Robbanás hangja a kijevi Függetlenség terén, támadás a mariupoli reptér ellen, Ukrajnába behajtó orosz katonai járművek a Krím félsziget határán. Néhány pillanatkép a háború első napjáról, amikor Oroszország 3 irányból rohanta le Ukrajnát. Északról, Belaruszból, délen a Krímből, illetve a Fekete-tengerről, valamint kelet felől. Vlagyimir Putyin orosz elnök olyanokra alapozva indított offenzívát, minthogy Ukrajnát neonácik vezetik, és népirtást hajtanak végre az orosz kisebbség ellen.

Sok ukrán civil külföldre menekült, vagy a föld alatt keresett menedéket. Az oroszok egy időre megszállták az egykori csernobili atomerőművet, a zaporizzsjait pedig máig megszállva tartják. A háborúellenes tüntetéseket szétverték Oroszországban.

Márciusban az oroszok elfoglalták a dél-ukrajnai Herszon megyét. Moszkva villámháborút és bábkormány felállítását tervezte, de kudarcot vallott, mivel Kijevet nem tudták bevenni. Az orosz egységek a keleti és déli frontra vonultak vissza, civil áldozatok százait hagyva hátra.

Áprilistól, a háború második fázisában az oroszok a délkeleti frontra koncentráltak. Közel 3 hónapos ostrom után, májusban elfoglalták a stratégiai jelentőségű Mariupolt, miután a helyi acélmű alatti alagútrendszerbe visszavonult ukrán védők megadták magukat.

Júniusban az oroszok lebombáztak egy bevásárlóközpontot, ahol 18 ember meghalt. Júliusban az ukránok kivonultak a Luhanszk megyében lévő Liszicsanszkból, Herszonban viszont amerikai Himars rakétákkal csapást mértek a Dnyipro folyón átívelő Antonyivkai hídra.

Közben a zaporizzsjai atomerőműnél zajló harcok miatt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség aggodalmát fejezte ki és megfigyelőket küldött a létesítményhez. Ukrajna pedig ősszel átfogó ellentámadásba kezdett keleten és délen.

Szeptemberben kiűzték a megszállókat Harkiv megyéből, ahol utána tömegsírokat találtak, ahogy korábban Kijev környékén is. Később visszafoglalták a déli Herszon megye székhelyét és a környező területeket.

Vlagyimir Putyin népszavazást írt ki négy megszállt ukrán megye annektálásáról, amit a referendumra hivatkozva hajtottak végre. Az orosz elnök részleges mozgósítást hirdetett, ami elől százezrek menekültek külföldre.

Az oroszok ősztől intenzív rakéta-és dróntámadásokat indítottak az ukrán energetikai létesítmények ellen. Decemberben Odessza megyében átmenetileg másfél millió ember maradt áram nélkül, de máshol is gyakran szünetelnek a közműszolgáltatások.

Ukrajna decemberben modern harckocsikat kért a G7-ektől, januártól pedig a nyugati országok sorra egyeztek bele, hogy tankokat küldenek. Moszkva pár hete újabb nagy offenzívát indított. A háborúban már tízezrek haltak meg és ukránok milliói menekültek külföldre, illetve Nyugat-Ukrajnába.

Nagyvilág

Egy éve támadta meg Oroszország Ukrajnát – mutatjuk, mi történt azóta

kapcsolódó cikkeink