Ez a legújabb lépés az évek óta tartó vitában, amely a kínai tulajdonban lévő alkalmazással kapcsolatos biztonsági aggályok miatt alakult ki.

Számos nyugati ország tisztviselőinek, politikusainak és biztonsági személyzeteinek megtiltották, hogy az alkalmazást a munkahelyi telefonokra telepítsék – írja a BBC.

Mi tehát a három legnagyobb kiberfenyegetettség a TikTokkal kapcsolatban, és hogyan reagál rájuk a vállalat?

1. A TikTok „túlzott” mennyiségű adatot gyűjt

A TikTok szerint az alkalmazás adatgyűjtése „összhangban van az iparági gyakorlattal”.

A kritikusok gyakran vádolják a TikTokot azzal, hogy hatalmas mennyiségű adatot gyűjt. Bizonyítékként gyakran hivatkoznak az Internet 2.0, egy ausztrál kibercég kutatói által 2022 júliusában közzétett kiberbiztonsági jelentésre.

A kutatók tanulmányozták az alkalmazás forráskódját, és arról számoltak be, hogy az „túlzott adatgyűjtést” végez. Az elemzők szerint a TikTok olyan adatokat gyűjt, mint a tartózkodási hely, hogy milyen konkrét eszközt használ a felhasználó, és hogy milyen más alkalmazások vannak rajta.

A Citizen Lab által végzett hasonló teszt azonban arra a következtetésre jutott, hogy „más népszerű közösségi médiaplatformokkal összehasonlítva a TikTok hasonló típusú adatokat gyűjt a felhasználói viselkedés nyomon követésére”.

Hasonlóképpen a Georgia Institute of Technology tavalyi jelentése is megállapította: „a legfontosabb tény itt az, hogy a legtöbb más közösségi média és mobilalkalmazás ugyanezt teszi”.

2. A TikTokot a kínai kormány a felhasználók utáni kémkedésre használhatja

A TikTok szerint a vállalat teljesen független, és „nem adtak át felhasználói adatokat a kínai kormánynak, és nem is tennének ilyet akkor sem, ha megkérnék őket rá”.

Bár az adatvédelmi szakértőket bosszantja, a legtöbben elfogadjuk, hogy a közösségi hálózatokkal kötött egyezségünk része a személyes adatok átadása.

Cserébe azért, hogy ingyenesen rendelkezésünkre bocsátják szolgáltatásaikat, ismereteket gyűjtenek rólunk, és ezeket arra használják fel, hogy reklámokat adjanak el a platformjukon, vagy eladják az adatainkat más cégeknek, amelyek az interneten máshol próbálnak hirdetni nekünk.

A kritikusok problémája a TikTokkal kapcsolatban az, hogy a pekingi székhelyű ByteDance technológiai óriás tulajdonában van, ami egyedivé teszi, mint nem amerikai mainstream alkalmazást. A Facebook, az Instagram, a Snapchat és a YouTube például mind hasonló mennyiségű adatot gyűjt, de ezek egytől egyig amerikai alapítású cégek.

Az amerikai törvényhozók – a világ nagy részével együtt – évek óta bíznak abban, hogy az e platformok által gyűjtött adatokat nem használják fel rosszindulatú, a nemzetbiztonságot veszélyeztető célokra.

Donald Trump 2020-as végrehajtási rendelete szerint a TikTok adatgyűjtése potenciálisan lehetővé teheti Kínának, hogy „nyomon kövesse a szövetségi alkalmazottak és vállalkozók tartózkodási helyét, személyes adatokból dossziékat építsen zsarolás céljából, és vállalati kémkedést folytasson”.

Eddig a bizonyítékok arra utalnak, hogy ez csak elméleti kockázat – de a félelmeket egy 2017-ben elfogadott kínai törvény homályos része táplálja.

A kínai nemzeti hírszerzési törvény hetedik cikkelye kimondja, hogy minden kínai szervezetnek és állampolgárnak „támogatnia, segítenie” kell az ország hírszerzési erőfeszítéseit, és együtt kell működnie azokkal.

Ezt a mondatot gyakran idézik azok, akik nem csak a TikTokot, hanem minden kínai céget kémkedéssel és adatgyűjtéssel gyanúsítanak.

A Georgia Institute of Technology kutatói azonban azzal érvelnek, hogy ezt a mondatot kiragadták a szövegkörnyezetből, és megjegyzik, hogy a törvény a felhasználók és a magáncégek jogait védő kikötéseket is tartalmaz.

2020 óta a TikTok vezetői többször próbálták megnyugtatni az embereket, hogy a kínai alkalmazottak nem férhetnek hozzá a nem kínai felhasználók adataihoz.

2022-ben azonban a ByteDance elismerte, hogy több pekingi alkalmazottja valóban hozzáfért legalább két újságíró adataihoz az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban, hogy nyomon kövesse tartózkodási helyüket, és ellenőrizze, hogy találkoztak-e a TikTok munkatársaival, akiket azzal gyanúsítottak, hogy információkat szivárogtattak ki a médiának.

A TikTok szóvivője szerint az adatokhoz hozzáférő alkalmazottakat elbocsátották.

A cég kitart amellett, hogy a felhasználói adatokat soha nem tárolták Kínában, és az amerikai felhasználói adatok számára Texasban, az állampolgárok adatai számára pedig európai helyszíneken épít adatközpontokat.

Az EU-ban a vállalat minden más közösségi hálózatnál messzebbre ment, és egy független kiberbiztonsági céget bízott meg azzal, hogy felügyelje az adatok felhasználását az európai oldalakon. A TikTok szerint „európai felhasználóik adatait egy speciálisan erre a célra kialakított védőkörnyezetben őrzik, és csak az engedélyezett alkalmazottak férhetnek hozzá, akik szigorú, független felügyelet és ellenőrzés alatt állnak”.

3. A TikTok „agymosás” eszközeként használható

A TikTok azzal érvel, hogy közösségi irányelvei „tiltják az olyan félretájékoztatást, amely kárt okozhat a közösségnek vagy a szélesebb nyilvánosságnak, ami magában foglalja a koordinált, nem hiteles viselkedésben való részvételt”.

2022 novemberében Christopher Wray, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója az amerikai törvényhozóknak úgy nyilatkozott: „A kínai kormány… irányíthatja az ajánló algoritmust, amelyet befolyásolási műveletekre lehetne használni”.

Ezeket az aggodalmakat tovább szítja, hogy a TikTok testvéralkalmazása, a Douyin – amely csak Kínában érhető el – erősen cenzúrázott, és állítólag úgy tervezték, hogy a fiatal felhasználói bázis számára az oktatási és egészséges anyagok vírusszerűvé válását ösztönözze.

Kínában minden közösségi hálózatot szigorúan cenzúráznak, és egy sereg internetrendőr törli a kormányt bíráló vagy politikai zavargásokat gerjesztő tartalmakat.

A TikTok felemelkedésének kezdetén az alkalmazáson belül nagy visszhangot keltett a cenzúra: egy amerikai felhasználó fiókját felfüggesztették, mert a pekingi muszlimokkal szembeni bánásmódról beszélt Hszincsiangban. A TikTok a nyilvánosság heves visszhangja után bocsánatot kért, és visszaállította a fiókot.

Azóta kevés cenzori eset történt, kivéve a vitatott moderálási döntéseket, amelyekkel minden platformnak meg kell küzdenie.

A Citizen Lab kutatói összehasonlítást végeztek a TikTok és a Douyin között. Arra a következtetésre jutottak, hogy a TikTok nem alkalmazza ugyanazt a politikai cenzúrát.

„A platform nem érvényesít nyilvánvaló posztcenzúrát”

– mondták a kutatók 2021-ben.

A Georgia Institute of Technology elemzői olyan témákat is kerestek, mint Tajvan függetlensége vagy a kínai miniszterelnökkel, Hszi Csin-pinggel kapcsolatos viccek, és arra a következtetésre jutottak: „a TikTokon az összes ilyen kategóriába tartozó videókat könnyen meg lehet találni. Sok közülük népszerű és széles körben megosztott”.

Elméleti kockázat

Az általános kép tehát az elméleti félelmekről – és az elméleti kockázatról – szól.

A kritikusok szerint a TikTok egy „trójai faló” – bár ártalmatlannak tűnik, erőteljes fegyvernek bizonyulhat például konfliktusok idején.

Az alkalmazást már betiltották Indiában, amely 2020-ban lépett fel az applikáció és tucatnyi más kínai platform ellen.

Érdemes persze megjegyezni, hogy ezek a kockázatok egyirányúak. Kínának nem kell aggódnia az amerikai alkalmazások miatt, mivel a kínai állampolgárok hozzáférése már évek óta blokkolva van.

Nagyvilág

Tényleg rendkívüli veszélyt jelent a TikTok a nyugati világra?

kapcsolódó cikkeink