A magyar politikai elemzés ott folytatja, ahol abbahagyta a választások előtt: egyetlenegy egy változóból és magyarázatból próbál univerzális értelmezéseket adni - mondta Böcskei Balázs. Ilyen az, hogy Márki-Zay Péter szerint lehetséges a "leszakadó Fideszesek megszólítása", míg a politikai elemző szerint empirikusan ez a választási kategória nem létezik.

Másrészt a szakma kizárólag a háborúra teszi a hangsúlyt, hogy a háború átkeretezte a viszonyokat. Böcskei szerint ebben van igazság, de ennél érdekesebb az ex-jobbikosok kérdése - akik 2018. április 8-ától szűntek meg jobbikosoknak lenni, és a közel 20 százalékról bezuhantak, és a küszöb közeli állapotból hozta vissza Jakab Péterrel 11 százalékra a pártot. Továbbá nem lehet látni az ellenzéki szavazók között azokat, akik lakótelepi övezetben élnek, nem nyertesei, de nem is vesztesei az Orbán-rendszernek, viszonylagos biztonságban élnek, ők azok, akiknek "a legkisebb is számít". Böcskei szerint ezekhez az ellenzéki csoportokhoz egyáltalán nem beszélt az ellenzéki kampány, mivel az egy absztrakt nyelvet folytatott, hogy mit jelent a nyugat, olyan értelmezhetetlen üzeneteket küldtek, hogy a minisztériumok struktúrájával kampányoltak. A politikai elemző szerint ez a kampány erre a célcsoportra egyáltalán nem reflektált, és minderre még rájött a Márki-Zay-jelenség.

Megyei jogú városokról van szó, Budapesten az indokoltnál szorosabb versenyek alakultak ki, úgyhogy ebben a tekintetben sokkal többről van szó, mint vidék-város problematika. Eléggé furcsamódon nézem ezeket a vidék-Budapest szembeállításokat, látom, hogy 12 év után sem tudnak sokszázezren elfáradni ebben a dologban, de tisztelem ezt a kitartást a negyedik kétharmad után is

- jegyezte meg Böcskei Balázs.
Szerinte itt nem területi különbségeket kell nézni, sokkal inkább gazdasági pozíciót, szociális pozíciót, akkor lehet megérteni, hogy a 2018-as jobbikos miért nem lett 2022-ben is az, miért adódott jobbra a társadalom.

Hangsúlyozta, hogy nem lehet egy dologgal magyarázni az ellenzéki vereséget. A Fidesz tábora nőtt, de ennél is szembetűnőbb jelenség az, hogy nem szavaztak az ellenzékre az emberek.

A Momentum parlamenti alakuló ülésre vonatkozó bojkottja kapcsán azt mondta: a széthúzás folytatódni fog ellenzéki oldalon, ezért arra buzdítja az embereket, hogy kevés politikai tartalmat fogyasszanak a következő időszakban. Újraindul a bojkott-diskurzus, a minek nevezzük a rezsimet-diskurzus, a cirkusz ilyen értelemben folytatódik, holott nem a bojkottra kaptak a képviselők bizalmat, hanem a képviseletre. Ezt a fajta ajánlatukat (vereség esetén nem veszik fel a mandátumot) nem közölték a választókkal, innentől kezdve ez egy súlyos demokráciadeficit. "Nem erre kaptak felhatalmazást április 3-án" - szögezte le az elemzők.

A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.

Itthon

"Nem erre kaptak felhatalmazást április 3-án" - komoly kritikát kapott Hadházyék javaslata

kapcsolódó cikkeink