Az Európai Bizottság vasárnapi ülésén arról döntött: nem állítja le a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárást. Noha a kormány tett lépéseket, a Bizottság szerint így sem tűntek el a korrupciós kockázatok. Az EB azt javasolta, hogy a kohéziós alapon belül három operatív program forrásainak 65 százalékát függesszék fel, ennek becsült összege 7,5 milliárd euró, ami a magyar kohéziós pénzek nagyjából harmadát jelenti.

A kormány korábban 17 vállalást tett, most a Bizottság november 19-ig adott haladékot, hogy ezek teljesüljenek, az Európai Tanácsnak eddig kell eldöntenie, elfogadja-e a Bizottság javaslatát, ez azonban további két hónappal is kitolható.

Pogátsa Zoltán az ATV Start című műsorában azt mondta: hazánk kétfajta uniós pénzt kap, az egyik a "normális", amit évtizedek óta kapunk, amióta tagok vagyunk, ez évente a GDP 2,5 százalékát teszi ki, ez a nagyobbik összeg. A kisebbik összeg egy rendkívüli dolog, ezt a covid után 5 évre kapja minden tagállam, ez a GDP-nek nagyjából az 1 százaléka. Ez a 7,5 milliárd euró, amiről most szó van, az első összegnek nagyjából a felét jelenti - mondta a közgazdász.

Mint mondta, ami történt, egy tipikus "antihír", eddig az volt a helyzet, hogy év végéig kellett volna ezt a helyzetet a magyar kormánynak letárgyalni, ezt most alig egy hónappal hozták előre, ami nem egy jelentős változás.

Pogátsa Zoltán arra a kérdésre, hogy miért nem erőlteti a Bizottság, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, úgy válaszolt: ezt a Bizottság nem teheti, mert amikor az ügyészséget létrehozták, meghatározták, hogy ahhoz nagyon ajánlott csatlakozni, de nem kötelező, ez azóta sem változott.

Ha mégis elvonják a fent említett összeget, attól önmagában nem lesz államcsőd, akkor sem, ha a teljes összeget elvonják, de a közgazdász alapvetően arra számít, az unió végül odaadja ezeket a pénzeket. A nagy probléma jelenleg inkább az, hogy ez az összeg euróban van, hazánk pedig a forint gyenge árfolyama miatt nagyon rá van szorulva, hogy könnyen euróhoz jusson, hiszen sok mindent importál, többek között energiát is.

A döntés a magyar kormány politikája ellen született, ez Pogátsa Zoltán szerint az Európai Parlamenten átmenne, az Európai Tanácsban azonban szerinte meg fog bukni.

A Sargentini-jelentés folytatása?

Gwendoline Delbos-Corfield tavaly Magyarországra látogatott egy európai parlamenti delegáció vezetőjeként. Nyáron pedig szakbizottság elé egy javaslatot terjesztett, ami a 2018-as Sargentini-jelentés folytatásának tekinthető. Az előterjesztésben felszólították az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanácsot, hogy az elmúlt négy év fejleményeit is figyelembe véve gyorsítsa fel a korábban Magyarország ellen indult hetes cikkely szerinti eljárást, mivel úgy látják, a magyar kormány ebben az időszakban folyamatosan aláásta az uniós alapértékeket.

Pogátsa Zoltán szerint nem véletlenül nem születtek meg a kívánt módosítások a magyar kormány részéről. Ha pedig tényleg igaz az, hogy megkapjuk a pénzeket, nem valószínű, hogy nagy nyomás alatt lenne a kormány - tette hozzá. A közgazdász szerint emellett nincsenek igazából olyan erős kompetenciái a Bizottságnak, amelyekkel akaratát ténylegesen keresztül tudná vinni, de közben mutatnia kell a közvélemény felé, hogy fellép.

Infláció, ársapkák

Már 20 százalékos inflációról beszélhetünk Magyarországon, a szombati Kormányinfón pedig bejelentették, hogy meghosszabbítják az árstopokat. Pogátsa Zoltán ezzel kapcsolatban azt mondta: ha nem hosszabbították volna meg, akkor nagyon hirtelen engedtek volna rá egy durván magasabb árat a gazdaságra mondjuk az üzemanyag esetében, ami egy lökést adott volna az inflációnak.

Itthon

Közgazdász az uniós forráselvonásról: a legnagyobb probléma, hogy ez az összeg euróban van

kapcsolódó cikkeink