Ma Berlinben tárgyal Orbán Viktor miniszterelnök Olaf Scholz német kancellárral - Európa-politikai, bilaterális, gazdaságpolitikai és nemzetközi témák lesznek napirenden, a középpontban az Oroszország Ukrajna elleni támadó háborújára adott reakció és az ezzel összefüggő legújabb fejlemények állnak majd. Az intenzív egyeztetés valamennyi EU-s és NATO-partnerrel kiemelt jelentőségű a német kormány számára - ismertette a napirendet még pénteken Wolfgang Büchner helyettes kormányszóvivő.

A német kancellár tavaly decemberben lépett hivatalba, Orbán Viktor azóta nem folytatott hosszabb hivatalos megbeszélést Olaf Scholz-cal. A bemutatkozás megtörtént egy Európai Tanács ülésen. A nyáron Szalay-Bobrovniczky Kristóf utazott Berlinbe és Christine Lambrechttel találkozott, valamint Csák János kulturális és innovációs miniszter folytatott szintén Berlinben megbeszélést Bettina Stark-Watzinger oktatási és kulturális miniszterrel.

A napokban pedig Palkovics László technológiai és ipari miniszter utazott Berlinbe és Robert Habeck alkancellár-gazdasági miniszterrel folytatott szakmai megbeszélést. Az együttműködés sikerét jól mutatja, hogy a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara felmérési adatai szerint a Magyarországon tevékenykedő német cégek 88 százaléka ismét hazánkat választaná, ha újra döntenie kellene beruházásáról - tudatta a tárca. Két specifikus témát is megvitattak: a hidrogéngazdaság kiépítését - amiben Németország és Magyarország is erőteljesen pozícionálta magát -, illetve az új járműmeghajtási technológiák ügye, amiben a magyar és a német kormány továbbra is azonos álláspontot képvisel. “Magyarország és Németország kapcsolata sikertörténet” - közölte a TIM a találkozó után.

“Érdekazonosság”

Orbán Viktor a negyedik legnagyobb gazdaság vezetőjével tárgyal ma Berlinben - ráadásul a magyar-német gazdaság össze van kapcsolva. A miniszterelnök és a német kancellár találkozója két uniós csúcs közé esik, Prágában múlt csütörtökön és pénteken tartott nem hivatalos ülést az Európai Tanács, a következő EU-csúcs pedig október 20-21-én lesz Brüsszelben.

A nyolcadik szankciócsomagot már elfogadta a Tanács, és Prágában már a gázársapka uniós “roadmapet” is elővetette Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke - 13 EU-tagállam szorgalmazza a bevezetését - de az immár részletes javaslattal a következő, október 20-21-ei csúcson áll elő a Bizottság.

Arról, hogy Ursula von der Leyen, illetve a Bizottság már egyértelművé tette, hogy “tovább fognak lépni az emelkedő energiaárak kezelése érdekében, hogy legyen megfelelően kialakított gázárplafon, és “megbízható partnerekkel” folytatott tárgyalások a gázimportért fizetett ár mérséklésére, itt írtunk részletesen. Arról is beszámoltunk, hogy míg Orbán Viktor “vízválasztónak“ nevezte az októbert, és a következő találkozók tétjét abban jelölte meg, hogy az uniós szankciós politikán változtatni kell - elsősorban az energiaügyet illetően -, Charles Michel, a Tanács elnöke épp ellenkezőleg, azt az álláspontot fogalmazta meg a prágai EU-csúcs előtt is, hogy

az EU folytatni fogja a korlátozó intézkedések megerősítését, hogy fokozzák a nyomást Oroszországon.

Érdekazonosság a gáz-, és általában az energia területén - fogalmazták meg szakértők a német-magyar kapcsolatok stratégiai irányát, azt a területet, ahol leginkább körvonalazódik a kompromisszum.

Orbán Viktor miniszterelnök a legutóbbi Kossuth Rádiós interjújában az energiaszankciós nemzeti konzultáció kapcsán felhozta, hogy még Versailles-ben volt egy EU-csúcstalálkozó, “ahol a németek és Magyarország vezetésével - ha az egeret és az elefántot szabad egy mondatban említeni” - voltak a legerőteljesebbek abban a kérdésben, hogy ne terjesszék ki a szankciókat az energiára, “de júniusban a németek átálltak”, és Brüsszelben megváltoztatták a döntésüket, és bevezették a szankciót az olajra és napirendre vették a gázszankciót.

Ugyanakkor augusztusban Berlinben Olaf Scholz már arról beszélt: helyesen döntött az Európai Unió és a legfejlettebb ipari demokráciákat összefogó G7 csoport azzal, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben nem sújtotta szankciókkal az orosz gázimportot.

A német kancellár azt hangsúlyozta akkor, hogy számos kelet-európai uniós tag "nagyon-nagyon erősen" függ az orosz földgázszállításoktól, és Németország is részben - a norvég és holland import mellett - az orosz forrásra építi az ellátást. Scholz a szolidaritást hangsúlyozta, az Ukrajna elleni orosz háborúval összefüggő kihívások megválaszolásában az EU eddig jobban teljesített, mint sokan várták, a közösség "nagyon egységesen és szolidárisan" reagált az orosz agresszióra.

Németországnak a közösség legnépesebb országaként és legnagyobb gazdaságaként "különleges feladata van", így kormánya nem teheti meg, hogy a hazai közönség tetszését keresve "játszmázzon Brüsszellel". Németországnak azért kell dolgoznia, hogy "a haladás és a fenntarthatóság" jusson érvényre az EU-ban- hangsúlyozta a német kancellár.

Gázársapka?

Prágában az EU-csúcson “döntés-előkészítésről” volt szó az uniós gázársapka kérdésében, de nem született döntés. Charles Michel azt hangsúlyozta, hogy Oroszország fegyverként használja az energiát, ezért a fogyasztás csökkentésére, az ellátás biztonságára és az árak letörésére helyezik a fókuszt. Ursula von der Leyen pedig arról beszélt az EU-csúcs után, hogy az árak mérséklése érdekében az elektromos áram előállításához szükséges gáz árát maximálni kellene. Az, hogy a Bizottság milyen konkrét javaslattal áll elő az október 20-21-ei uniós csúcsra, Prágában nem derült ki.

A hvg.hu a Reuters és a Politico alapján írt arról az egyik lehetséges verzióról, hogy az EU-ban megállapodnának egy közös, "szimbolikus gázárban," melyet a tagállami közművek és más, ipari szereplők még ki tudnak fizetni a szabadpiacon. A szimbolikus és tényleges gázár közti különbséget pedig kipótolnák – vagy a tagállamok a saját kasszájukból vagy egy központi, uniós alapból. A javaslat szűkített verziója azt jelentené, hogy az EU-s fűtési számlák továbbra is magasak lennének, ha a fűtés gázalapú, viszont a villanyszámlák – beleértve tehát az elektromos fűtés költségeit – már kezelhető szinten maradnának.

Németország is hasonlóan gondolkodik, a közelmúltban döntöttek is arról, hogy nemzeti szinten limitálja az importgáz árait, komoly felhördülést okozva ezzel a többi tagállamnál.

Érintik-e a tárgyalások Orbán Viktor “kannibalizmusos” nyilatkozatát?

Ami a belső uniós szolidaritást illeti: kérdés, hogy a mai találkozón Berlinben érintik azt a kérdést, amiről Orbán Viktor beszélt múlt hétfőn a magyar-osztrák-szerb migrációs csúcson a Várkert Bazárban, történetesen, hogy “egy bombával ért fel az a bejelentés, hogy Németország van abban az állapotban, hogy sok száz milliárd euróval tudja megsegíteni a saját cégeit” (200 milliárd eurót fordítanak erre), viszont nincs közös európai megoldás az európai cégek megsegítésére. A szankciós politikát mindenkire ráerőltetik, de nincs egy közös pénzügyi alap, hogy kompenzáljuk ennek a következményeit - hangsúlyozta a miniszterelnök. Ezért mint mondta, a gazdagok óriási összegekkel fogják megsegíteni a saját cégeiket, a szegényebbek ugyanakkor nem tudják ezt megtenni. „Ez a kannibalizmus kezdete az Európai Unióban, ezzel valamit kezdenie kell Brüsszelnek, mert ez az európai egységet meg fogja bontani”.

Azokban a napokban az Európai Bizottság két uniós biztosa, Thierry Breton és Paolo Gentiloni pedig arról írt esszét nagy európai lapokban - a Frankfurter Algemeine Zeitungban például -, hogy az energiaválság leküzdésére teljes szolidaritás szükséges az európai országok részéről, és elemzők szerint ez azt is jelentheti, hogy a 27-eknek új kötvénykibocsátásra kell készülniük - valamilyen közös európai uniós hitelfelvételre.

“Mélyebb”, szolidárisabb EU-t sürgetett Scholz - Konszenzusos döntéshozatal?

Scholz viszont - szintén a Frankfurter Allgemeine Zeitungban - még a nyáron egy vendégkommentárban azt fogalmazta meg, hogy egységesebb és geopolitikai értelemben jelentősebb Európai Unióra van szükség. A szociáldemokrata kancellár azt fogalmazta meg, hogy az EU-nak zárnia kell sorait azokban a kérdésekben, ahol eddig nem tudott közös álláspontra jutni. "például a bevándorlási politikában, az európai védelem kiépítésében, a technológiai szuverenitás és a demokráciák ellenállóképessége terén".

Ami Orbán Viktor miniszterelnök számára érzékeny kérdés lehet, Scholz a nyáron "az európai döntések egyes tagállamok általi egoista blokádjának végét követelte". Azt írta, hogy az Európai Unió például a külpolitikában nem engedheti meg magának többé a nemzeti vétókat, ha hallatni akarja hangját a rivalizáló nagyhatalmak világában. Ebből kitűnt, hogy jónak látná, ha az EU-ban a konszenzusos döntéshozatalról több helyen a többségi döntéshozatalra térnének át.

Az szintén kérdés, hogy az uniós szinten folyó jogállamisági eljárások kérdése, a kondicionalitási eljárás esetleges lezárása - és a sok ezer milliárdos EU-s pénzek utalásának a felszabadítása - napirenden lesz-e Berlinben Orbán Viktor és Scholz kancellár között.

“A NATO ne váljon háborús féllé”

Az orosz-ukrán háború kérdésében közelít a magyar és a német álláspont Scolz támogatásáról biztosította Ukrajnát, a nyári cikkében azt írta: amíg erre szükség van gazdasági, humanitárius, pénzügyi téren, illetve fegyverszállításokkal. "Ugyanakkor gondoskodunk arról, hogy a NATO ne váljon háborús féllé".

Nukleáris energia

Orbán Viktor bejelentkezve Prágából az EU-csúcsról, és azt hangsúlyozta, hogy súlyos témák vannak az asztalon, “az a kérdés, hogy lesz-e gáz, lesz-e elektromos áram az európai országok számára a következő hónapokban”. A nyolcadik szankciós csomagról pedig azt emelte ki, hogy Magyarország korábban már kiharcolt egy mentesítést az olajembargós szankció alól. Az elmúlt napokban pedig sikerült elérni, hogy az új szankciók nem vonatkoznak sem a gázellátásunkra, sem Magyarország nukleáris energiájára.

Ami a német álláspontot illeti, azt “óriási fordulatként” értékelték a nyáron elemzők, hogy kiderült: mégsem állítja le idén év végén a három megmaradt atomerőművét Németország, hanem tovább fogja azokat működtetni, hogy a téli gázválságból adódó kihívásokat tompítani tudja.

“A sas leszállt” - 2020-ban még Merkel fogadta

Orbán Viktor 2020 februárjában utazott Berlinbe kancellári szintű találkozóra - akkor azt írta a Facebook oldalán, hogy “A sas leszállt” - és még Angela Merkel fogadta. Akkor a Fidesz még az Európai Néppárt ( felfüggesztett ) tagja volt. Elemzők most azt mondják: a “Merkel korszak már nem tér vissza”, de a németekkel a jó kapcsolat rendkívül fontos, akkor is, ha szövetség nem lesz belőle, mert német-magyar gazdasági, üzleti kapcsolatokra a kölcsönös függés jellemző, ezért ezt működtetni kell. Ez mindkét félnek érdeke - mondta Novák Zoltán korábbi cikkünkben, és arra hívta fel a figyelmet:

stratégiai hiba lenne, ha a magyar kormány a franciákkal - és egy később újjáéledő V4-es szövetségben - a német állaspont ellenében menetelne.

Kiszelly Zoltán pedig múlt heti cikkünkben arra, hogy szükség van-e Orbán-Scholz találkozóra, azzal válaszolt: Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere Németország, az itteni német cégek anyavállalatainak megmentése stabilizálja a magyar gazdaságot és annak fő felvevőpiacát. A német és a magyar kormány között számos közös pont található, például a fegyelmezett költségvetés, az európai hadsereg és az európai gazdaság perspektívája mentén. A vitás kérdésekről is beszélni kell, a berlini “jelzőláma-kormány” koalíciós szerződésében szorgalmazzák az uniós döntéshozatalban a többségi szavazásra való áttérést a külpolitika, adókérdések és a migráció terén, ami most kiegészült a szankciókkal. Ezt nemcsak Magyarország ellenzi - hívta fel a figyelmet. Mint mondta, Berlin a kötelező kvótát is forszírozza, amit most éppen “szolidaritási mechanizmusnak” hívnak. Eltérés van az ideológia vezérelt német klímapolitika és “jogállamisági” demokráciaexport uniós szintű érvényesítése kapcsán is, aminek hatékonyságát már Németországban is egyre többen kérdőjeleznek meg.

Magyar-Német Barométer: kölcsönös elfogadás

A múlt szerdán bemutatták a Nézőpont Intézet által Konrad Adenauer Stiftung ( KAS ) támogatásával készített Magyar-Német Barométer felmérést, ebből kiderül: Németország imázsát illetően, hogy a magyar megkérdezettek között két éve volt egy trendváltozás, a most elkészült barométer szerint a magyarok 56 százalékának inkább jó a véleménye Németországról. Ugyanerre a kérdésre a német megkérdezettek 59 százaléka mondta ezt. Eszerint nőtt azok aránya, akik a két állam közötti szorosabb együttműködést hasznosnak tartják országuk szempontjából, azonban a lehetséges együttműködési területek kapcsán már eltérő véleménnyel voltak.

A Nézőpont Intézet szerint a német közmédia Magyarországgal kapcsolatos tudósításainak kicsengése a 2021-es évben 126 vizsgált adás esetén 81,75%-ban volt negatív a magyar kormány szempontjából. Ezért sem meglepő, hogy a németek 48 százaléka gondolja úgy, hogy a média nem kritizálhatja a kormányt Magyarországon.

A Nézőpont kutatása szerint a tapasztalati úton könnyebben megválaszolható kérdésekre nagyobb arányban adtak pozitív választ a német megkérdezettek, például a turisztikailag vonzó úticélként Magyarország megítélése a németek körében az utóbbi két évben jelentősen javult (2020: 64%, 2021: 63%), most 2022: 76 százalékos.

Ha a még közvetlenebb kapcsolatokat vesszük górcső alá, az is kiderül, hogy a másik nép tagjainak egyes szerepekben való elfogadását illetően a németek és a magyarok statisztikai hibahatáron belül, vagy ahhoz közel, ugyanúgy gondolkodnak. Mind a rokonsági, mind a munkakapcsolatokat a magyarok és németek közel négyötöde el tudja képzelni egymással kapcsolatban. Munkatársként 86 – 89% arányban, míg sógorként 79-77 fogadnának el magyarok németet, és németek magyart.

Összességében a 2022-es évben nem lettek elutasítóbbak egymással szemben, továbbra is kölcsönösen magas a másik elfogadása a magyarok és németek között - derült ki a felmérés során.

Itthon

Orbán Viktor ma Berlinben kemény kérdésekről tárgyal Scholz kancellárral

kapcsolódó cikkeink