Szakértők szerint ez volt a maga nemében a legnagyobb támadás az iráni célpontok ellen azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök 2020-ban Bagdadban elrendelte egy iráni főparancsnok, Kászim Szulejmáni meggyilkolását.

Izrael évek óta azon van, hogy elrettentse és megsemmisítse a biztonságát fenyegető új veszélyeket. Az ilyen támadások száma pedig megnövekedett október 7-e óta, amikor az Irán által támogatott Hamász megtámadta Izraelt, megölve 1200 embert és elrabolva 250-et, ami pusztító háborút indított Gázában.

A hétfői támadás azonban komoly eszkalációt jelentett a szakértők szerint, mivel egy nagykövetségi épületet vett célba, és megölte az iráni elit Forradalmi Gárda (IRGC) egyik vezető parancsnokát. Irán a nemzetközi jog értelmében az esetet a szuverenitása elleni támadásnak tekinti.

Izrael nem vállalta a felelősséget a támadásért, de azzal érvelt, hogy a célpont az IRGC külföldi műveletekért felelős egységének épülete volt. „Ez nem konzulátus, és nem nagykövetség” – mondta a CNN-nek Daniel Hagari, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője.

Valószínűtlen a megtorlás úgy, hogy Irán közvetlenül megtámadná Izraelt, mivel ez kölcsönös támadást idézne elő Irán földjén, és regionális háborúba sodorhatja az Egyesült Államokat.

De akkor milyen lehetőségei is vannak Iránnak?

Az egyik lehetőség, hogy az Amerikai Egyesült Államokat felelősségre vonják. A teheráni svájci ügyvivőt, aki az Egyesült Államok érdekeit képviseli az országban, kedd hajnalban hívta be az iráni külügyminisztérium, és „fontos üzenetet juttattak el az amerikai kormányzathoz, mint a cionista rezsim támogatójához” – mondta Hossein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter az X-en. "Az Egyesült Államoknak kell felelnie."

„Úgy tűnik, hogy az irániak az Egyesült Államokat éppúgy felelőssé teszik azért, amit Izrael tett, mint az Egyesült Államok Iránt azért, amit az iraki milíciák tesznek” – mondta Trita Parsi, a washingtoni Quincy Institute for Responsible Statecraft ügyvezető alelnöke.

Irán már korábban is részt vett egy alacsony szintű konfliktusban az Egyesült Államokkal szövetséges milíciákon keresztül Szíriában és Irakban. A konfliktus azonban enyhült, mióta januárban meggyilkoltak három amerikai katonát Jordániában. Az USA megtorlásként több tucat csapást mért legalább hét helyszínre Irakban és Szíriában.

Parsi azt mondta, hogy Irán retorikája a nagykövetség támadása óta azt jelzi, hogy az Egyesült Államokkal kötött „fegyverszünet” véget érhet. "Ez azt jelentené, hogy az Irán elleni izraeli támadás célkeresztet festett az amerikai csapatok hátára a Közel-Keleten" - mondta.

Az amerikai erők a térségben az Iránnal szövetséges milíciák közvetlen közelében tevékenykednek, de az Egyesült Államok elleni támadás az izraeli fellépés megtorlásaként Izraelt büntetlenül hagyná, és Teheránt és Washingtont közvetlen konfrontációba hozná, amihez elemzők szerint egyiküknek sincs kedve.

Irán legutóbb 2020-ban intézett közvetlen támadást az Egyesült Államok érdekei ellen, amikor az Iszlám Köztársaság ballisztikus rakétákat lőtt ki egy iraki amerikai támaszpontra válaszul Szulejmáni napokkal korábbi meggyilkolására. A csapás az elmúlt évtizedek legszélesebb körű támadása volt egy amerikai csapatoknak otthont adó bázis ellen.

Washington azonban megpróbált elhatárolódni a hétfői izraeli támadástól. Az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője kedden a CNN-nek azt mondta, hogy a Biden-adminisztráció nem érintett, és nem volt előzetesen tudomása a hétfői csapásról, és az Egyesült Államok „ezt közvetlenül közölte Iránnal”.

Mozgósítás Izrael ellen

Irán legerősebb meghatalmazottja az Izrael elleni harcban a libanoni Hezbollah. A milícia állítólag mintegy 150 000 rakétával és precíziós irányítású lőszerrel rendelkezik Izrael közvetlen közelében, és bebizonyította, hogy képes Izrael területére csapást mérni.

Izrael azonban hónapok óta készül a háborúra a Hezbollah ellen, több mint 40 közösséget evakuált északon. A két fél olyan összetűzéseket folytatott, amelyek a határ mindkét oldalán néhány kilométerre korlátozódtak, bár Izrael a múlt hónapban 100 kilométeren belül csapott le.

A Hezbollah szerint a hétfői támadást „büntetéssel és bosszúval” fogják fogadni, de a szakértők kétségbe vonják ezt, szerintük nem hajlandóak belekezdeni egy pusztító háborúba Izraellel.

Irán más szövetséges milíciákat is mozgósíthatna a térségben, de nem igazán képesek arra, hogy kárt okozzanak Izraelnek. A jemeni hutik már megzavarták az izraeli és a globális kereskedelmet a Vörös-tengeren keresztül, és néhány sikertelen kísérletet tettek Izrael felé rakéták kilövésére. Az iraki milíciák, amelyek közelebb vannak a hutikhoz, szintén próbálkoztak, többnyire hiábavalóan.

Egyes előrejelzések szerint Irán valószínűleg a diplomáciai erőfeszítésekkel együtt bevet majd erőit Izrael elszigetelésére, de nem valószínű, hogy ez jelentősen eszkalálódik.

Izraeli érdekeltségek külföldön való megtámadása

Az Irán elleni múltbeli támadások után Izrael számított iráni megtorlásra külföldi országokban fennálló érdekei miatt, és megerősítette nagykövetségei biztonságát. Izrael korábban azzal vádolta Iránt, hogy megkísérelt külföldi diplomáciai képviseletein bosszút állni az iráni tudósok és tisztviselők állítólagos izraeli meggyilkolása, valamint nukleáris létesítményei elleni támadások miatt. Irán tagadta ezeket a vádakat. Szakértők szerint sem valószínű, hogy Irán megtámadja Izrael külföldön lévő diplomáciai képviseleteit.

Nem végez közvetlen katonai akciót

Elemzők szerint az Iszlám Köztársaság ezúttal cselekvésre kényszerülhet, tekintettel a hétfői támadás eszkaláló jellegére, de figyelmeztetnek arra, hogy Teherán csapdába eshet. Egy Izraellel folytatott szélesebb körű, Iránt érintő háború bevonhatja a nyugati nemzeteket Izrael oldalán, épp akkor, amikor Izrael egyre inkább elszigetelődik a világ színterén a gázai magatartása miatt.

Irán nem valószínű, hogy közvetlen katonai támadással válaszol. Ehelyett sokkal inkább elképzelhető, hogy „a gázai háború nemzetközi elítélésének a lendületére épít”, felkelt egy szélesebb, regionális háborútól való nemzetközi félelmet, és amivel még inkább elszigeteli Izraelt.

Szakértők szerint lehetséges, hogy Irán egyszerre több kártyát is kijátszik majd, beleértve a kibertámadásokat, alacsonyabb szintű katonai összecsapásokat, diplomáciai offenzívákat.

Az IRNA hírügynökség szerint Irán már kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását, hogy „kategorikusan elítélje a nemzetközi szabályok megsértését”.

Nagyvilág

Irán lesújtana Izraelre, ha nem lenne megkötve a keze

kapcsolódó cikkeink