Strasbourgban az Európai Parlament szezonnyitó első ülésén megtartotta az EU jövőjéről szóló szokásos SOTUE- (State of the EU) beszédét Ursula von der Leyen.

Az Európai Bizottság elnöke elöljáróban hangsúlyozta, hogy alig 300 napra vagyunk a jövő évi EP-választásoktól (Magyarországon jövő nyáron, június 9-én rendezik meg, egy napon az önkormányzati választással). Beszéde elején azt hangsúlyozta, hogy a jövő évi európai parlamenti választás segít eldönteni, hogy milyen Európát akarnak az európaiak. “Mai helyzetünk a háború utáni békevágyat tükrözi”. Európának együtt kell választ adni a kihívásokra - hangoztatta.

Az EP-választás egyúttal az uniós intézményi ciklusváltásra is esik, de Ursula von der Leyen most nem célzott rá, hogy megpályázná újra a bizottsági elnöki posztot.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter egy tegnapi könyvbemutatón a ‘24-es soros magyar EU-elnökség kapcsán arról is beszélt, hogy a “Spitzenkandidat“ kérdéskör “politikailag érzékeny” témája lesz ‘24 júliusában az intézményi ciklusváltásnak. A “csúcsjelölti” rendszer a bizottsági elnökválasztáskor 2014-ben működött (Juncker esetében) míg 2019-ben már nem. Részletesen írtunk már arról, hogy 2019-ben hiába Manfred Weber volt a csúcsjelölt, Orbán Viktor miniszterelnöknek meghatározó szerepe volt abban, hogy Ursula von der Leyent jelölték és választották meg az Európai Bizottság elnökének.

A magyar kormány részéről az elmúlt héten elhangzott nyilatkozatok nem sok jót sejtettek von der Leyen számára, ami az újraválasztását illeti. Szijjártó Péter szerint “nagyon rosszul járt” von der Leyen elnökségével a kontinens, Orbán Balázs azt nyilatkozta, hogy az Európai Bizottság inkább megosztó, mintsem egységteremtő, Bóka János EU-ügyi miniszter pedig az ATV kérdésére - hogy a magyar kormány támogatja-e az újraválasztászát - múlt pénteken az Országházban a Varga Judit volt igazságügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján azt mondta: időelőtti a kérdés, “nagy érdeklődéssel várjuk a Bizottság elnökének a jövő heti beszédét, illetve a Bizottság teljesítményét az elkövetkező hónapokban”.

„Az EU történelmi kihívások előtt áll”

Ursula von der Leyen kevés konkrétumot mondott ezúttal a SOTEU-ban, arról beszélt, hogy Európai Unió történelmi kihívások előtt áll, az EP-választásokkal az Európai Bizottság és az ő mandátuma is lejár, azonban a következő 300 napban be kell fejezni azt a munkát, amit elkezdtek - mondta.

Megszületett a geopolitikai unió, az Unió képes volt reagálni s háborúra, “támogatjuk Ukrajnát, reagálunk Kína határozott fellépésére” elindult a zöld átmenet, és a digitális jövőre adott válaszok is.

Von der Leyen kiemelte a covid miatt bevezetett 800 milliárd eurós Next Generation EU helyreállítási programot, és az oltási programot is, a 27-ek egységes döntését hangsúlyozva.

A nem az nem

A nők egyenjogúsága terén kiemelte az isztambuli egyezményt, és egy uniós rendeletalkotást sürgetett, mondván: A nem az nem.

Kína ellen szubvencióellenes vizsgálat lesz

A zöld átállással kapcsolatban “egy forrásban lévő bolygóról beszélt”, de előterjesztenek egy szélenergia csomagot is. Közölte, hogy tiszta versenyt kell folytatni, ezt Kína nem tartotta be a napelemek támogatásával, ezért Ursula von der Leyen bejelentette: az Európai Bizottság szubvencióellenes vizsgálatot indít a Kínából érkező mesterségesen alacsony árú elektromos autóágazattal összefüggésben.

Ami Kínát illeti, Szijjártó Péter Hongkongban a bizottsági elnök beszéde előtt arra figyelmeztetett: az európai gazdasági fejlődési modell és a viszonylag olcsó keleti energiahordozók kombinációja kapcsán, hogy vannak olyan szereplők, akik az európai és a kínai gazdaság szétválasztását is szorgalmazzák. De ez "teljes kiütéssel" érne fel, "megölné" az európai gazdaságot, a kétoldalú kereskedelem ugyanis évi 875 milliárd eurót tesz ki. "Magyarország ezért még szorosabb, erősebb, sikeresebb és hatékonyabb gazdasági együttműködést sürget Európa és Kína között" - jelentette ki Szijjártó Péter.

Ugyanakkor Ursula von der Leyen most is azt az elvet hangoztatta Kína kapcsán is, hogy “ne kapcsolódjunk szét, hanem csökkentsük a kockázatokat“, ezért a problémák kezelésére lesz az EU és Kína között egyeztetés.

Energiaárak, Putyin fegyvere

Ursula von der Leyen a kihívások kapcsán bejelentette; szociális párbeszédet kezdeményez a Bizottság. Hangsúlyozta az inflációs kihívást is, és mint mondta, "nem felejtjük el, hogy Putyin fegyverként használta az energiaárakat". Azt ugyanakkor jó hírnek nevezte, hogy csökkenni kezdtek az energiaárak a közös beszerzés, a megújuló források erősítése nyomán. A Bizottság elnöke felhívta a figyelmet, hogy az árak mérséklődtek: a csúcshoz képest az áram ára 84 százalékkal, gáz ára pedig 89 százalékkal esett. Míg 2022-ben a gázár meghaladta a 300 eurót, mára 35 euróra csökkent megawattóránként.

Kkv-k

Még ebben az évben kineveznek egy kis -és középvállalkozásokért felelős nagykövetet, aki közvetlenül a bizottsági neki adja a jelentését - mondta.

Száhel-övezet

Ursula von der Leyen arról is beszélt, Oroszország befolyásolja és kihasználja a válságokat Afrikában, az ott kialakult helyzet a terrorizmus táptalajává vált. A Száhel-övezet kapcsán azt mondta, hogy a térség stabilitása fontos az Európai Uniónak, és az EU-nak olyan egységet kell mutatnia, mint Ukrajna felé. Párbeszédet kell folytatni a legitim vezetőkkel - tette hozzá.

Mario Draghit kérte fel

Az európai uniós versenyképesség fokozását is célul tűzte ki. S mint mondta, az EKB volt nagy kompetenciával bíró volt elnökét, Mario Draghit kérte fel e téren egy jelentés elkészítésére.

Mesterséges Intelligencia

"Napról napra csökken a lehetőségünk, hogy uraljuk" - mondta Ursula von der Leyen, aki szerint az EU-s jogszabály irányadó az egész világon, azt kell alkalmazni.

Migrációs paktum: már csak a pontot kell feltenni az i-re

Ursula von der Leyen hosszan beszélt az új uniós migrációs szolidaritási mechanizmusról - azt érzékeltetve, hogy a korábbi félelmek ellenére kialakult róla “az egyensúly” - és aminek az esetében már csak a pontot kell feltenni az i-re.

"A migráció kezeléséhez türelemre van szükség, és egységre az unión belül" - jelentette ki. Itt jegyezzük meg: az új migrációs paktumot az uniós ügy miniszteri tanács fogadta el, többségi határozattal, a magyar és a lengyel tiltakozás ellenére. Orbán Viktor ezt követően azt mondta: a migránskvótát nem áll szándékunkban végrehajtani.

Az embercsempészet gyalázatos bűncselekmény

A Bizottság elnöke gyalázatos bűncselekménynek nevezte az embercsempészetet, és arról beszélt, hogy a sivatagban vándorló emberek és a dereglyéken hajózók kiszolgáltatottságát használják ki különböző eszközökkel az embercsempészek. Ezért az embercsempészeti, több mint húszéves szabályozást szigorítani kell, az uniós hatóságok szerepét pedig erősíteni.

Ursula von der Leyen bejelentette: nemzetközi konferenciát hív össze, hogy véget vessenek “ennek a gyalázatos bűncselekménynek".

Bulgáriának és Romániában a schengeni övezetben van a helye

Bulgáriának és Romániának köszönetet mondott Ursula von der Leyen, és közölte: haladéktalanul lehetővé kell tenni a két a csatlakozásukat a schengeni övezethez.

Nagy taps - Ukrajna bízhat az EU-ban

A Bizottság elnöke aztán az ukrajnai háború kapcsán Viktoria Amelia ukrán írónő személyes történetét mesélte el, aki a gyermekét Csehországba vitte, és miután ő visszatért Kijevbe, és egy orosz rakétatámadás civil áldozata lett, amikor a barátaival vacsorázott, köztük egy argentin íróval, aki Viktória Amélia emlékén keresztül a háborút ismerteti meg a világszerte. Ursula von der Leyen megszakította a beszédét, amíg az ülésteremben az argentin író felmutatta az ukrán írónő képét - az EP-képviselők ugyanis állva megtapsolták.

"Az otthon az, ahol bízunk egymásban, az ukrán nép pedig bízhat Európában" - jelentette ki.

Bővítés - von der Leyen sorolta az országokat

A Bizottság elnöke egyértelművé tette: Ukrajna támogatására továbbra is számíthatnak, az unió területén tartózkodó menekültek ideiglenes védelmét kiterjesztik, de 50 milliárd euróval támogatják majd Ukrajna újjáépítését is.

"Ukrajna jövője, a Nyugat-Balkán jövője, Moldova jövője az unióban van" - jelentette ki az EP-állásfoglalásra utalva és megemlítette Grúzia esetében is a várakozást.

Az uniós jövőképnél az igazságszolgáltatás függetlenségét, és szólásszabadság, az újságírók szabadságának a kritériumát hangsúlyozta, és azt mondta: nem igaz az, hogy minden egyes bővítéssel veszített az EU a hatékonyságából.

Jogállamisági jelentés

Azt is bejelentette a bővítés kapcsán, hogy a jogállamisági jelentést - ezt a Bizottság készíti évenként a 27 tagállamról - megnyitják a csatlakozásra váró országok esetében is.

EU-s büdzsé - reform?

EU-s hétéves költségvetés reformját “égetőnek” nevezte az újabb és újabb válságok miatt. Von der Leyen a soros EU-s belga elnökség alatt tanácskozást javasol még az ügyben.

“Éljen Európa!”

- zárta beszédét a Bizottság elnöke, aki az EU, a 27-ek egységét hangsúlyozta, felsofolva az EU-szankciós döntéseket és más uniós határozatokat is.

Nagyvilág

Ursula von der Leyen mai beszédét sokan várták Európáról, kevés konkrétumot mondott

kapcsolódó cikkeink