

Az Ursula von der Leyen vezette Bizottság javaslatában szerepel továbbá 4 évre szólóan 1,9 milliárd euró béremelésekre: azoknak a brüsszeli, strasbourgi alkalmazottaknak - biztonsági őrök, takarítók, vendéglátóipari személyzet - akikre a belga vagy a luxemburgi törvények vonatkoznak. és akik fizetésének egy bonyolult egyenlet alapján követnie kell az inflációt. De ebből a tételből a megemelkedett rezsi- és adminisztratív költségeket is biztosítanák. A módosított 7 éves EU büdzsében Ursula von der Leyenék plusz 2 milliárd eurót a határvédelemre költenének.

Itthon

﻿Bóka János: ﻿„A magyar kormánynak nincs vétópolitikája, az EU egységében hisz”

kapcsolódó cikkeink

Bóka János: „A magyar kormánynak nincs vétópolitikája, az EU egységében hisz”