“2022 választásértértékelő” kerekasztal-beszélgetést rendezett kedden a XXI. Század Intézet, melyen Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnök-helyettese, Hann Endre, a Medián igazgatója, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője, és Závecz Zibor, a Závecz Research alapító-ügyvezetője vettek részt, a beszélgetést Deák Dániel vezető elemző moderálta.

A Mediánt megilleti a dicséret - kezdte válaszát Závecz Tibor arra, hogy hogy vizsgáztak a közvéleménykutatók, hiszen a Fidesz kétharmadot nem találták el, a Fideszt alul, az ellenzéket pedig fölül mérték. A Závecz Research most először nem tett becslést a választások előtt, “lehet mondani, nem voltam elég bátor” - mondta Závecz, ugyanakkor két héttel a választások előtt volt mérésük, az 50-46 volt a Fidesz javára. Ez egy jó adat volt - fogalmazott, de ő is feltette a kérdést, hogy lett a választásokra 53 százaléka a Fidesznek és 35 százaléka az ellenzéknek.

Az ellenzék vízióhiányáról szóltak az elmúlt évek szerinte. Az utolsó másfél hét a logisztikáról szólt a Fidesz részéről, “egy csúcsra járatott mozgósításról”, hiszen 1,9 millió fideszes készült szavazni, további 1 millió emberről lehetett feltételezni, hogy valószínűleg a Fideszre szavaz, végül 2,7 millióan szavaztak a kormánypártokra. A Závecz Research mérései szerint az ellenzék 1,7 millió biztos szavazóra számíthatott és 900 ezer további valószínűsíthető szavazóra, “de esetükben csak 100 ezer ment el”. A háborús narratíva esetében pedig a Fidesz ereje sokkal nagyobb volt, “ez túlment a Fidesz elkötelezett szavazóbázisán” - indokolta Závecz Tibor a választás eredményét, a Fidesz újabb kétharmados győzelmét.

Mráz: Mindig jó a háború után értékeli, mi történt a csatában

Mráz Ágoston Sámuel felhívta a figyelmet, hogy a Társadalomkutató mért a leginkább pontosan, hiszen ők a Mi Hazánk parlamentbe jutását is eltalálták. Azt vitatta, hogy egyenértékű lett volna az orosz-ukrán háborúról a kormánypárti és az ellenzéki narratíva, és arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktor a NATO és EU-csúcsokon rendre elítélte az orosz agressziót, a közös döntéseket és a szankciókat pedig mind megszavazta.

A választás eredményét azzal magyarázta: nem pártválasztás, hanem egy miniszterelnökválasztás volt, Orbán Viktorral szemben soha nem volt esélye Márki-Zay Péternek. “E mérések a legvégén már kísértetiesen emlékeztettek a Fidesz 53 százalékára”, míg a Márki-Zay Péteré alacsonyabb volt mint az ellenzék népszerűsége. A Nézőpont vezetője a rendkívül rossz ellenzéki eredmény legfőbb okát abban látja: “nem értették meg, mi az a nagyon egyszerű dilemma, ami alapján a választók döntenek”. A miniszterelnök személyisége versenyelőnnyé vált a háborús helyzetben.

Hann: Nem vett részt kampánymunkában, nem tekintik pártkatonának

Hann Endre azt az aspektust hozta be, hogy a Jobbikosok egy része a Fideszhez, a másik része pedig a Jobbikhoz pártolt. Mint mondta, azt a közvéleménykutatók (a Publicus kivételével) meg tudták mondani, ki nyer, és hogy kik, mely pártok jutnak be a parlamentbe, “ilyenkor a közvéleményt ez érdekli”. Az intézetek nem zárták ki a Mi Hazánk bejutását, a Medián 4 százalékot mért nekik. “De ez nem mentség” - fogalmazott Hann Endre, és mint mondta, “nem akarja az egészet a Jakab Péter nyakába varrni”.

Deák Dániel gratulált neki, “milyen bátor” - hiszen a Medián március 30-án publikált méréséven 8 százalékos előnyt, biztos győzelmet jelzett a Fidesznek, a mandátumbecslésük pedig 128 képviselőt a Fidesz-KDNP-nek és 71-et az ellenzéknek. “Enyhén szólva túlzott óvatosság jelent meg a közvéleménykutatók között”, azért is, mert a social médiában a széles nyilvánosság minősítheti a kutatókat, és éles reakciókat válthatnak ki. “Engem már Horn Gyula is kétségbe vont”, de most Márki-Zay Péter széles nyilvánosság előtt mondta, hogy “Orbán érdekeit szolgáljuk, enyhén szólva” - idézte fel a mérésük publikálása után kapott bírálatokat. Jól ismert kampányszakértő butának és romlottnak nevezte a Mediánt, utóbb bocsánatot kért - mondta, hangsúlyozva, hogy “ilyen légkör alakult ki”. Ő nem vett részt kampánymunkában, azért sem, mert őt nem tekintik pártkatonának. Közvéleménykutató nem lehet jobboldali vagy baloldali - hangoztatta Hann Endre, aki szerint a bírálatok jobban sújtják az ellenzéki oldalt, mert ott nem olyan erős a szakmai összezárás, mint a Fidesz oldalán. Deák Dániel ironikus megjegyzését, miszerint Pulai András is “bátor” volt, amikor kijött a Publicus utolsó, 47-47 százalékos mérésével, Hann Endre nem akarta minősíteni, de azt megjegyezte, hogy Pulai András “egy kicsit közelebb áll a politikacsináláshoz, mint amennyire kellene”. Számára ez a döntő különbség - tette hozzá, felidézve, hogy 1989-ben alakult a Medián azzal a hitvallással, hogy amennyire lehet, megpróbálnak függetlenek maradni. (Ezen a ponton Hann Endre célzott az Elxurtuk film miatti keresetükre is.)

Barthel-Rúzsa Zsolt: Ez a választás arról szólt, hogy Orbán Viktorra vagy Márki-Zay Péterre szavaznak

A Századvég elnökhelyettese arról beszélt, hogy ők nem versenyeznek más közvéleménykutatókkal, másrészt a közvéleménykutatás “mindig egy pillanatképet ad”. Elképzelhetőnek nevezte, hogy a múlt hét kedden, amikor a Századvég 49-44 százalékos különbséget mért, akkor úgy is volt, és az is elképzelhető, hogy a social médiában, az online térben a nagyon komolyan zajló mozgósítás még néhány nap alatt is ronthatta az ellenzék esélyeit és felhozhatta a Fideszt 53 százalékra. Barthel-Rúzsa Zsolt elárulta: ő is kapott olyan sms üzenetet, hogy legyen bátor és szavazzon a változásra. “Én elég bátor voltam, mert azt gondoltam, hogy konzervatívnak lenni az bátorság nemcsak Magyarországon, hanem Európában is, és a jó irányba szavaztam, azt gondolom legalábbis” - árulta el a rendezvényen.

A Mi Hazánkról azt mondta, a szélsőjobboldali, radikális pártok szavazói rejtőzködőbbek, különösen, hogy ezt telefonon bevallják. Másrészt, “az ő 6 százalékuk hibahatáron belül volt”.

Azt is elmondta, hogy a miniszterelnök-jelölteket is mérték, és ez a választás arról is szólt, hogy Orbán Viktorra vagy Márki-Zay Péterre szavaznak. A számokból az látszott, hogy benne lehet a Fidesz kétharmad és egy ellenzéki összeomlás, súlyos ellenzéki veszteséget mutatott az utolsó mérésük: eszerint 26 százalék mondta azt, hogy Márki-Zay Péter alkalmasabb kormányfőnek, míg Orbán Viktorról 62 százalék mondta ezt. S míg Orbán Viktor számai túl voltak a Fidesz-szavazók körén, Márki-Zay száma alacsonyabb mint az ellenzéki lista - tette hozzá. Az, hogy “Orbán Viktor Putyin pincsije” egyáltalán nem ment át, csak a legszűkebben vett baloldaliaknál. A Századvég kutatása szerint az emberek 80 százalék a légtérzárral nem értett egyet, de a túlnyomó többségük a fegyverszállítással sem.

12 év Fidesz-kormányzás minek köszönhető a negyedik kétharmad? Ellenzéki vízióhiány, háború

Závecz Tibor az ellenzéki vízióhiányról beszélt. Az ellenzék el volt foglalva “az összerázódással, az illeszkedéssel”, nem volt kapacitása annak a végiggondolására, hogy mi van azon túl, hogy “váltsuk le Orbán hatalmi rendszerét”. Az ellenzék odáig tudott eljutni, hogy a mindenki által mantrázott összefogást technikailag megvalósította - mondta. “Ennek a stációi jónak tűntek, de októberben jött egy új helyzet, megérkezett Márki-Zay Péter, mindenkinek a meglepetésére”, “és lehetett kezdeni az egészet elölről”. “Egy óriás helyett hat törpe mozgott”, nehezen sikerült megtalálni a választási kampányhoz a jó konstrukciót - fogalmazott. Az ellenzéki közös programban jó üzenetek voltak, “de elveszett a részletekben” - tette hozzá. Az ellenzéki oldalon az elmúlt két napban, “egyelőre a kritikák vannak”, “meghallgattuk az MSZP elnökét, hogy a DK-Jobbik együttműködés okozta a zavarokat, az LMP társelnöke a Jobbik elnöke és a DK elnöke is elmondta, ki a felelős”, de nem ott tart az ellenzék, hogy kitalálja, hogy hogy lehet majd a választókat tartalommal is elérni, hanem szervezeti szétesésnek vannak jelei. Ott tartanak a közvéleménykutatók, hogy elkezdik újra mérni a pártokat, mert frakcióik vannak, egymással hadakoznak - mondta Závecz Tibor, megjegyezve: “ez az ellenzéki világ”.

900 ezer ellenzéki szavazót “keresünk” - mondta, és levezette, hogy nincs más lehetőség, “de és ha nélkül”, hogy a Mi Hazánk tábora, a 330 ezer szavazó a Jobbikból érkezett. “Nem tudott máshonnan érkezni” - jelentette ki Závecz Tibor. Emellett 70 ezerrel növelte táborát a Kétfarkú Kutyapárt, “így már csak félmilliót keresünk” -fogalmazott, megjegyezve: 100 ezres nagyságrendben a Jobbikból a Fideszhez is áramolhattak.

Hann Karácsonyról: “Nagy veszteség, hogy a politikát választotta”

Hann Endre Deák kérdését, hogy Karácsony Gergely még a választás napján is azt hitte, hogy az ellenzék nyer, “ennyire elszakadt-e a valóságtól”, azzal reagált: nem az ő kompetenciája, hogy ezt minősítse. “Nagyon jó Medián-munkatárs volt. Nagyon jó szakembernek tartom, nagy veszteség, hogy a politikát választotta” - mondta Karácsonyról (aki a Mediántól érkezett korábban a politika világába).

Karácsonytól elfogadta a bírálatot, ezt egy politikusi megnyilvánulásnak tekinti. Viszont, amit Márki-Zay csinált, “az kicsit túlment a megszokotton”, a politikus számára is előnytelen, ha a közvéleménykutatáson köszörüli a nyelvét. Karácsony sokkal kulturáltabban, elegánsabban tette - jegyezte meg Hann, bár mint mondta, nem beszélt Karácsonnyal az elmúlt napokban.

Hann Endre a kampányról azt is megjegyezte: “ne csináljunk úgy, mintha a Fidesznek nem lenne hatalmas média- és forrástöbblete”.

A háború kérdését egészen kiemelkedőnek nevezte - s bár először szerinte azt lehetett hinni, hogy ez Orbán Viktor számára nem lesz kedvező az oroszokkal fenntartott jó kapcsolata miatt - ez olyan helyzetet teremtett, hogy a stabilitás és a biztonság igénye került a kampány középpontjába, és a hatalomban lévő, az üzeneteit sikeresen eljuttató, kompetens, döntésképes miniszterelnökkel szemben az ellenzékből bárkinek nagyon nehéz lett volna érvényesíteni. “Ennek döntő szerepe volt a választáson a végeredményben” - mondta Hann Endre.

“Orbán Viktor rettentően tehetséges politikus”

A kerekasztal-beszélgetés végén Deák Dániel a jobboldali elemzőktől azt kérdezte: Mi a Fidesz sikerének a titka? Hiszen sokszor lehetett hallani, hogy túl régóta vannak hatalmon, ilyenkor ugyanis fel szokott merülni a lendület elvesztése, de az látszik, hogy komoly innováció van a jobboldalon.

Reagálva az előtte elhangzottakra Mráz Ágoston Sámuel az ellenzékről azt mondta: a hatpárti szövetségnek volt egy balliberális, egy radikális jobboldali pólusa és megfogalmazása szerint egy zöldpolitikai “pólusocskája”.

S míg Orbán Viktornak 20 éve sikerült egy tömbbé kovácsolni a Fideszt, az ellenzéki összefogás esetében “papíron megvolt az egység, de az elmélet és a realitás köszönőviszonyban sem volt egymással”. Hiába a közös lista, a választók érezték, hogy az egység “nyikorog”, “hiányzott a bizalom az ellenzéki politikusoknál”.

Most újra a fragmentáció irányába halad az ellenzék, “amíg esetleg Gyurcsány Ferenc föl nem ébred, hogy integrálja ezt az ellenzéki oldal. Ugyanis az integráció egyetlen útja egy tehetséges vezető felbukkanása. “A Fidesz megkerülhetetlen versenyelőnye, hogy akár szeretik, vagy sem, Orbán Viktort roppant tehetséges politikus” – mondta Mráz Ágoston Sámuel, ő ugyanis azt a kőkemény munkát el tudta végezni, hogy valódi politikai egységbe szervezze azt a politikai közösséget, amit irányít.

“Bukott emberről vagy jót vagy semmit”, Márki-Zay Péternek nem sikerült az ellenzék összeszervezése. Gyurcsány Ferencnek van tehetsége, integrációs képessége, “de neki ősproblémája a népszerűtlensége, ami miatt nem tud előállni és vezetni az ellenzéket, mindig előre kell tolni ott valaki mást.

“A rövid válaszom az: Orbán Viktor” - reagált Mráz arra, hogy mi a Fidesz sikerének a titka.

Közel 3 milliónál állhat meg a Fidesz, a külhoni szavatokkal együtt - mondta az elemző.

“Orbán Viktor az egyes számú oka a Fidesz sikerének és az integratív politikájának” - mondta Barthel-Rúzsa Zsolt is, aki szerint míg a Fidesznek van egy világos és követhető politikai stratégiája, az ellenzéknél ezt egyáltalán nem látta. Az államfőválasztás esetében míg Orbán Viktor bejelentette Novák Katalint, “szerencsétlenkedés zajlott a baloldalon, míg találtak végül egy jelöltet, akit sikerült egységesen kiállítani”.

Méltatta az elmúlt 12 éves gazdasági teljesítményét is a kormánynak. Azon túl, Orbán Viktor egy biztos, erős vezető, olyan üzenete is van a társadalom felé, hogy arra a kormányra szavazzanak, amelyiktől azt várhatják, hogy javulni fog az anyagi helyzetük, jobban fognak élni - mondta.

Mráz Ágoston Sámuel még azt is megjegyezte, hogy a háborús helyzetben a tapasztalat - a “tudjuk ki ez az ember, tudjuk mit várhatunk tőle, amit mond, azt tartja” - kifejezetten Orbán Viktor versenyelőnye volt.

A miniszterelnök napokat töltött a határon, ez képekben, plakátokon is megjelent, míg az ellenzéki oldal ezt nem tudta felmutatni - emelte ki Barthel-Rúzsa Zsolt.

Konszenzuskényszer? Centrális erőtér…

A “jövőjóslásra” vonatkozó kérdésre Závecz Tibor a nemzeti konszenzuskényszer lehetőségét vetette fel, ami “a választási eredmény miatt nem állt elő”. Orbán Viktor győzelmi beszéde sem erről szólt, de ő mint mondta, hiányolt olyan mondatokat, hogy az országban olyanok is vannak, akik nem őrá szavaztak. A nehéz gazdasági helyzet miatt - ami nemcsak Magyarországon alakult ki -, lehet, hogy egyezséget kell kötnie olyan politikai szereplőkkel is, “akik nem a Fidesz környékén vannak”. Ez jót tenne az országnak, hogy érezni lehessen, nem csak “a végletes meghasadás van, hanem valami közös is” - mondta Závecz Tibor.

Szerinte az ellenzéki oldalon “sebnyalogatás van”. Ha az embert elgáncsolják és elesik, “a magyar ember ilyenkor feláll, leporolja a nadrágot, és újra elindul”. Az ellenzéki oldalon egyelőre a marakodásnak jeleit látni. Részben van gyászmunka, részben a másik hibáztatása folyik - mondta Závecz Tibor, de szerinte az EP-, illetve az önkormányzati választásra ez kitisztul. Ugyanakkor kell a tartalom is - mondta.

Hann Endre szerint nagyon nehéz idők jönnek. A gazdasági nehézségekért nem csak a háború a felelős általában, túlköltekezés is volt - mondta, hozzátéve, hogy sokszor a szerencse/konjunktúra is Orbán Viktor mellé szegődött korábban, de most a nehézségeket új európai kontextusban is kell már kezelni.

“Győztes modellt kár lecserélni”

Barthel-Rúzsa Zsolt nem lát lehetőséget a kormány és ellenzék között gazdasági téren az együttműködésre, olyan távol vannak az elképzeléseik.

Az ellenzéki összefogás kapcsán kérdésnek nevezte, hogy egy nagyobb párt integrálja a kisebbeket, vagy az EP és az önkormányzati választásokon már külön indulnak majd. Szerinte akkor lesz igazi centrális erőtér, ha a Mi hazánk 8-10 százalékos párt lesz, “mint a korai Jobbik volt”.

Mráz Ágoston Sámuel azt mondta, hogy aszimmetrikus centrális erőtérről lehet beszélni, a Mi Hazánkkal lesz egy jobboldali, radikális ellenzéke is a kormánynak. Nemcsak kormánymegerősítő, hanem ellenzékváltó választás is volt április 3-án - jelentette ki. Ellenzék ellenes lázadásra számít az ellenzéki választópolgárok körében, szerinte “nagy a frusztráció abban a táborban, mérgesek egyes politikusokra is”.

A gazdasági nehézségek kapcsán azt mondta, Orbán Viktor mindig olyan gazdaságpolitikát követett, ami a társadalmi többség megőrzésére alkalmas. Orbán Viktor 2010-től politikai vezetőként tekintett a gazdasági nehézségekre is, és megpróbálta a szociális védőhálót mindig feszesen tartani. Győztes modellt kár lenne lecserélni - fogalmazott a kerekasztal-beszélgetésen a Nézőpont Intézet vezetője.

Itthon

Orbán Viktor “maga a versenyelőny”, csúcsra járatott mozgósítás, ellenzéki vízióhiány - ezen dőlt el a Fidesz kétharmados győzelme

kapcsolódó cikkeink