Az aktív pedagógusok szerint nem meglepő, hogy fiatalok nem akarnak tanárok lenni. Detre Imola logopédus, pedagógus Híradónknak úgy fogalmazott: ha most kellene választania, nem választaná ezt a pályát, mert nem érezné sem az anyagi, sem a társadalmi megbecsülést. "Amikor én végeztem ezelőtt 25 évvel, akkor még nem így volt" - jegyezte meg.

A végzős középiskolások között jelentősen romlott a tanári pálya megítélése. Az öt évvel ezelőtti 17 ezerről 12 ezerre csökkent a pedagógusképzésre jelentkezők száma. Így van ez a Pécsi Tudományegyetemen is. Gerner Zsuzsa, a Tanárképző Központ főigazgatója szerint nagyon változó és tanárszakoktól is függ, hogy pályaelhagyók lesznek-e az ott végző hallgatók.

"Mi mindent megteszünk természetesen annak érdekében, hogy próbáljuk őket a pályán tartani" - hangsúlyozta.

Országos probléma, hogy többen mennek nyugdíjba, mint ahányan belépnek a tanári pályára. A balassagyarmati Dózsa György Általános Iskolában is komoly erőfeszítést igényel, hogy minden tárgyat szakos tanár tanítson.

"Kőkemény, 2-3 év munkaeredmény az, hogy ezeket a hiányokat igyekszünk – több-kevesebb sikerrel – pótolni. Matematika, fizika, kémia szakokon jelentkezik most a legnagyobb hiány. Örömteli azonban az, hogy a nyugdíjba menő pedagógus kolléga nyugdíj után szívesen vállalt óraadói munkát" - mondta el Szabó Csaba intézményvezető.

Az adatok alapján semmi sem utal arra, hogy a pedagógushiányt sikerül rövid távon orvosolni. csak a jelentkezők fele jut el a diplomáig, és tavaly közülük is mindössze kétezren vállaltak munkát valamelyik oktatási intézményben, a többiek azonnal elhagyták a pályát.

Itthon

Riasztóak a számok: egyre kevesebben készülnek tanári pályára

kapcsolódó cikkeink