Igaz, hogy magyar kormány semmilyen Oroszországot érintő szankciónak nem tett keresztbe az Unióban, elítélte az orosz erőszakot és a civileket ért támadásokat, ellenben az is igaz, hogy orosz diplomatákat nem tervez Magyarország kiutasítani, Szijjártó Péter pedig behívatta a budapesti ukrán nagykövetet.

Az ATV Start vendége Gálik Zoltán külügyi szakértő volt, ahol elmondta, hogy ha az elmúlt tíz év kontextusában értelmezzük az orosz-ukrán háború történéseit, akkor senkit sem érhetnek nagy meglepetések, „láttuk, hogy milyen típusú orientációja volt a magyar külpolitikának” – fogalmazott.

Milyen mozgástere marad az országnak?

Két nagyon szoros keretet enged majd a külpolitikai mozgástérnek a kialakult helyzet, az egyik a biztonságpolitikai, a másik pedig a gazdasági. A szankciópolitikán keresztül a gazdaságban, a védelempolitikán keresztül a biztonságpolitikában azok a korlátok, amelyek az euroatlanti tagsággal megszülettek évekkel ezelőtt, adottak, ezekből nem mozdul ki a magyar kormány, emellett próbálja megtartani az érdekeket – magyarázta a szakértő.

Gálik szerint a szankciós politika már most is nagyon beszűkítette a külpolitikai mozgásteret, ezeken belül próbálja meg korábbi érdekeit érvényesíteni Magyarország, ilyen például a Paks 2 projekt, vagy az orosz partnerekkel kialakított gazdasági projektek.

Vannak jogi határvonalak, az Unió kompetenciáit a kormány nem fogja átlépni, azonban vannak olyan jogkörök, amelyekben van saját mozgástere Magyarországnak, példa erre a fegyverszállítás, vagy a szankciós politika egyelőre érintetlen területei, mint a nukleáris fűtőanyagszállítás – tette hozzá a szakember.

Magyarország-Brüsszel kapcsolat

Gálik Zoltán szerint abból érdemes kiindulni a magyar-uniós kapcsolat terén, hogy milyen állapotban van Magyarország és az Európai Unió, valamint mi várható. Négy felületen lesz nagy változás az európai integrációban.

Az első, hogy meg fognak nőni a védelmi kiadások, az európai közös kül- és biztonságpolitikában új struktúrák fognak kialakulni. Másik fontos terület az európai mezőgazdasági politika, ahol önellátásra akar áttérni az unió, tehát szintén új struktúrákra lehet számítani. Szintén fontos elem a jogállamisági mechanizmus, amelyben két eljárás is folyamatban van, az EU újjáépítési alapja és a hagyományos alapjaihoz való hozzáférésben lesznek konfliktusok. A negyedik terület az egyensúly és a növekedés kérdése. Szinte mindenhol problémák lesznek a gazdasági növekedésben, részben a koronavírus-válság és az orosz-ukrán háború miatt egyenlőtlenségek lesznek, így az Uniónak korrekciós mechanizmusokat kell kidolgoznia. A legfontosabb az energetikapolitika, ennek is vadonatúj részei lesznek – fejtette ki Gálik.

Jogállamisági mechanizmus

A külügyi szakértő a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban elmondta, hogy a hetes cikk szerinti eljárásban nem számít előrelépésre, itt blokkolni tudja egymást Magyarország és Lengyelország. Az új eljárás annyiban különbözik, hogy az Európai Uniós általános érdekén kívül, nagyon konkrétan kell bizonyítani bizonyos ügyekben a közvetlen problémákat. Ezeket konkrét esetekben lehet intézményi mechanizmusokkal biztosítani.

Kiemelte: hónapokig elhúzódhat még az eljárás. Az Európai Unió egzakt lépéseket vár, megküldte levelét a területekről, ahol érdeksérülései vannak az uniónak, valamint azt is, hogy ezek hogyan kellene a magyar kormánynak orvosolni. Magyarországnak kell javaslatot tennie, ezt fogja értékelni az Európai Bizottság, majd a Tanács elé tárják, hogy minősített többséggel döntsenek az ügyben.

atv.hu

Itthon

Még hosszú hónapokig elhúzódhat a jogállamisági mechanizmus

kapcsolódó cikkeink