Az IDF (Izraeli Védelmi Erők) több mint 300 ezer tartalékost hívott be. A gázai határ izraeli oldalán lévő farmokon, mezőkön és kibucokban Merkava harckocsik, önjáró tüzérségi rendszerek és több ezer, teljes harci öltözetben lévő, erősen felfegyverzett gyalogos várakozik - írja a BBC.

Az izraeli légierő és haditengerészet a Hamász és a palesztin Iszlám Dzsihád minden feltételezett gázai rejtekhelyét és fegyverraktárát bombázza, megölve és megsebesítve civileket is, valamint a Hamász néhány parancsnokát. A keddi, Gáza egyik központi kórházában történt robbanás, amelyet mindkét fél tagad, csak tovább szította a feszültséget a térségben.

Akkor miért nem kezdte meg Izrael a beígért gázai bevonulást? Itt több tényező is szerepet játszik a BBC szerint.

A Biden-faktor

Joe Biden elnök rögtönzött izraeli látogatása jelzi, hogy a Fehér Ház mennyire aggódik a helyzet romlása miatt. Washington két dolog miatt különösen aggódik: a humanitárius válság eszkalálódása és a konfliktus közel-keleti elterjedésének veszélye.

Az amerikai elnök már világossá tette, hogy ellenzi, hogy Izrael visszatérjen a Gázai övezet megszállásához, ahonnan 2005-ben kivonult. Ez, mint mondta, "nagy hiba" lenne.

Hivatalosan azért látogatott Izraelbe, hogy stratégiai támogatást nyújtson Amerika legközelebbi közel-keleti szövetségesének, és hogy meghallgassa Izrael Gázával kapcsolatos terveit. Nem hivatalosan valószínűleg némi önmérsékletet sürget Benjámin Netanjahu keményvonalas kormányának. Az USA emellett valószínűleg tudni szeretné, hogy ha Izrael bevonul Gázába, hogyan és mikor tervezi a kijutást.

Irán

Az elmúlt napokban Irán szigorúan figyelmeztetett arra, hogy Izrael nem hagyhatja válasz nélkül a Gázai övezet elleni támadást. Mit jelent ez a gyakorlatban? Irán finanszírozza, kiképzi, felfegyverzi és bizonyos mértékig ellenőrzi a síita milíciákat a Közel-Keleten. Ezek közül messze a legerősebb a libanoni Hezbollah, amely éppen Izrael északi határánál helyezkedik el.

A két ország 2006-ban hatalmas károkat okozó és eredménytelen háborút vívott egymással, amelynek során Izrael modern harckocsijai rejtett aknák és jól megtervezett rajtaütések miatt mondták fel sorra a szolgálatot. Azóta a Hezbollah iráni segítséggel újrafegyverkezett, és a feltételezések szerint jelenleg közel 150 ezer rakétával rendelkezik, amelyek közül sok nagy hatótávolságú és precíziós irányítású.

Ez egy burkolt fenyegetés lehet, hogy ha Izrael lerohanja Gázát, akkor a Hezbollah egy újabb frontot nyit Izrael északi határán, arra kényszerítve az országot, hogy kétfrontos háborút vívjon.

Korántsem biztos azonban, hogy a Hezbollah jelenleg ezt a háborút akarja, különösen, mivel az amerikai haditengerészet két repülőgép-hordozó egysége éppen a Földközi-tenger keleti részén állomásozik, és készen áll Izrael megsegítésére.

Ez némi megnyugvást ad Izraelnek, hogy a Hezbollah bármilyen támadása potenciálisan az amerikai tengeri légierő pusztító megtorlását idézheti elő. Érdemes azonban emlékezni arra, hogy Izrael legutóbbi, 2006-os Hezbollah elleni háborújának kezdetén a harcosok képesek voltak eltalálni egy izraeli hadihajót a nyílt tengeren az egyik kifinomult hajó elleni rakétájukkal.

A humanitárius tényező

Ahogy a palesztin civilek halálos áldozatainak száma egyre nő a könyörtelen izraeli légicsapások következtében, a Hamász október 7-i barbár és vérszomjas akciói után az Izrael iránt érzett globális szimpátia egy részét felváltották a légicsapások leállítását és a gázai átlagemberek védelmét követelő hangok.

Ha és amikor az izraeli szárazföldi erők bevonulnak Gázába, akkor a halálos áldozatok száma csak tovább fog emelkedni. Az izraeli katonák is meghalnak majd a rajtaütések, mesterlövészek és csapdák miatt - a harcok nagy része a föld alatt, a több kilométernyi alagútban zajlik majd.

De valószínű, hogy ismét a civil lakosság lesz az, aki a legtöbb áldozatot fogja elszenvedni.

Hírszerzési hiba

Az izraeli hírszerzésnek rossz hónapja volt. A Shin Bet, a belföldi hírszerző ügynökség vállalta magára a felelősséget, amiért nem észlelte és jelezte előre a Hamász első halálos támadását. Állítólag informátorok és kémek teljes hálózata van a Gázai övezeten belül, akik szemmel tartják a Hamász és a palesztin Iszlám Dzsihád parancsnokait.

Ami azonban azon a szörnyű szombat reggelen történt Izrael déli részén, az a nemzet történetének legsúlyosabb hírszerzési kudarcát jelentette az 1973-as Jom Kipur-i háború óta.

Az izraeli hírszerzés az elmúlt 10 napban kétségbeesetten próbálta jóvátenni a hibát, segítve az IDF-et a túszok nevének és tartózkodási helyének azonosításában, valamint a Hamász-parancsnokok rejtekhelyének meghatározásában.

A BBC szerint lehetséges, hogy a hírszerzők több időt kértek, hogy több információt gyűjtsenek, hogy ha és amikor a szárazföldi erők bevonulnak, akkor közvetlenül egy konkrét helyszínre indulhassanak, ahelyett, hogy a folyamatos támadásoknak kitett Gáza északi részének romjai között bolyongjanak.

A Hamász és a palesztin Iszlám Dzsihád azon elemei, amelyek a tartós izraeli bombázó hadjárat után még mindig működőképesek, valószínűleg csapdákat terveznek az előrenyomuló izraeli csapatok számára. Ezek különösen a földalatti alagutakban lesznek veszélyesek. Az izraeli hírszerzés minden bizonnyal nagyon szeretné megtudni ezek helyét, és ennek megfelelően figyelmeztetni az IDF-et - írja a portál.

Nagyvilág

Miért vár Izrael? Négy dolog, ami nagyon fontos a támadás szempontjából

kapcsolódó cikkeink