A Guardian arról ír, hogy Orbán Viktor kormánya 2018 óta uniós szankciós eljárás alatt áll, mert „rendszerszintű fenyegetést” jelent a demokráciára és a jogállamiságra.

Körülbelül 19 milliárd eurós uniós forrás van befagyasztva a kormány bírák feletti ellenőrzésével, a tudományos szabadsággal és a korrupció elleni küzdelem kudarcával kapcsolatos aggodalmak miatt. Most pedig napi 1 millió eurós bírságot szabott ki Magyarországra az EU legfelsőbb bírósága által megítélt 200 millió eurós bírságon felül, amiért megtagadta a menedékkérők jogait garantáló európai jogszabályok betartását.

Mindezek után mondhatni “pikáns”, hogy éppen Magyarország vezette le kedden - soros elnökként - Brüsszelben az európai ügyek minisztereinek ülését az EU éves jogállamisági jelentéséről. Ez a dokumentum a hatalmi ágak szétválasztásának, a korrupcióellenes intézkedéseknek és a sajtószabadságnak az integritását értékeli mind a 27 tagállamban és négy EU-tagjelölt országban.

A júliusban közzétett uniós jelentés arra a következtetésre jutott, hogy továbbra is „komoly aggodalomra ad okot” a magas szintű korrupciós ügyek magyarországi nyomozásának és büntetőeljárás lefolytatásának hiánya, és aggodalomra ad okot a közszolgálati média függetlensége és a civil társadalmi csoportok „becstelenítése” miatt.

Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő, az Orbán-kormány egyik fő kritikusa szerint soha nem lett volna szabad megengedni, hogy Magyarország elnököljön a jogállamiságról szóló tanácskozáson. “Az az ország, amely ellen a 7. cikkely miatt eljárás alatt van, amely elől több milliárdnyi uniós forrást zárnak el, amelyet most 200 millió eurós pénzbírsággal sújtottak, plusz napi egymillió eurós büntetéssel, most a jogállamiság helyzetéről vezet vitát? Felháborító!” - mondta. Az unió többi tagállamának is közbe kellett volna lépnie, hogy Magyarország ne elnökölhessen az ülésen – mondta.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a jogállamiságról szóló uniós tárgyalások Magyarországának hitelességére vonatkozó kérdésekre úgy válaszolt, hogy Magyarország becsületesen látta el az elnöki feladatot, együttműködve minden tagállammal és intézménnyel.

A találkozó során többen is bírálták Magyarországot, amiért nem hangsúlyozta Ukrajna támogatását féléves elnökségi programjában. A találkozón Svédország és Finnország kijelentette, hogy az uniós forrásokat szorosabban össze kell kapcsolni a jogállamiság tiszteletben tartásával.

Az EU hat hónapos soros elnökségének július 1-jei átvétele után Orbán “felbőszítette” az EU vezetőit a moszkvai és pekingi békemisszióval, valamint Donald Trump Mar-a-Lago-i meglátogatásával. Válaszul néhány miniszter bojkottálta a magyarországi informális EU-találkozókat.

Nagyvilág

Kiakadt az Orbán-kormány nagy ellenfele: Magyarország vezette az EU jogállamiságról szóló ülését

kapcsolódó cikkeink