„Elég messze” vannak egymástól a munkavállalói igények és a munkaadói ígéretek, kezdte a beszélgetést az ATV Egyenes beszéd című műsorában Rolek Ferenc a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. A munkaadók 8 százalékos minimálbéremelést javasolnak, ami Rolek szerint magasabb a realitásnál:

„Ez egy olyan optimista szcenárióra alapoz, ami a kormány mond, hogy jövőre gazdasági fellendülés lesz 3 százalékos vagy annál is nagyobb növekedéssel. Emellett azt látjuk, hogy nagyjából 6 százalékos átlagbér-növekedés várható. Annak érdekében, hogy a minimálbér közeledhessen az átlagbér 50 százalékához, mi 8 százalékos minimálbéremelést javaslunk. De az is látszik, hogy a kormány terve meglehetősen bizonytalan, mondanám, sok kockázatot rejt magában”,

érvelt ajánlatuk mellett Rolek. Zlati Róbert a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke elismerte, hogy a munkavállalók igényei magasak: „Ennek az az oka, hogy bár az elmúlt években tényleg magas béremelések és minimálbéremelés történt, ez azonban nem jelentett feltétlenül reálbér emelkedést. Az elvárásunk viszont továbbra is éppen ez. És nem ok nélkül, hiszen a bérekkel kapcsolatos összehasonlításokat nézve a rangsor végén vagyunk Európában.” Zlati Róbert abban egyetért a munkaadói oldallal, hogy néhány hete még közelebb voltak az álláspontok, ám közben megjelentek az adatok a nagyon gyenge harmadik negyedévi gazdasági teljesítményről, ami Zlati szerint a munkaadókat az ajánlat csökkentésére készteti, a munkavállalók viszont kitartanak az eredeti elképzelésük mellett.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség célja nyáron így nézett ki:

300 ezer forintos minimálbér
360 ezer forintos garantált bérminimum

Ezt követően jelentette be a kormány, hogy ők egymillió forintos átlagkeresetben és ezereurós minimálbérben gondolkodnak – igaz a céldátumokat nem vésték kőbe – az biztos, hogy a szép tervek nem 2025-re vonatkoznak.

Rolek Ferenc szerint a munkáltatók is érdekeltek abban, hogy minél magasabbak legyenek a bérek, hiszen ez garantálja, hogy motivált és megfelelő számú munkavállaló álljon rendelkezésre, és alkosson, gyarapítva a vállalkozásokat. „Ugyanakkor van egy gazdasági realitás. Vitatkoznék Zati úrral, 2024 a vállalkozások oldaláról bérszempontból egy tragikus év volt. Mindenki nagyon örül, hogy milyen szépen emelkedtek 2024-ben a bérek: éves átlagban 12 százalékos bérnövekedés lesz nagyjából 3 százalékos infláció mellett, miközben 0 százalék körüli a gazdasági növekedés. Tehát 9 százalék reálbér-növekedés van a semmire, ennyi mínuszt termelnek a vállalkozások Magyarországon. Ezt is figyelembe kell egyébként venni, amikor 2025-ről beszélünk, hiszen idén negatív helyzetbe kerültünk, és onnan kellene visszamenni.”

Rolek Ferenc, hasonlóképpen, mint számos közgazdász, hangsúlyozta: A béreket olyan mértékben lehet emelni, ahogyan a gazdaság és ezen belül a termelékenység nő.

Bérfelzárkóztatási program helyett termelékenységnövelési programot kell csinálni, mert a gyenge termelékenység a magyar gazdaság rákfenéje.

A munkaadók szerint ebben mind a három főszereplőnek megvan a maga feladata:

A kormány gazdaságpolitikájában változás kell, sokkal hatékonyabbá kell tenni az államháztartást, a költségvetési szférát.
A munkáltatóknak sokkal jobb munkaszervezéssel, gépesítéssel, automatizálással, robotikával növelni kell a termelékenységet.
A munkavállalóktól sokkal több nyitottság kell a képzésekre, a hatékonyabb munkavégzésre, a nagyobb felelősségvállalásra.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a napokban kijelentette: ha nem lesz adócsökkentés, akkor nagyobb minimálbéremelés sem lesz 2025-ben.

Zlati Róbert szerint ennél összetettebb a kérdés, de egy adócsökkentés valóban az első és konkrét segítség lehetne, mint ahogyan az elmúlt években az adócsökkentés segítséget jelentett a bértárgyalásoknál is.

Követelés és ajánlat

A munkavállalók kétszemélyű emelést kérnek, és ehhez ragaszkodnak is, a munkaadók utolsó ajánlata 8 százalék volt.

Zlati Róbert emlékeztetett: Három éven keresztül 12 százalékos ajánlat volt a napirenden, ám az idei harmadik negyedéves GDP adatok alapján a munkáltatói oldal visszalépett, és már csak 8 százalékos ajánlatuk van. Az utóbbi adatot Rolek Ferenc is megerősítette, így a tárgyalásoknak folytatódniuk kell.

Itthon

Kinek a zsebébe vándorolt több pénz? Összecsaptak a munkaadók és a dolgozók képviselői

kapcsolódó cikkeink