Gyükeri Mercédesz szerint a Bankholding inflációs jóslata valójában rosszabb, mint amit negyed évvel ezelőtt mondtak: az egész éves és az év végi számokon is módosítottak. Negyed évvel ezelőtt még azt mondták, hogy az átlagos infláció 17,5 százalék lesz, év végére pedig nagyjából 5 százalékot jósoltak. Ehhez képest továbbra is egy számjegyű inflációt jósolnak év végére, úgyhogy tulajdonképpen ebből a szempontból nincs akkora eltérés a kormány jóslatához képest – tette hozzá.

,,Tulajdonképpen a fő üzenete az tényleg az, hogy ők is az egy számjegyű tartományba várják az inflációt"

– vette át a szót Pásztor Szabolcs, hozzátéve, hogy kifejezetten optimisták az előrejelzést tekintve. A vezető elemző szerint a Bankholding az elemzésében helyesen nevez meg olyan elemeket, amelyek ténylegesen inflációcsökkentő hatással bírnak, ,,például rámutatnak arra, hogy a 18 százalékos jegybanki alapkamat emeli a hitelek árát, megfogja a lakossági hitelezést és átrendezi a fogyasztói kosarakat", tehát néhány elem ténylegesen működhetne. Az pedig, hogy mennyire lesz egy számjegyű illetve ténylegesen 6,5 százalék lesz-e az infláció, vagy egy picit magasabb, ez még sok elemző szemében kérdéses – tette hozzá Pásztor Szabolcs.

A HVG gazdasági újságírója szerint a 25,4 százalékos infláció minden elemzőt egy kis csalódással töltött el, mert ,,ha megnézzük a menetet, 25,7 százalékról jutottunk 25,4 százalékra majd 25,2, tehát érdemi csökkenést egyelőre nem látunk". A Bankholdingnál is nyárra várják, hogy egyáltalán 20 százalék alá kerüljön az infláció, utána viszont egy gyorsuló csökkenés várható – tette hozzá Gyükeri Mercédesz. Hiába várta mindenki a tetőzést télre, épp most tapasztaljuk a jelenséget, bár a benzinkutakon már mindenki tapasztalhatja, hogy csökkentek az üzemanyagárak.

A fogyasztás átrendeződése csökkenti az inflációt

,,Bár sok a bizonytalansági tényező, egy ilyen például a nyersanyagok és az energiahordozók, de ha az élelmiszereket nézzük, akkor látjuk azt, hogy a mezőgazdaság valamivel jobb helyzetben van, mint tavaly" – fogalmazott a HVG munkatársa – hiszen tavaly nagyon súlyos aszályt tapasztaltunk. Gyükeri Mercédesz egyetértett Pásztor Szabolccsal abban, hogy a fogyasztás átrendeződése segíthet az infláció csökkenésében, például már tapasztaljuk, hogy a sajt és a vaj árát lenyomják az üzletekben.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója szerint régiós összehasonlításban is kimondottan magas a hazai jegybanki alapkamat, ez pedig természetesen hatással van a forint árfolyamára is, ,,nagyrészt ez húzódik meg amögött, hogy most rekordokat dönt a forint ára".

Nem lehet egy dologgal magyarázni az árfolyamváltozást

,,Abban az esetben, ha továbbra is marad a magas jegybanki alapkamat, akkor továbbra is erős maradhat a forint" – magyarázta Pásztor Szabolcs, hozzátéve, hogy a tankönyvi példa mindig az, hogy ha a jegybank elkezdi leépíteni a jegybanki alapkamatot, ,,akkor kevésbé lesz vonzó a nemzetközi befektetők szemében a forint", és akkor gyengülés valósulhat meg. Az árfolyam mögött azonban millió tényező húzódhat meg, számtalan dolog befolyásolhatja a forint árfolyamát, egyre rámutatni és azt kiemelni kockázatos – szögezte le a szakértő.

A munkaerőpiac jelenlegi helyzetével és Czomba Sándor vendégmunkásokkal kapcsolatos kijelentésére a HVG munkatársa úgy reagált, hogy ,,Orbán Viktor is megemlítette már korábban, hogy 500 ezer fővel meg kell emelni a magyar munkaerőpiacot, de ezt nem külföldi munkavállaókkal kívánta megtenni", sőt, a gazdasági évnyitón még azt mondta, hogy ezt magyar munkaerővel kell megoldani. Gyükeri Mercédesz szerint az a nagy kérdés, hogy mennyi tartaléka van még Magyarországnak ebből a szempontból: a Bankholding elemzői szerint 200 ezer fő.

A munkaerőhiány világszerte probléma

Pásztor Szabolcs szerint azért növekedhettek korábban a bérek, mert 2010 után jelentős kivándorlás indult meg magyarországról, azonban az nem csak hazai probléma, hogy bizonyos ágazatokból eltűnt a munkaerő: Szlovákia is hasonló gondokkal küzd. ,,A nagy kérdés nyilván az, hogy hogyan sikerülhet növelni a munkaerőbázist" – fogalmazott a szakértő. Az például, hogy a 25 év alattiaknak nem kell személyi-jövedelem adót fizetniük, a lengyel és a magyar kormány részéről is egy olyan lépés, amivel itt akarják tartani a fiatal munkaerőt – tette hozzá Pásztor Szabolcs.

Itthon

Meddig csökkenhet idén az infláció?

kapcsolódó cikkeink