Szakértők szerint a pályázat túlbonyolított, az adminisztrációs terhek jelentősek, és a konstrukció nincs összhangban az építőipar gyakorlati működésével. A támogatás feltétele, hogy a házak energiahatékonysága legalább 30%-kal javuljon, ehhez 2,5–3,5 millió forint támogatást lehet szerezni. Azonban ezt 2,5–3,5 millió forint hitellel kell kiegészíteni, továbbá a pályázóknak egymillió forint önerőt is fel kell mutatniuk. Ez sokak számára elérhetetlen.
Egy vidéki pályázó például arra panaszkodott Híradónknak, hogy három gyermeke mellett nem tudja vállalni a hitelfelvételt. „3 millió forintot senki nem fog a nyakába venni, főleg többgyerekes családként” – mondta.
A hazai lakóingatlanok több mint 80%-a 1990 előtt épült, ezek körülbelül 60%-a családi ház. A vidéki „Kádár-kockák” rossz energiahatékonyságúak, nehezen tartják a meleget, ezért ezek korszerűsítése kulcsfontosságú lenne az energiafogyasztás csökkentése szempontjából. A pályázatot különösen az átlagos vidéki háztartások számára teszi nehézkessé az adminisztrációs elvárások sora. Egy tanácsadó szerint az átlagember számára szinte érthetetlen a 70-80 oldalas dokumentáció, amelyet be kell nyújtani. Ráadásul a pályázatírók segítségéért fizetni kell, ami további százezres költséget jelenthet.
Az építőipari vállalkozások sem tudják hatékonyan kezelni a helyzetet. Gyakori, hogy többször kell módosítaniuk a szerződéseket, és nem tudnak előre tervezni a bonyolult követelmények miatt. Egy szakértő megjegyezte: „Az építőiparban nem adminisztrációra specializálódott emberek dolgoznak, hanem szakemberek, akik a gyakorlati munkához értenek.”
Változások jöhetnek
Az Energiaügyi Minisztérium elismerte, hogy a pályázati feltételek bonyolultsága miatt sokan nem tudják igénybe venni a támogatást, ezért a közeljövőben módosításokat ígértek. Ezek célja az adminisztráció csökkentése és a résztvevők körének bővítése. A program keretösszege 108 milliárd forint, amely 20 ezer otthon felújítására lehet elegendő. Eddig a keret negyedére érkezett kérelem.
Az otthonfelújítási program elindítása fontos lépés az energetikai korszerűsítés terén, ám jelenlegi formájában nem éri el a célközönségét. A bonyolult pályázati rendszer és a jelentős anyagi terhek miatt sokan nem tudnak élni a lehetőséggel, holott éppen az alacsony jövedelmű családoknak lenne leginkább szükségük a támogatásra. A program sikeressége a feltételek egyszerűsítésén és a tényleges szükségletekhez való igazításán múlhat.