„Oroszország nem növelheti a végtelenségig a katonai kiadásokat” - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn, a védelmi minisztérium kollégiumának évzáró ülésén.

Oroszország a GDP 2,5 százalékával többet költ a nemzetvédelemre, mint korábban, és ezeket az eszközöket nagyon ésszerűen kell felhasználni - jelentette ki az elnök.

Putyin idézte Andrej Belouszov védelmi minisztert, aki szerint Oroszország a GDP 6,3 százalékát, a költségvetés egyharmadát - a büdzsé 32,5 százalékát - költi katonai kiadásokra, védelemre, a harcképesség növelésére és megerősítésére.

Az elnök szerint a szerződéses katonák nagyszámú növekedése hozzájárul ahhoz, hogy az ukrajnai háborút Oroszország előnyére fordítsák. Idén mintegy 430 ezren írtak alá szerződést a hadsereggel, a tavalyi 300 ezerrel szemben - mondta.
Az MTI szerint Putyin közölte, hogy az orosz haderők idén 189 ukrajnai települést foglaltak el. A védelmi miniszter szerint összesen 4500 négyzetkilométernyi ukrán terület van orosz ellenőrzés alatt.

Két éve még máshogy látta

„Az orosz gazdaság nem fog elszigetelődni, fejlődésében a magánvállalkozásokra fog támaszkodni” - jelentette ki Putyin 2022 nyarán a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum plenáris ülésén.

Az Oroszország ellen bevezetett szankciókat „őrültnek” és „meggondolatlannak” nevezte, és azt mondta, hogy az orosz gazdasági helyzetet lépésről lépésre normalizálják.

Keleten a helyzet változó

Idén októberben írtuk meg, hogy ismét emelte az alapkamatot az orosz központi bank, hogy fékezze az Ukrajna elleni területszerző háború miatt egyre magasabban ketyegő inflációt.

Egy lépésben 19 százalékról 21 százalékra emelték az irányadó kamatot, miközben az Ukrajna elleni területszerző háborúval összefüggő katonai kiadások jelentős terhet raknak a gazdaság egészére.

A háború lefoglalja a gyártási kapacitások jelentős részét, az árutermelés és a szolgáltatások nem tudják kielégíteni a lakossági keresletet, miközben a bérek emelkedtek. A gazdaság növekszik, részben az olajexportból származó bevételek, részben a háború miatt magas kormányzati kiadások miatt.

Mindez fűti az inflációt, amely rendre meghaladja a központi bank előrejelzéseit és augusztusban átlépte a 9 százalékot, bár szeptemberre 8,6 százalékra szelídült. A központi bank célja, hogy a négy százalékos célszám közelébe hűtse a pénzromlás ütemét, akár a gazdaság lassulása árán is, ezért idén már nyolcadik alkalommal emeli az irányadó kamatot.

Oroszország háborús alapokon áll

Mint megírtuk, Mark Rutte NATO-főtitkár múlt hét csütörtökön Brüsszelben kijelentette, hogy a szövetségnek "háborús gondolkodásmódra" kell váltania a fokozódó orosz agresszióval és a Kína által jelentett új fenyegetésekkel szemben.

Rutte felszólította az észak-atlanti szövetség tagországait, hogy fokozzák védelmi termelésüket és növeljék védelmi kiadásaikat.
Szavai szerint az orosz gazdaság "háborús alapokon áll", jövőre a teljes katonai kiadás az ország GDP-jének 7-8 százalékát teszi majd ki - a hidegháború óta a legmagasabb szintet. Az orosz védelmi ipar teljes kapacitással működik, miközben Európa védelmi termelése alulfinanszírozottság és nemzeti érdekek miatt széttöredezett - tette hozzá.

„Ami Oroszországnak hiányzik a minőségből, azt mennyiségben pótolja - Kína, Irán és Észak-Korea segítségével. Mindez abba az irányba mutat, hogy Oroszország hosszú távú konfrontációra készül, Ukrajnával és velünk" - hangoztatta.
Újabb szankciók

A múlt héten jóváhagyták az Ukrajna elleni orosz agresszióra válaszul kidolgozott 15. szankciós csomagot – ezt az X-en tette közzé a magyar EU tanácsi elnökség.

A csomag több személyt és jogi személyt is felvesz a már meglévő szankciós listára, és olyan oroszországi és Oroszországon kívüli harmadik országok azon entitásait veszi célba, amelyek az exportkorlátozások megkerülésével közvetve hozzájárulnak Oroszország katonai és technológiai fejlesztéséhez.

Az elfogadott szankciók korlátozzák harmadik országok további hajóinak tevékenységét, amelyek célja, hogy hozzájáruljanak Oroszország Ukrajna elleni fellépéséhez vagy politikájához.

Tarjányi: egyetlen cél sem sikerült

Ukrajna lerohanásának – 2022. február 24. – ezredik napján Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő elemezte az eltelt időszakot. Mint írta, Putyin nem akar békét, hiszen a háború elindulása óta Moszkva egyetlen célját sem érte el.

Ukrajna harcol és kitart, bár az ország 20%-a ugyan a Kreml “kezébe” került, de Moszkva nem tudott sikeres villámháborút végrehajtani.
Az orosz hadsereg komoly veszteségeket szenvedett.
A Nyugati szankciók egy része működött Oroszország ellen.

2025-ben is folytatódik

Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő szerint az ukrajnai háború 2025-ben is folytatódni fog, mert az oroszok eddig semmilyen eredeti céljukat nem érték el, az ukrán társadalom pedig elutasítja a megadást, ráadásul a nyugati támogatás is érkezi fog.

Kis-Benedek József az ATV Start pénteki műsorában azt mondta, nem csak Putyin, de az ukránok is folytatni akarják a háborút. Hamarosan újabb támogatást kapnak Németországból, és az amerikaiak is betartják a korábbi ígéreteiket. Kis-Benedek József szerint ez utóbbi nem fog változni Donald Trump elnöki beiktatása után sem.

A szakértő úgy véli, Trump elsősorban nem az ukrajnai háborúra fog koncentrálni, „az viszont prioritása, hogy Oroszországot gyengítsék, még akkor is, ha ezt nem mondják ki.” Erre utal az a nyilatkozata, miszerint „Ukrajnát nem fogom cserben hagyni”.

A folytatást erősíti, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szóvivője a napokban sokadszorra is megerősítette, hogy csak Putyin terve alapján lehet béke. Mindeközben az ukrán társadalom – bár rendkívül fárad és megosztott – a megadást semmiképpen nem támogatja, mondta a műsorban Kis-Benedek József.

Nagyvilág

Bajban van Putyin: Nem növelhetjük a végtelenségig a katonai kiadásokat

kapcsolódó cikkeink