Budapesten tart informális ülést a magyar EU-elnökség keretében az Általános Ügyek Tanácsa, az európai uniós ügyekért felelős miniszterek, valamint - a versenyképességi központi prioritás okán - a Digital Europe főigazgatója, Cecilia Bonefeld-Dahl, Jean-Francois van Boxmeer, a European Round Table for Industry elnöke és Petri Salminen, az SME United elnöke részvételével.

Beszámoltunk róla, hogy a múlt héten Budapestre tervezett informális külügyminiszteri csúcsot ugyanakkor Josep Borrell uniós külügyi főtárgyaló - aznapra - Brüsszelbe hívta össze. Az ok a magyar miniszterelnök júliusi békemissziója volt, ami így egybeesett a magyar EU-elnökség nyitányával, s noha Orbán Viktor nyomatékosította utána többször is, hogy nem az EU nevében tárgyalt például Putyin orosz elnökkel sem - a magyar elnökségi logót is eltávolították a fotókról - a brüsszeli felháborodás azóta is folyamatos.

Bóka János EU-ügyekért felelős miniszter hétfőn azt mondta egy interjúban, hogy “nagyon erős politikai hisztéria alakult ki” Orbán Viktor békemissziójának a kezdetétől fogva, noha a miniszterelnök - mint fogalmazott - “a diplomáciai minimumot és a szokásokat messze meghaladó transzparenciával járt el”.

De a magyar elnökség a miniszter szerint “sikeres tud lenni abban, hogy lefolytatja a politikai vitákat, amik az új intézményciklus elején szükségesek arról, hogy milyen irányba menjen tovább az Európai Unió az elkövetkező öt évben”.

“Azonosítottuk azokat a területeket, ahol úgy látjuk, hogy a politikai vitákra szükség van, és ezt az elképzelésünket az európai parlamenti választási kampány és az EP-választások eredménye is megerősítette” - mondta Bóka János központi helyen az uniós versenyképességet, az európai biztonság- és védelempolitikát, a demográfiai kihívásokat - amik szintén egész Európát érintik -, illetve a bővítést sorolva hangsúlyosan, de a kohéziós politikát is nyomatékosította.

Az uniós EU-ügyi miniszterek érkezése előtt azt is kijelentette: Magyarország EU-tagságának nincs alternatívája.

Kiszelly: “Antagonisztikussá vált az ellentét a kormány és Brüsszel között”

Konfliktusos őszre számíthatunk - mondta Kiszelly Zoltán a magyar EU-elnökségről és a brüsszeli őszi szezonkezdésről a kérdéseinkre válaszolva, különösen, hogy Borrell üzent Szijjártó Péternek, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig Orbán Viktor miniszterelnöknek a prágai GLOBSEC-ről azzal: “Okolták-e valaha a magyarokat az ‘56-os szovjet megszállásért?”

Kiszelly Zoltán, elemző

A Századvég politikai elemzési igazgatója munkatársunk kérdésére egyértelműen nemmel válaszolt arra, hogy valóban nem lát-e konszenzusra esélyt a magyar elnökség programjában meghatározott prioritásokról. Ez azért érdekes, mert a 2011-es EU-elnökségünk alatt is volt nyilatkozatháború - a médiatörvény-javaslat miatt -, de összességében sikeres volt az akkori magyar elnökség szakmai programja.

Antagonisztikussá vált az ellentét a magyar kormány és Brüsszel között a legfontosabb kérdésekben, amit Orbán Viktor miniszterelnök a “no migration, no gender, no war” programpontokban határozott meg, ezek az ellentétek feloldhatatlanok” - jelentette ki Kiszelly Zoltán.

Mint mondta, az Európai Bizottság elnökének újraválasztott Ursula von der Leyen is a migránspaktumot, a genderideológiát erőlteti és nemcsak a jogállamisági és a korrupcióellenes szempontok miatt nem utalják a Magyarországnak járó uniós forrásokat, hanem azért sem, mert mi nem veszünk részt az Ukrajnának megszavazott 50 milliárd plusz 20 milliárdos eurós uniós támogatások utalásában sem.

Ami az EUB 200 millió eurós gigabírságát illeti - az illegális migráció/tranzitzónák miatt - azt a magyar kormány elszámolná a déli határkerítés és határőrzés költségeivel. A közbevetésünkre, hogy Brüsszel/a Bizottság le fogja vonni a 200 millió eurót, Kiszelly Zoltán azzal reagált: a kormány jogi útra tereli a kérdést.

Hétfő este az atv.hunak a kormány részéről egyértelművé tették: “Magyarország elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben hazánk 800 milliárd forintot költött az elmúlt években a határvédelemre, Brüsszel példátlan mértékű bírsággal támadja Magyarországot”. Jön a jogi út - derült ki a KTK válaszából.

Kiszelly Zoltán azért sem pát esélyt kompromisszumra, mert mint kijelentette, a miniszterelnök “lecövekelte” a három alapkérdésben a kormány álláspontját Magyarországon. “Nem is képviselhet mást, hiszen ezzel a programmal nyert választást, és ha eltérne ettől, akkor a magyar választók többségével menne szembe. Ez elképzelhetetlen” - mondta az elemző.

Arra, hogy az idén jöhetnek-e uniós források ennek ellenére, az elemző emlékeztetett: tavaly decemberben 10,2 milliárd euró vált elérhetővé az Európai Bizottság - Ursula von der Leyenék ezt feloldották. Ebben az segített, hogy Orbán Viktor kiment kávézni - jegyezte meg.

“Idén Brüsszel nem fog több forrást feloldani”

De Kiszelly Zoltán szerint idén több forrást Brüsszel nem fog feloldani. A kínai hitelek viszont, amit a kormány felvett - 1 milliárdot legutóbb -, célhoz kötöttek, és a kormánynak szüksége van az EU-s pénzekre az előfinanszírozott projektek költségeire -, az elemző azt mondta: ezért kellett most 675 milliárdnyi beruházást elhalasztani és további 200 milliárd körüli beruházást is.

Orbán Viktor a békemisszión a békét “egyenértékű” alternatívának mutatta

Arra, hogy 2011-ben miért lehetett sikeres a magyar EU-elnökség, Kiszelly Zoltán kifejtette: az akkori elnökségi trióban jobb volt az együttműködés, “most a belga elnökség kifejezetten ellenünk dolgozott”, például a migrációs szolidaritási paktum felgyorsított elfogadásával. “A 2011-es magyar elnökségünk mögött ott voltak a németek, Angela Merkel számára az adósságplafon meghatározása ugyanis fontos volt, mert ha ennek eredményeként a déliek fegyelmezettebb költségvetést vittek, s így Németországnak és más nettó befizetőknek kevesebbet kellett betenni a közös EU-kasszába - vezette le. Most ugyanakkor egy nagy EU-s tagország sincs mögöttünk - konstatálta az elemző.

Orbán Viktor júliusi “békemisszióját” szerinte azért támadják, mert 180 fokban eltér a magyar és az uniós álláspont a háború kérdésében. A miniszterelnök békemisszióját azért támadják Brüsszelben, mert a békét a háborúval egyenértékű alternatívának mutatta, de az Európai Unióban ez nem egyenértékű alternatíva - jelentette ki.

Ursula von der Leyen “erkölcsi dzsúdója”

Arra, hogy Ursula von der Leyen Prágában felrótta/üzent Orbán Viktornak - a neve említése nélkül -, hogy ‘56-ban hibáztatta-e valaki a magyarokat a szovjet megszállás miatt, az elemző azt mondta: ez ugyanolyan “erkölcsi dzsúdó Von der Leyen részéről, mint amikor a migránsválság idején példálóztak az ’56-ban az Ausztriába menekülő magyarokkal. Mert mi nem az ukranokat hibáztatjuk, kárhoztatjuk, “hanem a majdani puccs” által elindított folyamatot, amivel a Nyugat megdöntötte az akkori legitim oroszbarát Janukovics elnököt.

Ezzel a rezsimváltással egyre inkább az oroszok elleni háború felé tolták Ukrajnát - mondja Kiszelly Zoltán a Victoria Nuland amerikai helyettes-államtitkár által meghatározott időszakra utalva.

Ettől függetlenül Kiszelly Zoltán szerint “nincs olyan pont a magyar EU-elnökség programjában - a versenyképesség és a demográfia sem ilyen - ahol uniós konszenzus alakulhatna ki. Mint mondta, az EU-s versenyképesség esetében magyar oldalról a konnektivitás a kulcsszó és Kína a konfliktusos pont, valamint az orosz fosszilis energia kérdése, demográfiai prioritásnál pedig a migrációs paktum az uniós “ellenpont”.

Azért kicsi az esély a konszenzusra, mert ezekben az ügyekben a brüsszeli és a magyar álláspont teljesen eltér - jelentette ki.

Szeptember 18-án Orbán-Magyar Péter összecsapás lesz-e Strasbourgban?

Nem viheti el Strassbourgban a hangsúlyt a Tisza elnöke Orbán Viktor magyar EU-elnöki programot bemutató beszédéről - mondja Kiszelly Zoltán, aki szerint Magyar Péter Strasbourgban az Európai Parlamentben “nem fog színt vallani”, hiszen a Rzeczpospolita lengyel lapnak adott interjújában sem mondta el igazán az Ukrajnával kapcsolatos álláspontját, attól tartott, hogy azzal voksokat veszíthetne.

“Kíváncsian várjuk Magyar Péter megszólalását a vitában” - tette hozzá, rámutatva: arra lehet számítani, hogy Manfred Weberék azt próbálják meg láttatni, hogyha Lengyelországban Tusk megdöntötte Kaczynskyt, akkor Magyar Péter is megdöntheti Orbán Viktor hatalmát.

De az elemző kíváncsian várja Ursula von der Leyen State of the EU beszédét is, amit várhatóan szeptember 18-án mond el a Bizottság újraválasztott elnöke az EP-ben. “Mivel szüksége van az EP-ben a néppárttól balra lévő voksokra az új biztosok és ezzel az új Európai Bozottság megszavazásánál, von der Leyen szinte biztosan ismét támadni fogja Orbán Viktort, a nevének az említése nélkül - prognosztizálja az elemző.

Gyenge portfóliót kaphat Várhelyi…

Arra, hogy újabb konfliktust szülhet, ha Von der Leyen nem fogadja el Várhelyi Olivér magyar uniós biztos-jelöltet, hanem új nevet kér Orbán Viktortól, Kiszelly Zoltán megismételte, amit korábban is mondott: az EP egyszer már megszavazta Várhelyit uniós biztosnak - azaz, alkalmasnak találták szakmailag egy erős, az EU-bővítési és dzomszédságpolitikai portfólióra.

Menni fog a “grillezés” az EP-bizottságaiban, de azt feltételezem, hogy nem lesz csere, Ursula von der Leyen nem kér új jelöltet, hanem egy gyenge területet szignál a Bizottságban Várhelyire - tette hozzá.

“Nyilván Von der Leyen elnök asszony is tudja, hogyha visszadobja Várhelyi Olivért és Orbán Viktor miniszterelnöknek új jelöltet kell megneveznie, akkor a procedúra, az EP-szavazás nagyon elhúzódhat, s ki tudja, lehet, hogy csak jövőre állna fel az Európai Bizottság, ami nagy presztízsveszteség lenne” - mondta végül a kérdéseinkre válaszolva a Századvég elemzője.

Vasali: A Magyarországgal szembeni negatív hangulat jócskán kitart ebben a félévben

“Ha végig nézzük az uniós féléves elnökségünk prioritásait, akkor azok között láthatunk olyat, ami már eleve kudarcra van ítélve és olyat is, amiben még van lehetőség az év végéig” - így látja Vasali Zoltán, akit a magyar EU-elnökségről és az őszi brüsszeli szezonkezdésről kérdeztünk.

Vasali Zoltán, elemző

“Nehezen elképzelhető, hogy Magyarország valami különlegesen újat tudna kitalálni például családpolitikában a demográfiai csúcsra, ráadásul pont úgy, hogy ebben a kérdésben különösen rosszak az aktuális mutatóink” - emelte ki az elemző, aki szerint a migrációs politikában született uniós paktum “félreértelmezése és ebben a kérdésben az Európai Bizottság jogos kritikája hazánkkal szemben ugyancsak nehézzé teszi, hogy egy új konszenzusos álláspont jöjjön létre az EU tagok között”.

Vasali Zoltán szerint “látható, hogy a magyar kormányzati bürokrácia a versenyképesség vagy a védelmi együttműködés esetében próbál eredményeket elérni a félév végéig, de ezek valószínűleg még annyira sem lesznek maradandóak, mint a 2011-es elnökséghez köthető EU Duna Régió Stratégia vagy a roma stratégia”.

“Nem azért, mert ne lenne esetleg okos ötlet vagy jogos kritika a tarsolyunkban, hanem mert az elnökségi félévet övező negatív hangulat sajnos determinálni látszik a lehetőségeinket” - jelentette ki.

“Fogalmazhatunk úgy is, hogy a magyar kormány hiába számított a féléves elnökség alatt zajló európai tagállami választások európai tanácsi pozíciókat átalakító lehetőségeire, de még a német tartományi választások után is elmondható: ezek a várakozások nem látszanak igazolódni” - összegzett az eddigi történések ismeretében az elemző.

Ursula von der Leyen GLOBSEC-beszéde megmutatta…

Arra, hogy Orbán Viktor békemissziós útja mennyire húzta keresztbe a magyar EU-elnökség megítélését, vagy nem is ettől függ a siker, Vasali Zoltán azzal válaszolt: a GLOBSEC prágai konferenciáján tartott Ursula von der Leyen beszéd jól mutatja, hogy a Magyarországgal szembeni negatív hangulat jócskán kitart ebben a félévben.

Mindez érzékelhető lesz szerinte az Európai Bizottság felállítását övező vitákban, ami jelentős mértékben korlátozza a magyar biztosjelölt portfólió-várakozásait - utalt a magyar uniós biztos-jelölt, Várhelyi Olivér esélyeire.

Értékelése szerint a versenyképesség esetében nehezen elképzelhető, hogy “a konnektivitás-elmélet huszárvágásként” alakítaná át például az EU Kínával kapcsolatos kereskedelempolitikáját.

Másrészt, az is látható, hogy az uniós prioritások módosítása mellett is -gondolok itt a zöld ügyek háttérbe szorulására vagy éppen olyan baloldali programok megjelenésére, mint a szociális bérlakások kérdése- a jogállamiság eljárás ugyanolyan dinamikával folytatódik majd, mint eddig azt láthattuk. Sem az orosz-ukrán háború, sem a demokratikus normák hiánya nem veszítenek a következő időszakban a jelentőségükből - mondja Vasali Zoltán.

Magyar Péter megjelenése “nem kényszeríti magyarázkodásra” Orbán Viktort az EP-ben

Orbán Viktor a tervek szerint szeptember 18-án mondja el a beszédét Strassburgban az EP-ben, ismerteti a magyar EU-elnökség programját. Magyar Péter a vitában elviheti-e a show-t ? - kérdeztük.

“Orbán Viktor számára az Európai Parlament 2010 óta hazai pályának számít, eddig bármelyik jogállamiság jelentés kapcsán próbálták elszámoltatni, ezeket a csatákat mindig képes volt megnyerni a szélesebb európai nyilvánosság előtt is” - mutatott rá az elemző, aki úgy látja: Magyar Péter esetleges megjelenése ebben a verbális ütközetben, nem feltétlenül kényszeríti magyarázkodásra a magyar miniszterelnököt.

“Ne felejtsük el, hogy két kifejezetten arrogáns politikai karakter ütközetét várhatjuk ettől a találkozástól, de akik nem egymás érveire fognak reflektálni feltételezhetően, hanem csak simán mondják a saját maguk érveit” - fogalmazott Vasali, azt állítva: Orbán Viktorról tudható, hogy “lenézi” az Európai Parlamentet, “valamint azzal hibáztatja ezt az intézményt, hogy túlterjeszkedett törvényes lehetőségein. Részben ezzel okolható a hazánknak járó források tartós felfüggesztése is” - jegyezte meg.

A magyar miniszterelnök az EP-beszédet valószínűleg így arra fogja felhasználni, hogy további támadásokat indítson az Európai Unió egésze ellen - vélekedik Vasali Zoltán.

A közbevetésünkre, hogy miért támadná Orbán Viktor az EU “egészét”, Bóka János épp egy tegnapi interjúban szögezte le, hogy Magyarország Európai Uniós tagságának nincs alternatívája, Vasali Zoltán közölte: “egyre nehezebben teremthető koherencia a magyar kormány Európa-politikájában. Nem csak arról van szó, hogy van egy állandó kritikai hozzáállás, hanem az egész tagságunk Fideszes mérlege folyamatosan negatív. Így joggal merül fel a kérdés, mi tartja még bent ebben a közösségben a magyar jobboldalt a források megszerzésének reményén kívül”.

Tegyük hozzá: a hétfői interjúban Bóka János miniszter az EU-tagságunk kapcsán azt is kijelentette: ez “egy nem létező politikai vita, nem létező politikai diskurzus, a magyar kormányon belül nincsen beszélgetés arról, hogy Magyarország jövőjét az Európai Unión belül vagy az Európai Unión kívül kell elképzelni”.

“Nem a legerősebb ellenzéki párt vezetőjének kritikájával foglalkozik majd a miniszterelnök az EP-ben, hanem a Tusványoson már előadott világrendszerváltás EU-ra fókuszált verzióját ismerhetjük meg” - prognosztizálta az elemző.

Nem fog engedményeket tenni a kormány?

Munkatársunk kérdésére, hogy az őszi szezonban élesednek-e még jobban a konfliktusok például a 200 milliós migrációs gigabírság, illetve a orosz és a belorusz vendégmunkások ügye miatt, Vasali Zoltán azt mondta: a kérdésben felsorolt témák mellett várható, hogy az ősz folyamán az orosz-ukrán konfliktus kapcsán akár egy következő szankciós csomagot is előterjeszthetnek, “amiben eddig Magyarország mindig akadályozó tényező volt”.

Konkrét szakpolitikai kérdésekben pedig, annak ellenére, hogy az új Von der Leyen-Bizottság még nem állt föl, több eljárásra is számíthat a magyar kormány. A költségvetési hiány problémája mellett például a hulladékgazdálkodásban vagy az OECD által szorgalmazott nyugdíjreform társadalmi vitájának elhanyagolása miatt is várható, hogy még ez akár az idén bekövetkezik - véli az elemző. Amennyiben felgyorsított ritmusban folytatódnak például a Szuverenitásvédelmi Hivatal túlkapásai, akkor elképzelhető hogy az európai intézmények erre is, még az idén szigorúbb eszközökkel fognak reagálni - prognosztizálja.

Végül arra, hogy 2024 decemberéig lehet-e olvadás, elindulnak-e az EU-s források Magyarorszagra, van-e Orbán Viktor kezében “adu ász”, Vasali Zoltán azzal válaszolt: a kormány kommunikációjából úgy tűnik a számára, “nem érzik azt a Fideszben”, hogy a magyar politikai rendszeren belül bármiben is változtatniuk kellene, az eddig tett minimális engedményekhez képest.

“Tehát nem várhatjuk, hogy a korrupciós fertőzöttség vagy éppen a médiaszabadság tekintetében a félév végéig jelentősebb karakterváltáson esne át a kormány” - fogalmazott az elemző, aki szerint a nyár közepén még úgy úgy tűnhetett, hogy a jelentős uniós forrásokat igénylő kohéziós politikában a magyar EU-elnökség befolyásolhatja a következő hétéves ciklus célkitűzéseit. “Azonban a legfrissebb hírek szerint ezek véglegesítését az Európai Bizottság a következő évre tolja át, így maximum csak a vita kezdetét lesz képes hazánk érdemben koordinálni” - véli az elemző.

Összességében Vasali Zoltán úgy értékel: 2011-hez viszonyítva, a legfontosabb különbség, hogy akkor még a konfliktusok ellenére a magyar kormány ügyelt arra, hogy szakpolitikai és az intézmények működtetése tekintetében egy minőségi elnökségi félévet legyen képes kivitelezni.

“Napjainkban viszont úgy tűnik, hogy a konfliktusok generálása már egy olyan kényszer a Fidesz számára, ami felülírja a partnerekkel és az intézményekkel szemben elvárható minimális tiszteletet”. Ennek hiánya viszont nélkülözhetetlen a kooperációhoz és az értékelhető politikai konszenzus megteremtéséhez - konstatálta végül az elemző.

Itthon

Jön Ursula von der Leyen “erkölcsi dzsudója”? Orbán-Magyar Péter összecsapás lesz-e az EP-ben? - elemzők a brüsszeli szezonkezdésről

kapcsolódó cikkeink