Ha Ursula von der Leyen és az Európai Parlament (EP) öt évvel ezelőtt egyszer már igent mondott Várhelyi Olivérre, akkor most nehéz lenne rá nemet mondani – nyilatkozta Kiszelly Zoltán. A Századvég politikai elemzési igazgatóját azt követően kérdeztük, hogy Orbán Viktor miniszterelnök újra Várhelyit jelölte uniós biztosnak Ursula von der Leyennek, akit nemrégiben választott újra az Európai Bizottság elnökének az EP.
Arról múlt pénteken beszámoltunk a Bóka János vezette Európai Uniós ügyek Minisztériumának (EUM) a tájékoztatása alapján, hogy Von der Leyen egy női és férfi nevet is kért az uniós állam-, illetve kormányfőktől – amennyiben nem az eddigi biztost jelölik újra.
Várhelyi Olivér azt írta ki az X-re tegnap: “Óriási megtiszteltetés Miniszterelnök úr felkérése és jelölése, hogy tovább szolgáljak az Európai Bizottság magyar tagjaként. Egyúttal várom a megkezdett közös munka folytatását von der Leyen elnökasszonnyal”.
Az atv.hu kérdésére pedig, miszerint számol-e olyan negatív forgatókönyvvel, hogy a Bizottság elnöke vagy az EP illetékes bizottsága nem fogadja el a jelölését – ahogyan Trócsányi László esetében is történt – azt válaszolta: “A munkám talán ér annyit, hogy a bizalma töretlen és folytatódhassék” a munka.
“Lehet, hogy gyengébb portfóliót kap”
Kiszelly Zoltán a kérdésünkre, hogy több kritika is érte Várhelyi Olivért a biztosi tevékenysége miatt is (nemcsak azért, mert véletlenül bekapcsolva maradt a mikrofonja és valakire azt mondta, “hülye”) azzal válaszolt: más biztossal kapcsolatban is megfogalmazódott kritika, más biztos is hibázott az elmúlt ciklusban.
Feltételezhető, hogy Várhelyi Olivér átmegy, hiszen a biztosi szakértelmét, szaktudását nem lehet megkérdőjelezni. Az viszont elképzelhető, hogy a korábbi kritikák miatt, politikai megfontolások alapján egy másik, gyengébb portfóliót kap majd — mondja az elemző, emlékeztetve: Kovács László is gyenge portfóliót kapott, ráadásul második körben, és Navracsics Tibor területe sem volt erős.
Kiszelly Zoltán szerint az is politikai döntés volt, hogy az Európai Parlamentben a Patrióták nem kaptak EP bizottsági elnöki pozíciót sem. Az elemző szerint azért is zárták őket karanténba, hogy ha lesz az uniós biztos-jelöltek meghallgatása a bizottságokban, akkor a Patrióták közül kikerült bizottsági elnökök ne tudjanak kellemetlen kérdéseket feltenni nekik.
Lesz-e kompromisszum Várhelyiről ?
Ursula von der Leyen 5 évet együttműködött Várhelyi Olivérrel a Bizottságban, “így nehéz lenne neki nemet mondani rá”, de minden bizonnyal nehéz kompromisszum lesz – fogalmazott Kiszelly Zoltán, aki azt mondja: ha csak a magyar biztos-jelöltre mondana nemet az EP – ahol egy szavazással döntenek majd a teljes Bizottságról -, akkor nyilván “ejtheti” Ursula von der Leyen a magyar-jelöltet és új jelölést kér Orbán Viktortól.
De ha az osztrák vagy a szlovák jelölt is “problémás lesz”, akkor az EP-nek kell lenyelnie a békát, mert több portfólió biztosát újrapozícionálni “egy nagyobb csomag” lenne. Ráadásul, ha egy tagország miniszterelnöke elhúzná a jelölési folyamatot, akkor novemberben nem tudna felállni a von der Leyen Bizottság.
Ursula von der Leyen azt nyilván nem akarja, hogy esetleg csak jövőre kezdjenek el dolgozni a Bizottsággal – jegyezte meg. Ezért is számít Kiszelly Zoltán inkább arra, hogy Várhelyi Olivér végül átmegy.
Bosszú ? “Weber a rossz rendőr, Ursula a jó rendőr”
A pozícióink most gyengébbek, mint öt évvel ezelőtt, amikor működött a Budapest-Varsó-Róma tengely és Orbán Viktor Macron francia elnökkel együttműködve átvitte, hogy ne az akkori néppárti csúcsjelölt Manfred Webert jelölje a Tanács a Bizottság élére, hanem Ursula von der Leyent – reagált munkatársunk kérdésére az elemző.
Folyamatos a bosszú azóta Weber részéről, ő a “rossz rendőr” – mint Jean-Claude Juncker is volt – Ursula von der Leyen pedig a “jó rendőr”, mint Merkel volt – illusztrálta a “pozíciókat” Kiszelly, megjegyezve, hogy Weber valószínűleg arra számít, hogy a Tisza “kipöckölheti” a hatalomból a Fideszt a 26-os magyar parlamenti választáson, ahogy Tuskék tették a lengyeleknél a PiS-szel, Morawieckékkel.
Mi lenne a magyar siker?
Az lenne siker, ha a magyar jelöltet elsőre elfogadják — mondja az elemző. Szerinte ezt jelezné az is, ha egy Magyarország számára fontos pozíciót kapna Várhelyi Olivér, “egy középerőset”.
Nem szeretne találgatásokba bocsátkozni – mondta arra, hogy mi lenne ez a biztosi portfólió, hiszen a hírek szerint Várhelyi a bővítési és szomszédságpolitikai területet, ami erősnek számít – és Ukrajna miatt kiemelt figyelem övezi – biztosan nem kapja meg újra.
Kiszelly Zoltán arról sem akart spekulációkba bocsátkozni, hogy ha Várhelyit az EP esetleg elutasítaná, a miniszterelnök Győri Enikő vagy Bóka János jelölését tenné-e meg – a brüsszeli portfólió erősségétől függően.
Vasali: A politikai botrányok ellenére Várhelyi a legerősebb jelölt
Annak ellenére, hogy sokaknál a bekapcsolva felejtett mikrofon maradt meg, és hogy politikai viharok voltak Várhelyi Olivér körül, a magyar uniós biztos nagyon komoly portfóliót vitt, a bővítés- és szomszédságpolitikát az elmúlt öt évben az Európai Bizottságban. S noha olyan értelemben nem volt sikeres a mögöttünk hagyott intézményi ciklus, hogy nem volt az Európai Unióhoz csatlakozó újabb állam – utoljára épp az elözö magyar elnökség alatt Horvátország csatlakozott az EU-hoz -, a magyar biztos napirenden tudta tartani a kérdést és bizonyította a tehetségét, nagy szakmai Európa-politikai hozzáértést.
Így a politikai botrányok ellenére elmondható, hogy Várhelyi Olivér a legerősebb jelölt – mondta Vasali Zoltán Orbán Viktor tegnapi bejelentése, Várhelyi újrajelölése kapcsán.
Az egyetemi oktató – aki személyesen is járt Brüsszelben a magyar uniós biztosnál a hallgatóival – Várhelyi Olivér esélyeit, hogy megkapja-e a zöld jelzést az EP illetékes szakbizottságában, illetve végül az Európai Parlamentben, úgy látja: Várhelyitöl függetlenül az orbáni Európa-politika már eddig is komoly, elhúzódó feszültséget okozott az Európai Bizottsággal. Emlékeztetett a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárásra, a Bizottság által visszatartott/befagyasztott ezermilliárdokra is.
De Vasali Zoltán arra is rámutatott, hogy ha egy tagállam az uniós szankciós politikával, a geen deallel messzenően egyetért, valószínűleg erősebb portfólióra számíthat. Aki viszont tagállami országként nem tartozik az uniós main streamhez, annak az esetében az ellenkezöje érvényesülhet – derült ki az elemzö szavaiból.
Vasali Zoltán el tudja képzelni, hogy Várhelyivel szemben az európai parlamenti bizottságokban kétségeiknek adhatnak majd hangot. Azonban kétségeket nyilván nem a magyar biztos-jelölt szakmai felkészültségével szemben támasztanak – “amiatt nem érheti kritika” -, hanem szuverenista politikai szempontok okán.
Vasali Zoltán nem zárta ki a magyar jelölt visszautasítását, ahogy Trócsányi László volt igazságügyminiszter jelölésekor is történt, de az ellenkezöjét sem.
Navracsics Tibor volt uniós biztos – jelenlegi területfejlesztési és közigazgatási miniszter -, illetve Kovács László példájával illusztrálta, hogy a magyar jelölt esetleg a második körben egy valamivel kevésbé fajsúlyos portfóliót is kaphat, volt már többször ilyen szcenárió, a Barroso-, illetve a Juncker vezette Bizottság megalakulásakor is.
Meloni “nem tolta túl”
Azt pedig Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Ursula von der Leyen politikai nexusával jellemezte, hogy miután Meloni először tartózkodott a Tanácsban a fontos uniós intézményi posztokra történt jelölésekkor, de aztán találkozott Ursula von der Leyennel, megbeszélést folytattak “és Meloni nem tolta túl” a feszültséget az ECR-frakcióban sem, amikor von der Leyen megválasztásáról az EP-ben szavazni kellett.
A miniszterelnök és Ursula von der Leyen, illetve a Bizottság kapcsolatát jellemezve Vasali Zoltán végül azt mondta: Orbán Viktor nagyon nagy sakkjátékos, tapasztalt, de “a tartós megbántottság” nem mindig célravezető.