Angela Merkel 16 évig vezette Németországot. Ott volt a pénzügyi válságnál, a 2015-ös migránsválságnál és Oroszország 2014-es ukrajnai inváziója idején is.
Angela Merkel úgy véli, hogy az ukrajnai háború hamarabb elkezdődött volna, és valószínűleg még rosszabb lett volna, ha Kijev 2008-ban megkezdte volna a NATO-tagság felé vezető utat.
“Teljesen egyértelmű volt számomra, hogy Putyin elnök nem nézte volna tétlenül, és nézte volna, hogy Ukrajna csatlakozik a NATO-hoz. És akkoriban Ukrajna országként biztosan nem lett volna olyan felkészült, mint 2022 februárjában”
– nyilatkozta a BBC-nek.
Mióta kilépett a politikából, Merkel nagyon kevés interjút adott, de a mostani megszólalásában aggodalmának ad hangot Vlagyimir Putyin nukleáris fegyverekkel kapcsolatos újabb fenyegetései miatt. “Mindent meg kell tennünk, hogy megakadályozzuk az atomfegyverek alkalmazását” – mondta a volt német kancellár a BBC-nek. „Szerencsére Kína is beszélt erről egy ideje. Nem szabad, hogy megbénítson minket a félelem, de azt is el kell ismernünk, hogy Oroszország a legnagyobb, vagy az Egyesült Államok mellett a világ két legnagyobb atomhatalma közül az egyik” – tette hozzá.
Nemrég jelent meg egyébként Merkel memoárja, Szabadság címmel. Azt mondja, minden tőle telhetőt megtett az Oroszországgal való együttműködés békés eszközeinek biztosítása érdekében. Putyin csak néhány hónappal azután indította meg teljes körű invázióját Ukrajna ellen, hogy Merkel elhagyta a hivatalát.
2022. februárjának történései miatt Európában alaposan felülvizsgálták az energiapolitikát, az Oroszországgal folytatott diplomáciát, valamint a Merkel idején megszokottá vált migrációs politikákat.
Függés az orosz gáztól
Merkel alatt Németország és energiaéhes nagyiparai Moszkvától függtek. Németország két gázvezetéket épített, amelyek közvetlenül kapcsolódnak Oroszországhoz. Volodomir Zelenszkij ukrán elnök az olcsó gázt a Kreml geopolitikai eszközének nevezte.
De a lap megjegyzi, hogy a Merkel-örökség megítélésekor – Oroszországgal és egyébkkel kapcsolatban – fontos emlékezni az akkori normákra. 2005-2006 környékén mindenkinek az Oroszországgal való jó kapcsolat volt a célja, nem csupán Merkelnek.
Angela Merkel azt mondta, hogy a vezetékekkel két célja volt: a német üzleti érdekeket helyezte előtérbe, de fontos volt a békés kapcsolatok fenntartása Oroszországgal.
A kelet-európai EU- és NATO-tagok határozottan nem értettek egyet vele. Radoslaw Fogiel lengyel parlamenti képviselő azt mondta, hogy a német gázpénz megtöltötte Oroszország hadiládáját, amelyet az ukrajnai invázió finanszírozására használtak.
De Merkel kitart amellett, hogy diplomácia és tárgyalások segítségével próbálta megfékezni az Ukrajna elleni orosz támadásokat, amelyek – elismeri – végül kudarcot vallottak.
A német ipart pedig aránytalanul sújtották az orosz energiát sújtó szankciók. Az ország kénytelen más beszállítók után nézni, a vállalkozások azt állítják, hogy megnyomorítják őket a költségek.
Európa és Oroszország kapcsolatában „sajnos” új korszak kezdődött Ukrajna teljes körű inváziója után – mondja Merkel.
Merkel döntése miatt erősödhetett meg az AfD
A 70 éves Merkelnek azonban most más területeken is magyarázkodnia kell, ilyen például a 2015-ös migránsválság, amikor Németország több mint egymillió menedékkérő előtt nyitotta meg a kaput – talán hivatali idejének ez volt az egyik legmeghatározóbb pillanata. Egyesek utálták, mások üdvözölték a lépést. Barack Obama amerikai elnök bátor és erkölcsös vezetőként méltatta.
A kritikusok azonban őt hibáztatták azért, mert életet lehelt az akkorra szinte súlytalanná vált szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) pártba.
A német közvélemény-kutatások szerint a párt most kényelmesen a második helyen áll, a jövő év elején tartandó előrehozott általános választások előtt. Az AfD egyik fő üzenete a migránsellenesség.
Angela Merkel elismeri, hogy az AfD megerősödött, de nem kér bocsánatot politikai döntéseiért. Ami azt a felvetést illeti, hogy 2015-ös politikája segítette a bevándorlásellenes és a szélsőjobboldali pártok fellendítését máshol is, így Hollandiában, Lengyelországban és Franciaországban is, miután megpróbált migránskvótákat bevezetni az EU-országok között, Merkel azt mondja, nem tehető felelőssé egész Európáért. A szélsőjobb elleni küzdelem egyetlen módja az illegális migráció megállítása – mondja Merkel.
Arra kéri Európa vezetőit, hogy fektessenek be többet az afrikai nemzetekbe az ottani életszínvonal javítása érdekében, így kevesebb ember akarja majd elhagyni az otthonát. De mivel Európa gazdasága “lomha”, és a választók aggódnak a megélhetési költségek miatt, a kormányok szerint kevés a tartalék készpénz.
Angela Merkel a jelek szerint országát és annak gazdasági érdekeit helyezte előtérbe, amikor orosz energiavásárlásról volt szó, vagy az euróövezeti válság idején – amikor az EU déli országai őt hibáztatták, amiért megszorító intézkedésekkel hozta hátrányba őket a német bankok és vállalkozások megmentése érdekében. De még otthon, Németországban is azzal vádolják, hogy egyszerűen „kezeli” az egymást követő válságokat, és nem hajt végre messzemenő, talán fájdalmas reformokat országa és az EU jövőjének biztosításáért.
Németországot most egyesek „Európa beteg emberének” titulálják: valamikor a világszínvonalon exportőr volt, gazdasága éppen a recesszió fölött lebeg. A szavazók azt nehezményezik, hogy nem fektetett be az utakra, a vasutakra és a digitalizációba, a költségvetés egyensúlyának fenntartása érdekében.
Angela Merkel alatt Németország nemcsak Oroszországtól függött az energia terén, hanem Kínától és az Egyesült Államoktól is a kereskedelemben. Ezek a döntések nem állták ki az idő próbáját.
Egyértelműen kell beszélni Donald Trumppal
Most Donald Trump behozatali vámokkal fenyegetőzik, amikor januárban visszatér a Fehér Házba.
Azt is hangsúlyozta Merkel, hogy az európai vezetőknek tisztában kell lenniük a saját prioritásukkal, azokat egyértelműen kommunikálják, és nem szabad félniük Trump szókimonó stílusától.
Azt is mondta Trumpról, hogyha világosan fejezik ki magukat felé, akkor kölcsönös tisztelet alakulhat ki.
De Európa vezetői, akik szemben állnak az Egyesült Államokkal, Kínával és Oroszországgal, félnek – vitathatatlanul jobban, mint Angela Merkel idejében, jegyzi meg a lap. A gazdaság nem elég élénk, a választók boldogtalanok, a hagyományos politika a szélsőjobb és a szélsőbal nyomása alatt áll.
A BBC megkérdezte Merkelt, hiányzik-e neki a politika, a hatalom. Gyorsan rávágta: “nem, egyáltalán nem.”
Első kézből, közvetlenül az ATV-től szeretné megtudni a legújabb fejleményeket a legnézettebb hírcsatornáról*? Iratkozzon fel hírlevelünkre!
*(Forrás: Nielsen Közönségmérés Kft., közönségarány, LIVE adat, teljes népesség, teljes napon, 2024.01.01.-2024.10.31. között, hírcsatornák: ATV, HÍR TV, M1)