Mi az Északi Áramlat 1, és mennyi gázt szállít?

Az 1200 km-es Északi Áramlat 1 a Szentpétervár melletti orosz partok és Északkelet-Németország között húzódik, a Balti tenger alatt. 2011-óta van használatban és naponta legfeljebb 170 millió köbméter gázt tud küldeni Oroszországból Németországba. Tulajdonosa és üzemeltetője a Nord Stream AG nevű vállalat, melynek többségi tulajdonosa az orosz állami tulajdonban lévő Gazprom.

Mennyivel csökkentette az ellátást Oroszország?

A Gazprom májusban, a jamali vezetékkel kezdte a gázszállítmányok csökkentését. Ez a gázvezeték Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül húzódik, és Németországba, illetve más európai országokba szállít gázt.

Júniusban aztán a Gazprom 75 százalékkal – napi 170 millió köbméterről nagyjából 40 millió köbméterre – csökkentette az Északi Áramlat 1-en keresztül történő gázszállítást, majd júliusban – karbantartási munkálatok szükségességére hivatkozva – 10 napra teljesen le is állította a vezetéket.

Nem sokkal az újranyitást követően a Gazprom – meghibásodott berendezésre hivatkozva – 20 millió köbméterre csökkentette a szállított gázmennyiséget, majd most – ismételten karbantartásra hivatkozva – újra teljesen leállítja a vezetéket.

Robert Habeck, német gazdasági miniszter tagadta, hogy bármiféle technikai probléma lenne az Északi Áramlat 1-gyel. Állítása szerint a vezeték teljesen üzemképes. Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője azonban kitart az indoklás mellett. Dmitrij Peszkov azt mondta: az Európába irányuló orosz gázszállítást csak Moszkvával szemben bevezetett nyugati szankciókkal kapcsolatos technológiai problémák akadályozzák.

Keddtől egyébként a Gazprom szerződéssel kapcsolatos nézeteltérésekre hivatkozva csökkentette az Engie globális energiaszolgáltatónak (Franciaország legnagyobb gázszolgáltatójának) szánt gáz mennyiségét is.

Miért fáj mindez Európának?

Európa – főleg Németország – a történelem során nagymértékben támaszkodott az orosz gázra, így amikor Oroszország júliusban bejelentette, hogy korlátozni kívánja a szállításokat, egy nap alatt 10 százalékkal emelkedett meg a gáz európai, nagykereskedelmi ára. Mára a helyzet odáig fajult, hogy jelenleg nagyjából 450 százalékkal magasabbak az árak, mint tavaly ilyenkor.

Carole Nakhle, energetikai szakértő elmondása szerint a piac jelenleg annyira feszült, hogy a legkisebb ellátási zavar is további emelkedést generál. Ez pedig lassíthatja az európai gazdaságokat, és felgyorsíthatja a recesszió felé vezető utat – tette hozzá.

Hogyan reagál Európa?

Az orosz-ukrán háború előtt Németország 55 százalékban orosz gázimportra támaszkodott. Ezt azóta sikerül 36 százalékra csökkenteniük, és azt ígérik, hogy a jövőben teljesen megszüntetik az orosz importfüggőségüket.

Ahhoz, hogy ezt sikerüljön elérni, megpróbáltak alternatív ellátási láncot kiépíteni Norvégiából, illetve Hollandiából. Ezen felül öt úszóterminál vásárlásáról is döntöttek, hogy cseppfolyós földgázt szállíthassanak Katarból és az Egyesült Államokból, ez azonban új csővezetékek építését teszi szükségessé a tengerparttól Németország többi része felé, ami több hónapot is igénybe vehet.

Emellett növelik a szénfelhasználásukat és – a negatív környezeti hatások ellenére – meghosszabbítják azon erőműveik élettartamát, amelyeknek egyébként a leállítását tervezték.

Eközben Olaszország és Spanyolország Algériából próbál több gázt importálni.

Az Európai Unió ezen felül kidolgozott egy tervet, melynek részeként a tagállamok 15 százalékkal csökkentik az energiafelhasználásukat. A német kormány például a tervek szerint 2 százalékkal csökkenti majd a gázfelhasználását azzal, hogy télen korlátozzák majd például a közintézmények fűtését, vagy a műemlékek, szobrok és hidak díszvilágítását. De Spanyolország is tervez hasonló szabályokat és Svájc is fontolgatja, hogy követi a példájukat.

Carole Nakhle ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy sok európai polgár maga is igyekszik spórolni. Az emberek kályhákat vásárolnak, napelemeket szerelnek fel: mindenki megteszi, amit tud, hogy csökkentse a gázfelhasználását – magyarázta. „Nem szabad alábecsülnünk, mennyire komolyan veszik az emberek a gázhiány lehetőségét” – fogalmazott.

Nagyvilág

Északi Áramlat 1: Miért csökkenti Oroszország az európai gázszállítást?

kapcsolódó cikkeink