Amikor Szlovákia április 6-án az urnákhoz járul, hogy megválassza új elnökét, egy paradoxonnal kell megküzdenie - írja a Politico.

Objektíven szólva a választás tétje nem nagy, mivel a szlovák elnök nagyrészt ceremoniális személyiség. Ráadásul a két jelölt közül egyik sem különösebben megosztó vagy ellentmondásos: ott van Peter Pellegrini - ahogy a lap fogalmaz, a nyájas parlamenti elnök és volt miniszterelnök, akit a kormánykoalíció támogat. És mellette ott van Ivan Korčok - a volt külügyminiszter és diplomata, aki számos kormány, köztük Pellegrini kormánya alatt is szolgált.

És mégis, a választás egy lázas politikai pillanatban jön: Szlovákia egyenletesen megosztottnak tűnik egy Nyugat-barát tábor, amelyet riaszt az orosz agresszió, és egy reakciós tábor között, amely gyanakvó a Nyugattal szemben és a Kreml beszédtémáira hangolódik. És ez a megosztottság fogja meghatározni a szombati nap kimenetelét.

Bár politikai vezetők, pártok és konkrét politikai kérdések jönnek és mennek, a kelet-nyugati megosztottság valamilyen formában mindig is jelen volt Szlovákiában.

1998-ban például az akkor még bukott, autoriter miniszterelnököt, Vladimír Mečiart egy egzisztenciálisnak tartott választáson leszavazták, miután Madeleine Albright amerikai külügyminiszter Európa "fekete lyukának" nevezte Szlovákiát. Aztán 2018 elején a szlovákok Ján Kuciak újságíró és menyasszonya, Martina Kušnírová meggyilkolása után az utcára vonultak, és elűzték Mečiar politikai és ideológiai utódját, Robert Ficót.

Tavaly októberben azonban Fico visszatért a hatalomba, elkeseredve és radikalizálódva amiatt, amit ő "egy demokratikus választás megdöntésére tett kísérletnek" nevezett, amelyet Soros György filantróp és az Egyesült Államok pozsonyi nagykövetsége kezdeményezett. Azóta a szlovák kormány a Politico szerint erőteljesen Oroszország felé fordult, és megszüntette az Ukrajnának nyújtott támogatását. Fico emellett megszüntette a korrupcióval kapcsolatos ügyeket üldöző különleges ügyészséget, és megpróbálta lerövidíteni egy sor bűncselekmény elévülési idejét - látszólag azért, hogy megvédje magát és belső körét a folyamatban lévő nyomozásoktól.

Szlovákia nyugatbarát városi szegmense minderre tömeges tüntetésekkel reagált, Zuzana Čaputová hivatalban lévő elnök pedig megtámadta a büntető törvénykönyv reformját az ország alkotmánybíróságán. Eközben a kormánykoalíció megpróbálta megszüntetni az ország közszolgálati televíziójának és rádiójának autonóm jogállását, és a közszolgálati műsorszolgáltatást a kormány leányvállalatává változtatni.

Mindez erőteljes mozgósító erőként szolgálhat a szlovákiai ellenzék számára, amely már összefogott Korčok mögött, és az első fordulóban Korčok egészséges, 5,5 százalékos előnnyel nyert. A második fordulóban azonban szorosnak ígérkezik a verseny, mivel Korčoknak kevés reménye van arra, hogy magához vonzza a harmadik pártok szavazatait, amelyek jelenleg Štefan Harabin - egy nyíltan Kreml-párti jelölt - körül csoportosulnak, aki a szavazatok közel 12 százalékát kapta.

A sorozatos elnökjelölt, az összeesküvés-elméleteket szító Harabin a lap szerint az országban nevetség tárgya, de a bázisa valós. És választóinak akár csak egy szerény töredékének mozgósítása is elég lehet ahhoz, hogy véget vessen Korčok elnöki ambícióinak.

Ráadásul Korčok a szlovákiai magyarok körében is nehezen tudott támogatást szerezni - ez egy olyan kulcsfontosságú választói csoport, amely egyre inkább "a magyarországi Fidesz kormánypárttal formális és informális kapcsolatban álló reakciós politikai erők befolyása alá kerül".

Az biztos, hogy Korčok kampánya hozzáértő és feszesen vezetett, közben viszont olyan híresztelések terjednek a nemzetközi sajtóban, miszerint amikor Pellegrini miniszterelnök volt, könyörgött Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, hogy segítsen neki "magas szintű találkozókat szervezni Moszkvában" a 2020-as parlamenti választások előtt.

Korčok ellenszele azonban nem kevésbé valós. Mivel Fico büntetőjogi reformjának egyes részei már törvénybe iktatásra kerültek, míg mások még peres eljárásra várnak, az ellenzéket az év elején mozgósító felháborodás kezdett elülni. És a 2019-ben "az Európai Bizottság unalmas technokrata alelnökéhez", Maroš Šefčovičhoz képest ezúttal a kormány jelöltje - a sokak szerint bájos és sármos Pellegrini - sokkal vonzóbbnak tűnhet.

Szlovákia egy kis ország, ahol a kulcsfontosságú választói csoportok viszonylag apró hangulati ingadozásai nagy választási hatásokat eredményezhetnek. Egy megosztott kormány pedig sokkal biztonságosabb lenne Szlovákia alkotmányos rendje - és a nyugati szövetségben elfoglalt helye - szempontjából, mintha a kormánykoalíció egy engedékeny lojalistája kerülne a legfelsőbb politikai hivatalba - vélekedik a Politico.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Nagyvilág

Szlovák elnökválasztás: a Nyugat és Oroszország versenye?

kapcsolódó cikkeink