Koppenhága „Mjölnerpark“ negyedében nemrég még 1500 bevándorló élt, olyan országokból, mint Szíria, Afganisztán és Eritrea. Most azonban sokuknak el kell hagyniuk otthonukat. A dán kormány nem akarja tovább tolerálni a „gettókat”. Így nevezi a baloldali vezetésű kormány azokat a helyeket, ahol a bevándorlók alkotják a többséget. A döntés országszerte legalább tízezer embert érint. A “mjölnerparkiak” szerint ez diszkrimináció, és készek akár az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vinni az ügyet.
Az indonéz konyha jelenléte nagyon erős Hollandiában, ami a gyarmati korszakkal magyarázható. Különösen híres a rejstafl. ami számos ételből áll, amelyeket kis adagokban szolgálnak fel. A fogások Indonézia legkülönbözőbb szegleteiből származnak, megtestesítve az indonéz konyha gazdagságát. De Hágában nemcsak indonéz éttermek vannak, hanem olyan üzletek is, ahol indonéz rágcsálnivalót és édességeket lehet kapni.
A jövő legfontosabb technológiái valószínűleg mind mesterséges intelligenciát fognak használni. Európát azonban a leszakadás veszélye fenyegeti. A beruházások koordinálására szolgáló európai keretrendszer még nem állt fel. Európa a befektetések nagyságában és a szabadalmak számában is elmarad az USA és Kína mögött. Francia és német startupok azonnali lépéseket sürgetnek, mielőtt túl késő lenne.
Kazahsztán soknemzetiségű ország, ahol az orosz nemzetiségűek száma 1989 óta 6,2 millióról 3 millió alá csökkent. Egy, a kazah-orosz határon fekvő városban oroszok, kazahok és tatárok élnek együtt. Jó a kapcsolatuk Oroszországgal - miközben a kazah identitás egyre erősödik, különösen Kazahsztán távolabbi részein. Hogyan élik meg ezt a helyiek, és nem félnek-e a nagy szomszédtól?
Az ipari bútorgyártás nagy környezeti terheléssel jár. Vevői oldalon viszont egyre nagyobb az igény a fenntarthatóságot előtérbe helyező megoldásokra. A romániai Mihai Ciucur nem a megszokott bútorasztalos. Öreg tölgyfa gerendákból készít bútorokat, amelyeket Románia falvaiból gyűjt össze. Használaton kívüli pajtákat, faházakat szed szét, és a kidobásra ítélt fát a műhelyébe viszi, hogy új életet adjon neki. Küldetését egyre ritkábban fogadják értetlenkedve.
A második világháború előtt mintegy 3,5 millió zsidó élt Lengyelországban. A holokausztot csak mintegy 200 ezren élték túl, és csak nagyon kevesen tértek vissza Lengyelországba a háború után. A trauma olyan nagy volt, hogy a zsidó identitást évtizedekig tabuként kezelték - ami nemcsak Lengyelországra igaz, hanem az egész keleti blokkra. Ma egyre több lengyel fiatal fedezi fel zsidó gyökereit, és próbálja aktívan megélni zsidó identitását.
A Hamász október 7-i terrorakciója óta a szervezet és Izrael között nem csitul a háború. Már nemcsak nemzetközi szinten, hanem Izraelben is erősödik a nyomás a tűzszünet érdekében. Még a katonaság köreiben is fogalmazódott meg kritika. Májusban 42 izraeli tartalékos nyílt levélben utasította vissza, hogy újra fegyvert ragadjon a Hamász elleni háborúban. Ketten közülük elmagyarázták a Deutsche Wellének, hogy miért.