Az Intézet szerint a rendszerváltás után kevés területen alakult ki politika konszenzus, Magyarország európai integrációjáról viszont igen. Bár, mint írják, a 2010-es választások óta a kormány azt kommunikálja, hogy az Unió olyan politikai szereplő, amellyel szemben a magyar érdekeket kell megvédeni, de ennek ellenére az EU-val való azonosulás még a jobboldaliak körében is magas az országban – írják.

A legpozitívabb EU képpel a román és a lengyel megkérdezettek bírnak, Magyarország Hollandiával együtt a középmezőnyben található. A 2010-es évek elején a cseh válaszadók még inkább euroszkeptikus nézeteket vallottak, az évtized végére azonban pozitívabb lett az EU-ról kialakult képük és immár megelőzik Szlovákiát.

A 2021-es adatok azt mutatják, hogy nincs lényeges különbség a bal-, a jobboldali és a magukat középre helyező válaszadók között abban, hogy mennyien gondolják magukat az EU polgárának: összességében az EU megítélése Magyarországon hasonló tendenciát mutat, mint más vizsgált országokban – jelentik ki az elemzésben.

Mráz Ágoston Sámuelt, a Nézőpont Intézet igazgatóját és Závecz Tibort, a Závecz Research vezetőjét kérdeztük az uniós pénzekről, a helyreállítási alapról, illetve a jogállamisági mechanizmus eljárásról folytatott elhúzódó tárgyalások után most valóban reális esély van-e rá, hogy Orbán Viktorék megegyeznek Brüsszellel, az Európai Bizottsággal és még idén érkeznek az uniós száz vagy ezer milliárdok. Mráz szerint a Fidesz-tábor is Európa-párti, de „kritikusan szereti az EU-t”, ahogyan a közvéleménykutatások szerint az országban a megkérdezettek több mint 75 százaléka is is EU-párti. Závecz Tibor arról beszélt: “Orbán Viktor háborúzik Brüsszellel, de a fideszes táborban is inkább túlnyomórészt az az alaphang, hogy az EU-hoz tartozunk. A miniszterelnök nyilván pontosan tudja, hogy a végtelenségig nem lehet szembemenni az Unióval".

Itthon

Republikon: A jobboldali magyarok is EU-pártiak

kapcsolódó cikkeink