Az Eurostat szerint az infláció októberben 9,6 százalék volt, ez háromszorosa az euroövezetben mért 2,9 százalékos átlagnak.

Úgy tűnik, a magas infláció jövőre is megmarad. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a magyarországi pénzromlás 2024-ben is a kétszerese lesz az uniós átlagnak.

A fejlett gazdaságokban csekélyebb a növekedés, ezáltal ugyanakkor kisebb a drágulás mértéke – magyarázta Virovácz Péter az ING vezető az elemzője, aki szerint az uniós jelentés reális.

„Mi, Magyarországon egy felzárkózó gazdaságban élünk, amely magasabb növekedést, de ezáltal magasabb inflációt is jelent. Nem véletlen, hogy míg az Európai Központi Bank inflációs célja két és fél százalék, a magyar inflációs ráta, a cél, az három százalék. Vagyis egyfajta különbség az mindig fennmarad és fenn is kell, hogy maradjon, amíg Magyarország nem zárkózik fel az uniós”

– mondta Virovácz.

Közben a novemberi KSH adatokból kiderült az is, hogy a legszegényebbek jövedelme tavaly havi 104 ezer forint volt. Ez azt jelenti, hogy a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó magyaroknál az egy főre jutó éves jövedelem 1 millió 246 ezer forint volt.

A legfelső jövedelmi ötödben ez a szám: 6 millió 27 ezer forint, azaz havi 500 000 forint. A legmagasabb jövedelműek tehát két hónap alatt kerestek annyit, mint a legalacsonyabb jövedelműek egy év alatt.

Az alacsony jövedelmi szinthez alacsony képzettség is társul, ráadásul a minimálbér és a bérminimum is kevés Magyarországon - ezt már Hornyák József, a Portfolio elemzője mondta, aki szerint a kiugróan alacsony jövedelmi szintre a béremelés a megoldás. „Ehhez viszont a gazdaság versenyképessége, és a termelékenység növekedése és a termelékenysége lenne szükséges, de egyelőre nem látjuk azt a változást, azt a gazdaság szerkezeti javulást, ami minket fel tudna zárkóztatni, egy magasabb jövedelmi szintre, az európai uniós átlaghoz”.

Itthon

Tartósan magas marad az infláció, egyre nagyobb a szakadék a gazdagok és a szegények közt

kapcsolódó cikkeink