Till Tamás feltételezett gyilkosa december elejei rendőrségi kihallgatásán elismerte bűnösségét, mégis szabadon távozhatott, mert az igazságszolgáltatás úgy ítélte meg, hogy a 2000-ben elkövetett emberölés elévült, ezért F. János nem büntethető. A jelentős társadalmi nyomás és felháborodás hatására azonban előállították és letartóztatták, az ügyészség pedig közölte, a kiskorú sérelmére elkövetett emberölés nem évülhetett el, hiába nem volt nagykorú a gyanúsított F. János sem 2000-ben. Ez alapján tehát F. mégis büntethető, ő viszont immár tagadja a gyilkosság elkövetését.
A sok vitát kiváltó ügyben ellentmondás van az F. Jánost szabadon engedő rendőrség és az F. letartóztatását elrendelő ügyészség között, de ellentmondás van a jogász végzettségű Gulyás Gergely és az igazságügyi miniszter Tuzson Bence között is, hiszen utóbbi is azt állítja – szemben a kancelláriaminiszterrel – hogy F. János ügye elévült.
A történtekkel kapcsolatban Bolyki Orsolya jogász kriminológus, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa volt az ATV Start vendége. Arra a kérdésre, hogy mivel F. János, a „feltételezett elkövető” visszavonta a beismerő vallomását, már nem feltételezett elkövető, a szakember elmondta: A „feltételezett elkövető” kifejezés nem létezik a büntetőeljárási törvényben. Tény ugyanakkor, hogy F. János az emberöléssel kapcsolatban két, egymást kizáró vallomást tett.
„Amikor bevallotta ezt a bűncselekményt, akkor tanúként hallgatták ki. Tanúként mindenkinek igazmondási kötelezettsége van, de önmagára senki nem köteles terhelő vallomást tenni, tehát még tanúként is mentesül ez alól a kötelezettség alól. Ő mégis bevallotta a tettét. Ám azóta gyanúsított lett, ezért nem vehető figyelembe a korábban tanúként tett vallomása. Gyanúsítottként pedig azt mond, amit akar, itt még igazmondási kötelezettsége sincs, de akár meg is tagadhatja a vallomástételt”, magyarázta a műsorban a szakember.
Az ügy elévülésével, vagy el nem évülésével kapcsolatban Bolyki Orsolya megjegyezte: a legnevesebb büntetőjogászok is eltérő véleményt fogalmaztak meg erről. A szabály, legalábbis 2000-ben, a gyilkosság idején az volt, hogy az emberölés minősített esete nem évülhet el. És ezzel ütközik egy másik szabály, mely szerint fiatalkorúakkal szemben életfogytig tartó szabadságvesztést nem lehet kiszabni, maximum 15 évet kaphat az a fiatalkorú elkövető, aki a 16. életévét már betöltötte az elkövetésnél. (Ez a helyzet F. Jánossal – a szerk.) Tehát ezen értelmezés szerint, miután vele szemben nem szabható ki életfogytig tartó szabadságvesztés, 15 év után, a maximális büntetés idejével megegyező idő eltelte után a bűncselekmény elévül. (Ami ez alapján 2015-ben megtörtént – a szerk.)
„Az én értelmezésem egyelőre az, hogy ez a bűncselekmény nem évül el: azért is van taxatíve felsorolva az akkor Btk.-ban, mert ez egy olyan súlyos bűncselekmény, amiről a jogalkotó úgy gondolja, hogy akármikor is derül ki, legyen érte büntethető az elkövető, még akkor is, ha fiatalkorú. Nekem ez a véleményem egyelőre, de itt olyan érvek is elhangzanak, amik abszolút elgondolkodtatóak, tehát nem tartom kizártnak, hogy esetleg ezzel kapcsolatban változik az én véleményem is. Egyelőre így gondolom”, mondta a Startban a kriminológus.
A beszélgetésben szóba került egy kutatás, melyben Bolyki Orsolya és kollégája az erőszakos fiatalkorú bűnelkövetőket vizsgálták. A főbb megállapítások:
- Nagyon súlyosan hátrányos helyzetből érkeznek, a családjuk nem megfelelően gondoskodik róluk.
- A szülők nagyon sokszor alkoholisták, munkanélküliek, nagyon aluliskolázottak, alulszocializáltak.
Ezt a mintát tanulják meg a gyerekek. - Ezekben a családokban nagyon gyakori a bántalmazás, a családon belüli erőszak fizikai formája is, akár az apa és az anya között, akár a gyerekek sérelmére.
- Jelen van a súlyos elhanyagolás is, nem követelik meg tőlük a szülők, hogy iskolába járjanak, hogy a társadalmilag elfogadott módon töltsék a szabadidejüket.
- A 14 és 18 év közöttiek körében a brutalitás az átlagnál is súlyosabb volt a 14-24 év közötti mintához viszonyítva.