"Azt gondolom, hogy 24-től fogunk igazából magunkhoz térni, feltételezve, hogy nem jön egy újabb pandémia vagy egy újabb háború, mert ugye az elmúlt időszak most azt mutatta meg, hogy tervezhetünk, lehet egy jövőképünk, aztán jönnek olyan események, amelyekre nincsen kihatásunk" – vélekedett Szalay-Berzeviczy Attila, a Raiffeisen Bank International AG (Bécs) ügyvezető igazgatója.

Petsching Mária Zita közgazdász szerint a gazdaság növekedése nagyon vissza fog esni, de nem csak az ütem: a szakember szerint még az is elképzelhető, hogy mínuszba fogunk átmenni, recesszió lesz és az infláció megerősödik az előző évhez képest. A kamatok pedig magasan maradnak, a költségvetésnek pedig nagyon erős megszorításokat kell bevezetnie.

Már az eddig jómódban élők is tapasztalják a nehézségeket

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint hamarosan olyan helyzetbe fogunk kerülni, hogy még azoknak az embereknek is romlani fog a helyzete, akik eddig "jól elvoltak" a normális működésben. Ők már most is látják, hogy romlik a helyzet, de a szakember szerint könnyen kerülhetünk egy olyan helyzetbe, ahol ez akár 2-3 évig is eltarthat. A szituáció nem feltétlenül zuhanórepülésben fog romlani, inkább enyhe lejtmenetet lehet majd tapasztalni – tette hozzá.

"Az infláción belül van egy nagyon-nagyon fontos komponens, ami mindenkit érint és megint csak az alacsonyabb jövedelműeket jobban: az élelmiszerinfláció. Ebből a szempontból jobban kilógunk a világmezőnyből, mint az általános árindexszel. 44 százalék volt az őszi hónapokban az élelmiszer infláció, szemben egy 20-at közelítő általános árindexszel, hogyha a kettőt egymáshoz viszonyítjuk, akkor megkapjuk, hogy mennyi a reálélelmiszer infláció. Ezek mellett a számok mellett ősszel 21 százalék volt, Magyarország az ötödik legmagasabb élelmiszer reálindexszel rendelkezik. Olyan országok mögött, mint Irán, Libanon, Zimbabwe" – magyarázta Jaksity György közgazdász.

Soha nem volt még ilyen magas az élelmiszerinfláció, mint most

Magyarországon olyan ütemben drágultak az élelmiszerek, hogy felkerültünk a Világbank top10-es listájára. Nálunk az ötödik legmagasabb az élelmiszer reálindex. Olyan országok mögött, mint Irán, Libanon, Zimbabwe vagy épp Ruanda. A G7 három éve gyűjti és írja össze minden hónap végén 42 alapvető élelmiszer árát, ez alapján a fogyasztói kosaruk egy éve még 16-17 ezer forint volt, most ugyanazokért a termékekért 25-29 ezer forintot kell fizetni. Ők az élelmiszerekre vonatkozó éves inflációt bőven 50 százalék fölé mérték. Például a legolcsóbb félbarna kenyér most 600 forint, egy éve ugyanez a kenyér 300 volt. Az éves kenyérinfláció tehát a G7 felmérése szerint 100 százalékos.

Ezzel az élelmiszerárinflációval kimondható, hogy soha, de tényleg soha nem volt még ilyen magas élelmiszer-infláció Magyarországon, mint most. Még a Bokros-csomag idején keletkező csúcsokat is megdöntöttük. A szakértők azt mondják, utoljára a pengőkorszak végén kirobbant hiperinfláció idején lehetett ennél magasabb inflációt tapasztalni. Vagy amikor 1976-ban 30 százalékkal megemelték a hús árát, majd ezt követően ért véget a 3,60-as kenyér kora is.

Szalay-Berzeviczy Attila szerint az infláció részben gazdasági eredetű és hátterű, részben pedig pszichológiai: a vásárlói és fogyasztói pszichológián alapul. A szakember szerint a jövő egyik óriási kérdése az, hogy hogyan reagálnak majd a fogyasztók, és hogyan reagálnak a munkavállalók a munkaadóik irányába. Az egyik nagy kérdés az, hogy lesz-e ár-bér spirál és az mekkora kárt fog okozni. A kérdés az, hogy meddig tudjuk ezt a rettentően magas kamatkörnyezetet megengedni magunknak a forint védelmében, és ami egy nagy ismeretlen: az az energiaáraknak a viselkedése, most ugyanis mind a gáz, mind az olaj ára háború előtti.

Magyarország el van adósodva

Petschnig Mária Zita hozzátette, az idei év egyik legrosszabb forgatókönyve az lenne, ha 4-5 csökkenés következne be a fogyasztásban. Ez azt jelentené, hogy ez a csökkenés már megközelítené a Bokros csomag idején elszenvedett életszínvonalromlást. Vértes András azt mondja, hogy nagyon jelentős összegekkel vagyunk eladósodva, nem csak az Európai Uniónak, hanem másoknak is. Mivel a magyar gazdaság forráshiányos, ezért ezt a forráshiányt, ha nem az uniós pénzek tömik be, akkor valahonnan pótolni kell.

A kormány a piacokon felvett hiteleket részesíti előnyben, amelyeknek a kamatai ugyan magasabbak, de szabadon felhasználhatók. Így viszont az adósságon belül megnő a deviza arány, és ha nő a deviza arány, az kockázatosabbá teszi az adósság törlesztést. Hiszen, ha forintban van az adósság, forintban mindig fizetőképes marad az állam, mert forintot korlátlanul képes kibocsátani, devizát viszont nem.

"A GKI-nak az elemzései azt mutatják, hogy komoly probléma lehet abból, hogy a magyar gazdaság az elkövetkezendő években nem tud új pénzhez kerülni, most az európai uniós pénzeket leszámítva, de nem tudunk a többi területen, és ennek az lesz a következménye, hogy jelentősen lelassul a magyar gazdaság növekedése, igazából a mi számításaink azt mutatják, hogy az elkövetkező 1-2 évben még mínusz körül leszünk. 00:24:50- Ez nekünk nagyon fájni fog" – magyarázta a szakértő.

Itthon

Világszinten is kimagasló a magyarországi infláció - de mi ennek az oka?

kapcsolódó cikkeink