Némi bizonytalansággal fogadta el a meghívást - bocsátotta előre meglehetős nyiltsággal előadása elején Bóka János a Transparency International “Európai értékek és források védelme“ címmel mai rendezett konferencián.

Az valóban nem megszokott, hogy az Európai Uniós ügyekért felelős miniszter úgy vállalja a részvételt egy TI-rendezvényen, hogy utána Vera Jourová uniós biztos, alelnök beszélt ( akit évekkel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök persona non gratanak nevezett, miután a cseh biztos “betegnek” nevezte a magyar demokráciát. ) Ráadásul a rendező TI a Szuverenitásvédelmi Hivatal célkeresztjében van.

A miniszter elöljáróban felidézte, hogy az elmúlt években jó néhány jogállamisággal foglalkozó rendezvényen vett részt az EU-ban, illetve Magyarországon. Ezen események többsége a meglátása szerint politikai vagy akár érzelmi célokat szolgált. Politikai szempontból ezeknek az eseményeknek az indoklása és kontextusa meglehetősen egyszerű: a megszokott forgatókönyv arra az következtetésre vezet, hogy Magyarországon súlyos és rendszerszintű jogállami hiányosságok vannak. S bár a jogállamiság helyzete más EU-tagállamokban sem tökéletes, a magyar eset más – annyiban, hogy az EU-nak „Magyarország problémája” van, és nem általában „jogállamisági problémája” - hangoztatta a miniszter, ezzel keretezve lényegében a konferenciát.

Aztán Bóka János felsorolta, kik támogatják ezt a következtetést; a magyar ellenzék “erőteljesen támogatja, mivel egy jogállami platformon kampányolhat de egyelőre rendkívül csekély sikerrel”. Emellett támogatni fogják a nettó befizető EU-tagállamok is, “akik ezt platformként használják fel a kohéziós politika és a közös agrárpolitika elleni kampányra, amelyet már nagyon régóta meg akartak ölni jelenlegi formájában, és egy újabb erőteljes érvet látnak majd ezt a vitát”.

“Magyarország különleges”

Bóka János szerint azok is támogatják majd ezt a Magyarország számára kedvezőtlen konklúziót, akik az európai integrációról ellentétes álláspontok vannak, és a kulcsfontosságú uniós politikai vitákban is.

Mint a miniszter mondta, szerinte ugyanakkor ezek a jogállamisági aggályok a magyar álláspont lejáratását szolgálják a különböző vitákban, hogy az ellenfeleiknek egyáltalán ne kelljen érdemben beleállniuk a diskurzusba.

Most viszont azon fogunk vitatkozni, hogy Magyarország valóban különleges, és pont a különlegesség miatt támadnak minket, amit mi konzervatív kormánnyal rendelkező szuverén és demokratikus országként értelmezünk - hangoztatta.

Bóka János hangsúlyosan szólt a kettős mércéről, és kijelentette: “a politikai játszma folytatódni fog”, mert minden érintett érdekeit szolgálja, “és attól tartok, hogy a tét egyre nagyobb lesz” - osztotta meg szkepticizmusát a miniszter.

Azt elismerte, “hogy a fejlemények mögött megállíthatatlan politikai logika áll”.

De mint mondta, a jogállamisággal kapcsolatos eljárások “az egyik legveszélyesebb kihívást jelentették az Európai Unió számára. Ahelyett, hogy megerősítették volna az EU alapvető értékeit, átpolitizálták azokat” - jelentette ki.

Ráadásul a válságok idején egység helyett “mély és kölcsönös bizalmatlanságot hintettek el”
a tagállamok és az intézmények között, “ez megnehezíti az őszinte együttműködést” - tette hozzá, megjegyezve: e tendencián ez a konferencia sem változtat.

Miért van itt?

Mint mondta, azért ment el mégis a konferenciára, mert meg vagyok győződve arról, hogy a nyilvánvalóan elkerülhetetlen politikai játszmák mellett szükség van a “párbeszédre” a jogállamiságról és az EU-ról.

Aztán Bóka János bemutatta a magyar elnökségi programot, és a kezdeményezések mögött meghúzódó megfontolásokat.

“Abban a reményben teszem ezt, hogy ez valódi vitához vezethet, amely eltér a jogállamiság játékaitól, amelyeket mindannyian játszottunk ebben a teremben. Ez megköveteli mindannyiunktól, hogy kilépjünk a komfortzónánkból” - hangoztatta.

Bóka János elmondta, hogy a soros magyar elnökség a kialakult gyakorlatnak megfelelően folytatja a Tanács éves jogállamisági párbeszédét. Ez a párbeszéd a gyakorlatban a Bizottság éves jogállamisági jelentésén alapul.

A Tanács jogállamisági párbeszédének hosszú története van - fogalmazott a miniszter. “2015-től évente egyszer miniszteri eszmecserére került sor a jogállamisággal kapcsolatos tematikus témában, beleértve a jogállamisággal vagy a közintézményekbe vetett bizalommal kapcsolatos legjobb gyakorlatokat és kihívásokat”. A Bizottság jogállamisági jelentésének első kiadásával gyakorlattá vált, hogy a Tanács megbeszéléseit ezekre a jelentésekre alapozzák.

A jelentések most ajánlásokat is tartalmaznak. Ursula von der Leyen megválasztott elnök a következő testületre vonatkozó politikai iránymutatásában egyértelművé tette, hogy a Bizottság szorosabb kapcsolatot fog kiépíteni a jogállamiságról szóló jelentés ajánlásai és az uniós költségvetésből történő finanszírozás között - mondta el a miniszter.

“Csak hogy újra leszögezzem a nyilvánvalót”: a Tanács jogállami párbeszéde az elmúlt intézményi ciklusban alaposan átalakult, és az eredeti koncepciótól teljesen eltérővé változott.

Mi akkoriban sikertelenül érveltünk az OECD-ben bevett gyakorlatnak megfelelő szakértői értékelési folyamat mellett. A tagállamok egyértelmű többsége azonban úgy döntött, hogy alapvetően átadja az eljárást a Bizottságnak - idézte fel Bóka János.

“Megkímélem politikai és jogi érveinket ezekkel a rövid távú politikai megfontolásokkal szemben. Arra szorítkozom, hogy vitathatatlanul a Bizottság jogállamisági jelentése nagyrészt olyan területekkel foglalkozik, amelyek elsősorban a tagállamok hatáskörébe tartoznak. Már most is ellentmondásos a tagállamoknak szóló ajánlások olyan területeken, amelyek kívül esnek az EU hatáskörén. De a többéves pénzügyi keretből származó finanszírozást olyasmihez kötni, ami kívül esik az EU hatáskörén, egyértelműen túllépi a határvonalat” - mondta Bóka János.

A miniszter a konferencián “a jogállamiság fogalmának nemzetek feletti államosításáról is beszélt, amely - mint mondta - “az alkotmányos föderalizmus létrehozásának folyamatába ágyazódik be Európában a puha és kemény jog eszközeivel”.

Bóka János kijelentette: “határozottan hisz abban is, hogy az a tény, hogy az EU értékközösség, nem jelenti azt, hogy az uniós jogot értékrenddé kell alakítani”. “Következésképpen szilárd meggyőződésem, hogy az uniós intézmények, köztük az Európai Bíróság nem az értékviták kijelölt helyszínei, és ez az érv vonatkozik a Bizottságra és a Tanácsra is” - hangoztatta a konferencián Bóka János.

Az Európai Unió Bíróságának objektív kritériumokon alapuló rendszere nem kérdés, ha az EU jogállamiságáról van szó - hangoztatta a miniszter.

Végül tájékoztatást adott a miniszter a Magyarország elleni 7-es cikk szerinti eljárásról; mint mondta, a magyar elnökség - mint “becsületes közvetítő” -egy EU-tagállam kérésére a novemberi Általános Ügyek Tanácsának napirendjére tűzte “az eljárást aktuális állás formájában.

Itthon

Bóka: Novemberre napirendre tűzte a 7-es cikkelyes eljárás “aktuális állását” a magyar EU-elnökség

kapcsolódó cikkeink