Az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetője, dr. Nagy László Tibor a Hetek megkeresésére előrebocsátotta, hogy egy-egy rövidebb időszak, így az idei nyár adatai alapján nem lehet egyértelmű trendeket kimutatni, de jelen állás szerint szignifikáns változások nem tapasztalhatók.

A Magyarországon elkövetett emberölések kapcsán kiemelte, hogy azok döntő hányada (több mint 80 százaléka) indulati bűncselekmény, amelyeknek mintegy kétharmada kriminológiai típusát tekintve ún. konfliktusos jellegű, vagyis azokat folyamatos tartós viszály, illetve válsághelyzet előzte meg. Kisebb részük pedig ún. szituatív jellegű, alkalmi, melyeket főként nyilvános helyen, gyakran alkoholos állapotban követnek el. A közelmúltban történt brutális esetek is e két típusba sorolhatók.

Ki gyilkol?

„Az ilyen súlyos, erőszakos bűncselekmények elkövetőit szinte minden esetben torz személyiségjegyek, mentális problémák, az agressziókezelés, indulatkezelés, kudarctűrés elégtelensége jellemzik. Érzelmi és indulati intelligenciájuk általában rendkívül alacsony” – fogalmazott a szakértő.

Lecsapódás

Dr. Hack Péter egyetemi tanár, az ELTE Büntető Eljárásjogi Tanszékének vezetője szerint is teljesen egyértelmű, hogy az emberölésekben nagyon komoly szerepe van a mentális állapotnak, és az is, hogy ezekben a bűncselekményekben a társadalomban zajló folyamatok csapódnak le.
Ami az emberölések számát illeti, kiemelte, hogy 2022-ben megnőtt az emberölések száma a korábbi évekhez képest. Ugyanakkor, ha a rendszerváltás óta zajló folyamatokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy emberölések a legmagasabb számban a kilencvenes évek elején fordultak elő – 1991 és 1994 között –, és a rendszerváltás óta 1994-ben volt a legtöbb, amikor is 310 emberölés történt egyetlen évben. A legkevesebb gyilkosság egyébként 2019-ben volt. Ekkor 60 emberöléses esetet regisztráltak.

Napjainkban…

Hack Péter rámutatott, hogy bár vannak olyan bűncselekmények (pl. a betörések vagy közlekedési bűncselekmények), melyek esetében lehet tenni a megelőzés érdekében azzal, hogyha az emberek többet fordítanak a biztonságra, illetve az ellenőrzésekre, de a gyilkosságok esetében bonyolultabb a helyzet. „A statisztikák azt mutatják, hogy az emberölések elsöprő többsége rokoni vagy ismerősi körben történik, így emiatt a rendőrségnek viszonylag kevés lehetősége van a megelőzésre” – fogalmazott. És minél inkább bensőséges, intim kapcsolatokról beszélünk, talán ez annál inkább igaz.

A teljes cikket a Hetekben olvashatja el. www.hetek.hu

Itthon

Így tükrözik a gyilkosságok a magyarok mentális állapotát

kapcsolódó cikkeink