Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tájékoztatása szerint jelenleg 23 602 kérelem van a nyilvántartásukban. A helyzet a vendégmunkások mellett az őket foglalkoztatni kívánó cégeket is zavarja, ugyanis a vállalatok az ipari nagyberuházásoknál alapvetően a külföldi vendégmunkásokra támaszkodnak.

Az ügyintézési szünet miatt nagyon nehéz új munkaerőt bevonni, ez pedig ahhoz vezet, hogy a cégek alternatív módszerekhez folyamodnak. A 444-nek több forrás is arról beszélt, hogy az egyik ilyen módszer a C típusú, üzleti vízum alkalmazása, melyet általában üzleti tárgyalásokra vagy rövidtávú kiküldetésekre érkező külföldi vezetőknek szoktak kiadni, de most a munkaerőhiánnyal küzdő cégek is „kékgalléros munkásokat” hoznak ilyen vízummal - szemlézte a lap cikkét a 24.hu.

A módszer előnye, hogy a vendégmunkások nem kerülnek be a magyar rendszerbe, mert a vízumigényüket a külföldi magyar konzulátusokon bírálják el. A 90 napos tartózkodásra jogosító vízumot egyik forrásuk szerint szinte mindig megadják a kérelmezőnek. Bár ezek a vendégmunkások csak három hónapig dolgozhatnak Magyarországon, a cégeknek így is segítséget jelentenek. Egy másik megoldás, hogy más schengeni országokból hoznak át munkaerőt. Így meg lehet akár azt is csinálni, hogy a harmadik országból származó vendégmunkást egy másik tagállamba, például Csehországba hozzák be, majd ideiglenes munkavégzésre átirányítják Magyarországra.

A bizonytalanság egyébként azért különösen problémás, mert van olyan nagyberuházás, aminek már idén ősszel próbaüzemet kellene folytatni, azonban könnyen csúszhatnak az átadások.

Szerkesztőségünkhöz az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól az alábbi pontosítás érkezett a cikkünkkel kapcsolatban, amelyet változtatás nélkül teszünk közzé:

„Tisztelt Szerkesztőség!

Tájékoztatjuk, hogy a 444.hu portálon 2024. február 7-én 06:00 órakor hozzáférhetővé tett „Nagyberuházások csúszhatnak, mert több tízezer vendégmunkás nem tud bejutni az országba a hiányzó jogi szabályozás miatt” című közlés számos téves információt tartalmaz.

1. „Bár a sportolókat egy belügyminisztériumi rendelettel gyorsan kivették a jogszabály hatálya alól, a magyar iparba tartó, harmadik országból származó vendégmunkások nem kaptak ilyen könnyítést. Ők február 29-ig biztosan nem nyújthatnak be kérelmet.”

1.1. A leírtakkal ellentétben, a sportolók esetében sem történt a jogszabály hatálya alól kivétel egy belügyminisztériumi rendelettel (lásd: Megoldás az átigazolásokra kormany.hu)

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.) átmeneti rendelkezései alapján ugyan főszabályként 2024. január 1. és 2024. február 29. között valóban nem nyújtható be tartózkodási engedély iránti kérelem, azonban nemzeti érdekből, Magyarország gazdasági, nemzetpolitikai, tudományos, kulturális és sport érdekeire figyelemmel kivételt lehet tenni. A kivételeket engedő törvényi szabályozás lehetőséget ad tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtására, és ehhez nem szükséges belügyminiszteri rendelet, így ilyen nem is született.

1.2. Nem felel meg a valóságnak az az állítás sem, hogy a vendégmunkások 2024. február 29-ig biztosan nem nyújthatnak be kérelmet.

Az előzőekben már hivatkozott átmeneti szabályozása szerint Magyarország gazdasági érdekei is megalapozhatják a nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély megadását.

A Btátv. 67. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter nemzeti érdekből tartózkodási engedélyt adhat annak a harmadik országbeli állampolgárnak is, akinek célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen. Ezen rendelkezés alapján tehát – amennyiben Magyarország gazdasági érdekei szempontjából az indokolt – van lehetőség tartózkodási engedély kiadására, és ebből következően ilyen engedély kiállítására irányuló kérelem is benyújtható. Magyarország gazdasági érdekének fennállása tekintetében az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a véleményező testület létrehozásáról szóló 1598/2023. (XII. 22.) Korm. határozatban kijelölt testület véleményét kéri ki (a vélemény ugyanakkor a minisztert nem köti).

2. „Az év végi rohamot egyébként az OIF informatikai rendszerének üzemzavara is bonyolította. Ez oda vezetett, hogy voltak, akik nem tudták időben befizetni az igazgatási szolgáltatási díjat. Mások az okmányaikat nem tudták feltölteni a túlterhelt honlapra, vagy a biometrikus adategyeztetési kötelezettségüknek nem tudtak eleget tenni a rendszerleállás miatt. Egyedül az utóbbi problémába ütközőknek biztosítja az OIF jelenleg is a pótlást, a többieknek várniuk kell.”

Az üzemzavar kapcsán az érintettek teljeskörű tájékoztatása érdekében az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) közleményt jelentetett meg [Tájékoztató informatikai üzemzavarról (gov.hu)].

A közleményben leírtak szerint a Főigazgatóság az elektronikus ügyintézésre kötelezettek, illetve ügyfélkapuval vagy cégkapuval rendelkező ügyfeleknek e-papír szolgáltatás útján az üzemzavar ideje alatt is biztosította a kérelem benyújtásának lehetőségét.

Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezett, illetve ügyfélkapuval vagy cégkapuval nem rendelkező ügyfelek kérelmeiket személyesen tudták benyújtani, 2023. december 28-án és 2023. december 29-én a Főigazgatóság ügyfélszolgálatai meghosszabbított ügyfélfogadási idővel várták a kérelmezőket. Az ügyfélszolgálatok mindaddig nem zártak be, amíg az ügyfelek az ügyintézés érdekében jelen voltak.

A Főigazgatóság közzétett tájékoztatása teljeskörű információkat tartalmazott az eljárási díjak befizetésének módjáról, az ügyfelek az üzemzavar idejére biztosított külön számlaszámra tudták teljesíteni befizetéseiket. Abban az esetben, ha az ügyfelek esetleg tévesen a Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatában megjelölt számlaszámra utaltak, az eljáró hatóság az ezekkel összefüggő kérelmeket is befogadta, amennyiben az utalás egyébként megfelelt a közleményünkben megjelölt minimumfeltételeknek.

A Főigazgatóság a szolgáltatás helyreállításáról tájékoztató e-mailt küldött ki minden olyan, az Enterhungary oldalon korábban regisztrált felhasználónak, aki 2023. november 1-je után az Enterhungary fiókját használta, ezzel is segítve az ügyfeleket az elektronikus ügyintézés ismételt igénybe vételében.

A Főigazgatóság tehát minden lehetséges intézkedést megtett annak érdekében, hogy a 2023. év utolsó napjaiban kérelmüket benyújtók az üzemzavar ellenére képesek legyenek az eljárásaik kezdeményezésére.”

Itthon

Nem tudnak bejutni a vendégmunkások az országba, de megoldják másképp

kapcsolódó cikkeink