Törökországban nem csak az elnökjelöltekre voksolhattak, hanem a hatszáz tagú parlamentet is újraválasztották. A 85 millió lakosú NATO-tagországban a gazdaság volt az egyik legfontosabb kampánytéma, miután a török líra mélyrepülésben van, az átlag embereket pedig megélhetési válság fenyegeti. Az ATV Start vendégei Egeresi Zoltán Törökország-szakértő és Rostoványi András, a Népszava újságírója voltak.

Egeresi Zoltán szerint annak köszönhetőek a "váratlan" számok – hiszen az elemzők az ellenzéki jelölt fölényét prognosztizálták – hogy Erdogan hatalmas kampányba kezdett az elmúlt néhány hétben. "Ha a pár hónappal ezelőtti népszerűségi mutatókat nézzük, akkor negyven százalék körülre mérték az elnököt" – fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy bár a számok még változhatnak, már nem valószínű, hogy "behúzza" az első fordulót, mindenképp lesz egy második.

Jelentős anyagi költekezésbe kezdett a szavazás előtt

Az arányok változása többek között azzal magyarázható, hogy hatalmas kiköltekezés kezdődött még az év elején: megduplázták a minimálbért és még az utóbbi napokban is volt béremelés – magyarázta Egeresi Zoltán, aki szerint identitáspolitikai vonulata is volt a kampánynak, hiszen látszólag "a hadiipar legújabb eredményeinek a bemutatása is hozott néhány szavazatot a konyhára". Erdogan a konzervatív, nacionalista szavazókat tudja megszólaltatni, a legutóbbi elnökválasztáshoz képest pedig csak három százalékot vesztett, ami nem jelentős – tette hozzá a Törökország szakértő.

Rostoványi András szerint ha ilyen marad a szavazati arány, nem is igazán számít a második fordulóban, hogy a kis ellenzéki pártok merre húznak. "A szavazatok nem adódnak össze, ezt a török ellenzék is megtapasztalta. Ott is hat párt fogott össze, mint tavaly Magyarországon, akik próbálták megszólítani a kormánypárti tábor csalódott szavazóit, de ez úgy tűnik, nem sikerült" – fogalmazott a Népszava újságírója.

Több szövetségese is van Törökországnak a NATO-ban

Egeresi Zoltán szerint Törökországnak a NATO-n belül nem Magyarország az egyetlen szövetségese, "bár Magyarország bizonyos kérdésekben látványosan szokott Törökországnak gesztusokat tenni": ennek az egyik legemblematikusabb pillanata a 2019-es észak-szíriai török offenzíva volt, amikor Magyarország megvétózott egy Törökországot elítélő uniós nyilatkozatot. A szakértő szerint ennek ugyan nem volt különösebb jelentősége, de nagyon jól rezonált a török közvéleménnyel, amelyből később külpolitikai tőkét lehet kovácsolni, amit a magyar politika meg is tesz.

"Magyarország azonban nincs egyedül, Bulgariát is meg lehet említeni, sőt, Németország is megértőnek mutatkozik a török külpolitikai igényeket illetően" – szögezte le Egeresi Zoltán, hozzátéve, hogy mivel Erdogan már húsz éve vezeti az országot, ezért a vezetők "jól ismerik egymást", de Magyarország egy új vezetéssel is hamar megtalálná a közös hangot.

Erdogan identitáspolitikával kampányolt

Rostoványi András úgy fogalmazott, hogy bár Erdogan egyértelműen konzervatívnak számít, a török ellenzék is igen sokrétű, vannak "világiasabbak" is, de vannak kifejezetten nacionalisták is. Épp emiatt a kampányt megpróbálták nem a világnézeti különbségeikre építeni, hanem az inkluzívitásra – mondta a Népszava munkatársa. "Erdogan azonban nagyon jól használta ki az identitáspolitikát, azt állította az ellenzékről, hogy terroristákkal és szexuális kisebbségekkel közösködik" – tette hozzá. Egeresi szerint egyértelműen kijelenthető a korábbi választásokhoz hasonlóan, hogy Erdogan kezében sokkal nagyobb médiafölény van és sokkal nagyobb anyagi kapacitásokkal rendelkezik. "Míg az ellenzék kihívóként próbál egy víziót átadni a török lakosságnak, addig Erdogan mögött ott van az állam és az állami beruházások átadása, ami az utóbbi hetekben fel is gyorsult" – fogalmazott a szakértő.

Populista intézkedésekkel növelte a népszerűségét

Számtalan populista intézkedést hozott az elmúlt néhány hétben, ezekkel természetesen fel tudta hozni a támogatottságát. Emellett azt is fontos megjegyezni, hogy a konzervatív, vallásos kurdok, akik egy jelentős részét kiteszik a kurd népességnek, ők továbbra is Ergogant támogatják. Az iszlamisták egy része szintén kiállt mellette, arról nem is beszélve, hogy noha van egy mérsékelt iszlamista párt az ellenzéki koalícióban, az ő szavazóik valószínűleg nem szavaztak le egy szekuláris államfő mellett – magyarázta a szakértő.

A háborúban játszott szerep esetleges változásáról Rostoványi András úgy vélekedett, hogy az ukrajnai háborúban betöltött szerep Törökország nemzeti érdeke. A változás maximum annyiban nyilvánulhat meg, hogy egy kicsit Nyugat-barátabb lesz a török külpolitika, de nem fordulat szintjén.

Nagyvilág

Felpörgetett kampány, a demokrácia helyreállítására tett ígéret - mi jön most Törökországban?

kapcsolódó cikkeink