Érzékenyen érinti az árstop kivezetése a nyugdíjasokat annak ellenére, hogy az érintett termékeket bevonták a kötelező akciók körébe, ennek mértékét pedig 15 százalékra emelték. Augusztus első napjaiban 28 502 forintért lehetett bevásárolni, ami a júliusi teljes árnál több mint 300 forinttal több kiadást jelent a nyugdíjasoknak - derült ki az Mfor nyugdíjas árkosarából.

Székely Sarolta, az Mfor felelős szerkesztője az ATV Start című műsorában elmondta, a nyugdíjasok fogyasztási kosarában nagyobb súllyal szerepelnek az élelmiszerek és a háztartási energia, az emelkedés pedig olyan mértékű, amit nem bírnak el a nyugdíjak. A már nem ársapkás termékek közül 5 szerepel a kosárban, itt 3-nál meglepő áremelkedést figyeltek meg, a cukor ára most majdnem 50 százalékkal drágább - fejtette ki.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára korábban azt mondta, előremutató intézkedés volt az ársapka kivezetése, ez és az árfigyelő rendszer beindulása pozitív hatással volt az árakra. Szabó Anna, a Növekedés.hu vezető szerkesztője szerint az infláció mindig a legkisebb keresetűeket, így a nyugdíjasokat érinti. Rámutatott, hogy az átlagnyugdíj januárban 208 ezer forint körül alakult, a mediánnyugdíj pedig 185 ezer forint volt, ekkor tetőzött az infláció, az élelmiszerek drágulása 44 százalékos volt, most ezt sikerült lehozni 29 százalékra. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az árfigyelő beindulásával végre egy valódi versenyt látni a kiskereskedelmi láncok között, ez egy hónap alatt 8 százalékkal hozta le az élelmiszerárakat. Ez a második hónap, hogy ezt látjuk, de még mindig 29 százaléknál vagyunk, ez pedig megterhelő - jegyezte meg.

Az eddigi adatok alapján az árfigyelőben lehet bízni, az infláció mindenképpen csökkenni fog, hiszen a kereslet annyira visszaesett az első félévben a boltokban, hogy ez már önmagában is egy árlenyomó hatással bír, a kötelező akciók és az árfigyelő is valamennyit javít a helyzeten - mondta Szabó Anna, hozzátéve: a profitorientált infláció, ami ellen a GVH is küzd, az élelmiszeripar alacsony hatékonyságával is magyarázható, illetve hogy kicsi a verseny.

A kivezetett ársapka után 2 terméket be kell vonni a kötelező akciózási körbe, ezt a beszerzési áron kell értékesíteni. Szabó Anna szerint az, hogy néhány élelmiszerre korábban rátették az ársapkát, azt eredményezte, hogy a kiskereskedelmi láncok más termékekre jóval nagyobb árrést pakoltak, ez olvasható ki a GVH ágazati vizsgálatából.

Székely Sarolta hozzáfűzte, igaz, hogy a hatékonyság alacsony, és a verseny kiváltja ezt a reakciót, de nem szabad megfeledkezni a forint árfolyamáról, az energiaárak alakulásáról és az üzemanyagárak elszállásáról, ami pluszköltséget jelent a piac szereplőinek. Másrészt ha az embereknek több pénze van, ezt más szektorok is próbálják kihasználni, nem csak az élelmiszeripari láncok - mutatott rá.

Itthon

Árstop után: mi maradt a nyugdíjasoknak?

kapcsolódó cikkeink