Cikkünk frissül!
Ahogy arról az atv.hu is beszámolt, 2023 utolsó Kormányinfóját maga Orbán Viktor tartotta. A miniszterelnök akkor egyebek mellett bejelentette, hogy a pedagógusok bérét 2024 januárjától 32,3 százalékkal megemelik. Hozzátette, hogy ezután tovább emelnének 2025-ben és 26-ban is. Így a pedagógusok átlagfizetése 800 ezer forint körülre emelkedhet három év múlva.
Az idei első
Szerdán a kormány megtartotta idei első ülését. Gulyás Gergely azzal kezdte: kormány a tavaly év végén létrejött megállapodásnak megfelelően üdvözli, hogy folyamatosan érkeznek az uniós pénzek Magyarországra. Az Európai Bizottságnak fél év kellett, hogy belássa, amit már jóváhagyott, de a források egy részét már felszabadította. Ami a források további kifizetését illeti, a kormány üdvözli a tegnapi EP-vitát, mert „legalább mindenki világos képet kaphatott a helyzetről”. Az EB elismeri azokat a lépéseket, amiket a kormány az igazságszolgáltatás függetlenségéért tett – tekintet nélkül arra, hogy ez jogos volt-e -, a további pénzek kifizetését az LMBTQ- és migráns-ügyektől tették függővé – sorolta a miniszter.
A 2016 októberi népszavazás eredménye világos volt: nagy támogatást kapott a migrációellenes álláspont, és a gyermekek LMBTQ-propagandától való védelméről szóló népszavazáson is elsöprő volt az álláspont. Ez mutatja azt is, hogy vannak korlátai a Bizottsággal való megállapodásnak – tette hozzá Gulyás Gergely.
Ha ilyen esetekben kell megállapodást kötni, ami nem árt Magyarországnak, a kormány kész kompromisszumot kötni, de amikor olyasmiről van szó, amit a magyarok elutasítanak, más a helyzet – szögezte le.
„Mindenki kimutatta a foga fehérjét”, az elmúlt hónapokban voltak viták a baloldallal azzal kapcsolatban, hogy akadályozzák-e a pedagógusok béremelését, vagy hogy az uniós pénzek megérkezzenek – fogalmazott, hozzátéve: ha valaki azt akarja tudni, hogy kik azok, akik mindent megtettek a tanárbéremelés vagy az egészségügy fejlesztése ellen, nézze meg a szerdai EP-vitát.
Pedagógus- és orvosbérek
Gulyás Gergely kijelentette: a kormány korábbi ígéretének megfelelően a tanárok béremelésének ügyében nagyot tudnak előrelépni, mivel a források érkeznek. Hangsúlyozta: ezek a mi pénzeink, nem ajándékba kapjuk őket, a kohéziós politika az alapítás óta fontos része az EU-nak, de ha valaki így akarja a tanárbéremelés költségeit vizsgálni, akkor ez kb. 6000 milliárd forintba kerül, és ebből 1,77 milliárd eurót biztosít az Európai Bizottság – ez nagyjából 700 milliárd forintot jelent.
Január 30-ig mindenki megkapja a megemelt fizetésről szóló határozatot, 32,2 százalékos lesz a növekedés mértéke. Idén 612 ezer lesz a pedagógusok átlagbére.
Ebben a ciklusban meg fogják duplázni a tanárbéreket, 2025-ben pedig egy pedagógus-átlagbér több mint 800 ezer forint lesz – szögezte le a miniszter.
A miniszter elmondta azt is, hogy jelenleg az orvosok átlagbére 2,2 millió forint, a szakápolóké 595 ezer forint. A kormány úgy döntött, az orvosbérek 37 százalékában határozzák meg a szakápolóbéreket. Ehhez március 1-jével a szakápolói béreket újabb 20 százalékkal emelik, így az 715 ezer forint lesz.
Emelkedik a rendvédelmi dolgozók bére is, közel 80 ezer forinttal, a katonák körében átlagosan 11 százalékos béremelést történt.
A GYED 373 ezer forintra nőtt, diplomás GYED 186 ezerre, mesterképzésben résztvevők ellátása pedig 228 ezerre nőtt.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő bejelentette, hogy a nemzeti konzultációt – aminek a kitöltési határidejét egy héttel kitolták – 1 518 455-en töltötték ki.
Ukrajna támogatása
Gulyás Gergely kérdésre válaszolva elmondta, nem zárták ki, hogy kétoldalú alapon Magyarország is támogassa anyagilag Ukrajnát. A miniszter szerint tárgyalnak a Bizottsággal erről, de messze vannak az álláspontok, így nem biztos, hogy lesz megegyezés. De ez sem tragédia, a 2026-os keretekben még lehet erre megoldás.
Salgótarjáni botrány
Az atv.hu is beszámolt róla, hogy a Salgótarjánban lévő dél-koreai Bumchun akkumulátorgyárból több magyar munkást is kirúgtak. A gyár egyik dolgozója azt mondta, a magyar munkavállalókat folyamatosan cserélik le a gyárban, helyükre most éppen Vietnamból érkeznek vendégmunkások. Az ügyvezető igazgató, Kim Ho Youn szerda este közleményben indokolta meg a kirúgásokat, szerinte a kiléptetett bérelt dolgozók között magyar, vietnami, kirgiz, ukrán munkatárs egyaránt szerepel.
Gulyás Gergely most úgy kommentálta az ügyet: kudarcnak tartja, hogy magyar dolgozókat küldött el egy dél-koreai üzem, ezt akkor is kudarcnak éreznénk, ha semmi közünk nem lenne hozzá. A miniszter szerint jogi értelemben nem volt elbocsátás, mert közös megegyezéssel küldték el a dolgozókat, de lényegét tekintve ez történt. Hangsúlyozta: a szabályozás szerint akkor lehet nem magyar dolgozót alkalmazni, ha nem találnak az adott pozícióra magyar munkavállalót.
Reptérvásárlás
Ahogy azt szerdán az atv.hu a Nemzetgazdasági Minisztériumtól megtudta, a Budapest Airport visszavásárlásával kapcsolatos tárgyalások továbbra is ütemezetten és jól haladnak, azok már a megállapodáshoz nagyon közeli szakaszban járnak. A kancelláriaminiszter most a Kormányinfón úgy fogalmazott: amíg nincs megállapodás, a magyar tárgyalási pozíciót sem gyengítheti azzal, hogy bármilyen részletet elárul. De azért a sajtóban már viszonylag jó találgatásokat olvasott az árakról – tette hozzá.
Főpolgármester-jelölt
Ahogy arról szintén írtunk korábban, a miniszterelnök a decemberi Kormányinfón válaszolt arra, hogy Vitézy Dávid szerepelt-e a Fidesz lehetséges főpolgármester-jelöltjeinek a listáján. Gulyás Gergely korábbi szavaiból pedig az derült ki, a Fidesz jelöltje végig küzd majd, nem vonják vissza senki javára. Tarlós István volt főpolgármester nemrég a Hír TV-ben azt mondta, hogy egy pletyka szerint a Fidesz és az LMP közös jelöltje lehet Vitézy.
Gulyás Gergely most azt mondta, a Fidesznek lesz saját főpolgármester-jelöltje, talán még március előtt bejelentik, kicsoda. Jövő héten lesz elnökségi ülés, ez téma lesz ott.
Ingyenes SMA-szűrés
Gulyás Gergelyt arról is kérdezték, miért szűnik meg az újszülöttek SMA-szűrésének ingyenessége. A miniszter szerint ez egy átmeneti helyzet, ő maga helytelennek tartja, és azt ígérte, hogy a kormány hamarosan visszaállíthatja az ingyenességet.
Vörös vonalak
A Miniszterelnökséget vezető miniszter az ATV kérdésére azt mondta, migrációs és gyermekvédelmi ügyekben nem lehet kompromisszumot kötni az EU-ban. A többi területen folynak az egyezkedések, és a kormány abban bízik, hogy ezeken a területeken születik megegyezés. Vannak olyan források, amiket ezen két kérdésben kötött kompromisszumok nélkül is meg lehet szerezni, ez jónéhány milliárd eurót jelent – fogalmazott Gulyás Gergely.
A miniszter szerint Lengyelországnak mindent odaad majd az EU, mert a jelenlegi kormányt szeretik, ám ez Magyarország esetében nincs így, ezért tartják vissza a pénzeket.
Sorsok Háza
Korábban az ATV Híradónak az EMIH vezető rabbija, Köves Slomó azt mondta: a kormányon múlik, hogy mikor nyit meg a 10 éve üresen álló, de szinte teljesen kész Sorsok Háza. Szerinte a hitközség a vállalt dolgokat teljesítette, kész koncepciójuk van, ami hiányzik a megvalósításhoz, az a kormány által ígért kétmilliárd forint. Igaz, a Mazsihisz elképzelése a működtetésről nem teljesen egyezik az EMIH-ével. A kormány viszont akkor Híradónknak azt írta: amint lesz megállapodás a múzeum tartalmáról, és az intézmény működtetéséről a zsidó szervezetek között, akkor készen állnak a megvalósításra.
Gulyás Gergely most az ATV kérdésére elmondta: a nyitásnak soha nem pénzügyi akadályai voltak, hanem az, hogy a magyar zsidó szervezetek nem tudnak egymással megállapodni. Szerinte ez a vita „méltatlan és kisstílű”.